Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-06-28 / 26. szám
AMERICAN HUNGARIAN JOURNAL WEEKLY NEWSPAPER fl Mailed from Los Angeles, CA on June 26th 2013. If the next issue has not been received by Tuesday, please call (626)765-4534. **************************[vjIXED ADC 901 MOL108 Lejár: August J Molnár American Hungarian Foundation PO Box 1084 New Brunswick NJ 08903-1084 ..........................................IIHIII.........I........ Apparatcsik, rendszerváltó, miniszterelnök 81 éves korában elhunyt Horn Gyula Horn Gyula büszkén testesítette meg a folytonosságot, amely a szocialisták szerint 1956, a Kádár-korszak és a rendszerváltás közt fennáll, és amit a jobboldal minden erejével tagadni igyekszik, ugyanakkor a rendszerváltás évében a többpártrendszer elismerése mellett leghatározottabban kiálló KB- tagok közé tartozott. Horn - és sok más szocialista- szerint a rendszerváltást nem a demokratikus ellenzék, a nyugati nyomás vagy a Szovjetunió összedőlése idézte elő, hanem az az állampárt egyes vezetőinek- hazai reformerők - érdeme. “Nem szívesen dicsekszem, de tény: mi voltunk azok, akik idejében felismerték a nemzet érdekeit és cselekedtünk. (...) Az új politikai elit tudatosan és nem az utca nyomására döntött úgy, hogy be kell vezetni a többpártrendszert” - nyilatkozta 2002-ben. Annyi kétségtelen: az MSZMP Központi Bizottságának jegyzőkönyvei szerint Horn a többpártrendszer mellett a legerőteljesebben érvelő KB-tagok között volt 1989 februárjában, a kérdésről szóló központi bizottsági ülésen. “Ennek az országnak a válságát vagy hanyatlását nemcsak a korábbi politikai rendszer, hanem annak egypártrendszer formája okozta” - mondta Horn, aki szükséges adottságnak tekintette a pluralizmust, miközben a politikai tolerancia mellett “rendkívül kemény, sőt diktatórikus módszereket” követelt - nem másért, mint “a piaci viszonyok kiépítése érdekében”. A Németh-kormány külügyminisztereként Horn Gyula a rendszerváltás több szimbolikus eseménynél is jelen volt, bár nem teljesen egyértelmű, mekkora szerepe volt a történelem alakításában: ő írta alá 1990 márciusában Moszkvában Eduard Sevardnadze külügyminiszterrel a szovjet csapatok kivonását kimondó szerződést, de valószínű,' hogy a kivonulásról a Kremlben már korábban döntöttek. 1989. június 27-én Alois Mock osztrák külügyminiszterrel átvágták a vasfüggönyt, ami akkor már nem is működött. Nem sokkal később, szeptember 10-én bejelentette a keletnémetek kiengedését, amit persze Németh Miklós miniszterelnök és Helmut Kohl kancellár már korábban eldöntött. „Pufajkás voltam. Na és?” - jelezte elhíresült mondásával, hogy esze ágában sincs bocsánatot kérni 1956-os szerepvállalásáért. Horn az 1950-es években kétségkívül hithű kommunista volt, amire meg is volt minden oka: apját a németek ölték meg 1944-ben, ő maga pedig a Rákosi-rendszerben lett munkásgyerekből előbb szakérettségis, a Szovjetunióban végzett közgazdász, honvédtiszt, majd pénzügyminisztériumi tisztviselő. Egy 1957. februári jellemzés szerint 1956 őszén „a párt és a munkásosztály mellett kiállt”, október 30-tól pedig segédkezett a III. kerületi pártbizottság védelmében. Horn mindössze egy alkalommal utalt arra, hogy Horn Gyula előtt tisztelgett a magyar parlament esetleg átgondolt valamit 1956-os szerepvállalásából. 1994. július 14-én, miniszterelnöki székfoglalójában a forradalomra utalva azt mondta: “Hiszem, hogy el kell hárítani minden akadályt, amely elválaszt vagy szembeállít bennünket a történelem, az emberi sorsok vagy az emberi tévedések következtében. Hogy mi indít erre engem? A tisztelet, a megkövetés, az őszinte megbékélés szándéka.” Horn Gyula 1989 májusától 1990 májusáig a Németh-kormány külügyminisztere volt. 1989 októberében egyike volt a Magyar Szocialista Párt alapítóinak, 1990 májusától 1998 szeptemberéig a párt elnöke volt. Horn Gyula 1994 és 1998 között töltötte be a kormányfői pozíciót. 1990-től 2010-ig volt tagja az Országgyűlésnek. A politikus 2007. szeptember 16-án került a Honvéd Kórházba súlyos betegséggel. Horn Gyula utoljára a 75. születésnapjára rendezett ünnepségen jelent meg a nyilvánosság előtt, hvg.hu Botrányos szavazás a földtörvényről A Jobbik frakció tagjai a földtörvényről történő szavazáskor egy transzparenst feszítettek ki, amelyen az állt: „A magyar föld átjátszása idegeneknek: hazaárulás!”. Válaszként a fideszes többség megszavazta a jobbikosok kizárását a parlament pénteki munkájából. Botrányos körülmények közt fogadta el a parlament az új földforgalmi törvényt. A Jobbik frakciója a szavazás előtt felvonult az elnöki emelvényre egy „Hazaárulás!” feliratú transzparenssel, és skandálva próbálta akadályozni a szavazást. Nem jártak sikerrel, 253 képviselő szavazott igennel. A Fideszből nemmel szavazott Ángyán József és Bencsik János. Előbbi a szavazás után ki is lépett a frakcióból. A szavazásnál a parlament honlapja szerint Orbán Viktor, Kövér László és Wittner Mária nem nyomott gombot. Az új földtörvényre azért van szükség, mert 2014. május 1-jén lejár a moratórium, amelyet Magyarország a 2004-es EU-csatlakozáskor kapott. Az uniós alapelv szerint a tagállamok nem korlátozhatják a tőke szabad mozgását, így a földvásárlást sem. A jobbikos képviselők épp azt kifogásolták - jó előre hazaárulónak minősítve a jogszabályt megszavazókat -, hogy a törvény elvben lehetőséget ad arra, hogy uniós államok polgárai is földet vegyenek, ha egyébként megfelelnek a földműves definíciójának, vagyis Magyarországon élnek és gazdálkodnak, hvg.hu Rezsicsökkentés: a kormány utasítását végre fogom hajtani Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta: „a kormány elhatározott abban a tekintetben, hogy még 2013 őszén, legkésőbb a fűtési időszak megkezdéséig a villamos energia és a gáz ára további minimum tíz százalékkal csökkenjen. Erre én megkaptam a kormány utasítását, és végre fogom hajtani.” A kormány tavaly decemberben és idén több alkalommal azért döntött a díjak mérséklése melleit, mert a magyar családok jövedelmükhöz viszonyítva korábban kimagaslóan sokat fordítottak rezsire. Hozzátette, a villamosáram-, a gáz-, a távfűtési, a kommunális, a víz- és csatorna-, továbbá a kéményseprési díjak csökkentése mellett legutóbb a palackos gáz és a szippantási szolgáltatás árát mérsékelték. Kijelentette: sem az eddigi, sem az elkövetkezendő rezsicsökkentések nem veszélyeztetik Magyarország energiaellátását, mert kész a korábban privatizált energiaszolgáltatók részbeni vagy egészbeni visszavételére is a kormány. A rezsicsökkentést már több mint 1,5 millióan támogatták aláírásukkal, mno.hu Lekerült az uniós szégyenpadról Magyarország Magyarország kikerül az ellene 2004 óta folyamatban levő túlzottdeficit-eljárás alól az európai uniós pénzügyminiszterek döntése értelmében. A több hullámban érkező megszorítások hatására a kormánynak sikerült a kritikusan figyelt 3 százalékos szint alá erőszakolni a költségvetési hiányt, ami elsőszámú feltétele volt annak, hogy kilenc év után végre lekerülön az ország a fekete listáról. Egyértelmű volt, hogy a hiányt nem engedi majd el a magyar vezetés, mert félti azokat az uniós támogatásokat, melyek elapadásához vezethetett volna a túlzottdeficit-eljárás fennmaradása. Az infrastrukturális beruházások 95 százaléka köthető az uniós forrásokhoz. investor.hu
