Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)

2013-06-14 / 24. szám

Felső-magyarországi váraink XII. Szabolcs földvára Tokaj városát, amikor maga mögött hagyja az ember, és által-hajt a Tisza-hídon, a szó legszorosabb értel­mében a térség „választó vizén” kel át szárazlábon. Elhagyva a Zemplén-hegység kőzetes lankáit, majd a Bodrogköz zsíros termőföldjeit, itt hatalmas dombok, nagykiterjedésű buckák uralják a területet. Szentesítve a természet törvényét: - Már pediglen itt a homok az úr. -Rakamaz településnél északnak veszem az irányt, és Tímár községet magam mögött tudva, hamarosan elérem a térség egykori névadóját, a kis, pár száz főt számláló Szabolcs falucskát. Honunk visszafogla­lásának idején Szabolcs vezér szálláshelye lehetett. Hajdan a Tisza folyó mocsaras árterületén gigászi munkával megépített földvár, részben az avarok keze munkáját dicséri. Egy szinte egyenlőszárú háromszög alakú létesítmény, mely közel 3.5 hektárnyi területet ölel. Szabolcs vezér a falait megemeltette, így néhol elérte a 35-40 méteres magasságot. Az erődítmény építőanyaga lényegében, hatalmas kazettás kialakítású fatörzs-cölöpök közé döngölt föld. Négy bejárata még a mai formájában is felismerhető. Természetes védelmét a Tisza árterülete lévén, a várat körülvevő zsombékos mocsár adta, így cölöphidakon volt lehetséges a megközelítése. Miután a vármegye­rendszer kialakult, e helyen tartotta székhelyét Szabolcs királyi vármegye ispánja. Mindenesetre azért a XI. században történő sokszor ismétlődő keletről indult betörések, melyek feldúlták a vidéket, kissé megviselték a földvár állagát is, ezért folytonos felújítási munkálatokat igényelt. Az első írásos feljegyzés egy 1092-es dokumentumból való, ugyanis Szent László királyunk itt tartotta meg az egyházi zsinatot ahol az egyházi és világi méltóságok megalkották a magyar törvénykönyvet, továbbá ennek szellemében elfogatták II. Orbán pápa határozatait. A földvár, védelmet nyújtó falai között szépen megfértek, ispán, várnagy katonaság, földesúr, kézműves, földműves stb. Mindaddig, amíg a XIII. század­ban ránk nem törtek a tatárok, akik feldúlták nem csak Szabolcsot, de az egész országot. A következő századokban már nem játszott szerepet, a facölöpök elrothadtak, a föld kifolyt, így olyanná vált, mint egy sport aréna lelátója. A hadászati eszközök fejlődése megkövetelte, hogy a földvárak helyett, a hegyekben, magaslatokon megépített kővárak figyeljék és vigyázzák a biztonságot. Azért, mint uradalom tovább élte a zivataros századokat. Királyok, földesurak jöttek, mentek, mígnem a XVII. század végére, a török pusztítása és Tokaj várának fenntartásának terhei, oly mérvűre duzzadtak, hogy a környék elnéptelenedett. Ennek köszönhető, hogy a Rákóczi szabadságharc elbukása után, részben magyar, részben ruszin lakossággal kellett a térséget betelepíteni. Természetesen mindenki hozta magával a rokonságot, így a XIX. század elején már nyolc földesúr rendelkezett a környező birtokok felett. Mindkét világháború letette a névjegyét, 1919-ben a Tanácsköztársaság vöröskatonái itt keveredtek harcokba a román hadsereg egy hadosztályával, amikor súlyos károkat szenvedett a református templom épülete, a tanítói, és lelkészi lak. A második világháborúban mikor a Tisza vonalában jött létre a frontvonal és egy hónapig nem mozdult. A lakosságot kitelepítették, a visszavonuló németek felrobbantották a templom tornyát, a megszálló orosz és román katonaság szabad rablása felélte a meglévő készleteket. Az 1900-as évek újból egy kis fényt és virágzást hoznak a falu életében, fejlődésében. Lakóinak száma gyarapodásnak indul. A faluban iskolát létesítenek, új haragtomyot kap a XI. században épült és egyszer a XVI. században már felújított, valamint a reformáció beköszöntővel reformátussá lett falu temploma. A fejlődés ezekben az időkben a település életét meghatározó személynek volt köszönhető, így Mudrány Andrásnak, aki végrendeletében a falu református egyházára hagyta vagyona jórészét és a Tomory testvéreknek, mint földbirto­kosoknak, közülük Zoltánnak a falu főbírájának, valamit Dezsi nevezetű református lelkésznek. Sajnos 1950-től a földek államosítása folytán a népességnek a termelőszövetkezet lett a fő munkáltatója. Hamarosan megszűnt önrendelkezése, falvak összecsatolása révén, iskoláját bezárták, a fiatalok elvándoroltak a jobb megélhetést kínáló városokba, ennek okán a falu elnéptelenedett, ma már az idősek tartják benne a lelket. Az 1969-ben megkezdődött nagyszabású régészeti feltárások, itt és a környéken igen gazdag leletanyag­gal rendelkeznek. Bizonyára aranyművesség és ötvös műhelyek központja lehetett a vidék, hiszen temérdek aranyozott, dísztárgy, lószerszám, turult ábrázoló női hajdíszek, aranyozott tarsolylemezek és fegyverek tanúsítják a múltkor gazdagságát. A faluba érkezvén rögtön szembe ötlik a hatalmas földtömeg előterében álló, és szemet gyönyörködtetően felújított, fehér színt öltött XI. századi templom, a fantasztikus zsindelyfe­déssel, és az előtte lombkoronák takarásából előkukkantó méltóságteljes harangláb tornya. A szerény műemlék épületbelső, igazi ódon templomi levegője közé vegyült frissen szedett rózsa illat fogadja a betekintőt. A fehér falak egyhangúságát néhol megtöri a nyersen hagyott falfelület, ahol a restau­rálás során freskótöredékeket találtak. Szerény a berendezés, ámbár csodálatraméltóak a szószék és az Úrvacsora-asztal hímzett térítői. A templom előtt piedesztálra állított Szent László mellszobor állít emléket az 1092-ben megtartott Egyházi zsinatnak. Ezek után irány a vár. Az úgynevezett „főkapu” előtt Szabolcs vezér bronz szobra előtt tiszteleghetek. Előtte a talapzaton hatal­mas pajzsa, melyről aljasul letörték a kardját holmi színesfém tolvajok. Bizonyára kaptak érte néhány „tal­lért”. Felérek a földvár „falára” ahonnan meseszép kilátás nyílik a környező területekre, így a Tokaj-hegység lankájára és a Tisza árterületeit benépesítő mocsaras ősfüzes részekre. Nem utolsó sorban az egykori népek­nek biztonságot nyújtó belső területre. A magaslati sétán először a legmagasabb ponton álló kis obeliszket szemlélem körben, ami egy honfoglalási emlékműként rögzíti a múltat. Innen rálátni a templom szomszéd­ságában felállított szabadtéri színpadra, ami most egy kicsit elhagyatottnak tűnik, de bizonyára, ha Thália apostolai színre lépnek, akkor egész más képet fog mutatni. Ezek után lecsorgok az egykori temető részre, ahol állítólag még a XVIII-XIX. században is temettek. Egynémely sírkő felirata hűen tanúsítja az állítást, bár eléggé kopottak és némelyüket a moha belepte azért egy kis időt érdemes rájuk áldozni. A kivehető évszámok az 1800-1900-as éveket említik. Egy temető mindig árulkodik a terület kultúrájáról, gazdagságáról és a lakók egyéniségéről. Továbbmenve, a kis közösség, egy márvány emléktáblára vésett betűkkel mond köszönetét, a műemlék felújításán szorgoskodó személyeknek, egyesületeknek, szervezeteknek. Néha úgy érzem a múlt levegője beült ide a katlanba, és én csak iszom szomjasan. Behunyt szemekkel egy időgép fedélzetén érkezek vissza a múlt varázslatába, ahol éppen szénát gyűjtök a kigömbölyödött lovaimnak és az igavonó állatoknak. Ter­mészetesen ezt a frissen kaszált fű illata váltja ki belőlem döbbenek rá, amint kinyitom a szemem. Hosszas barangolásomat egy kis pihenővel szakítom meg, mikor Szabolcs vezér szobra mellett egy kis időre elmélázok Szent László szépen kifaragott padján ülve. A múlt örökségét ránk hagyó egykori gazdagok, akár merre járok, mindenfelé hagytak ránk valamit a vagyonukból. Bezzeg a mai tehetősebbek, inkább fel-DUNA Travel 8530 Holloway Dr. #102 W. Hollywood, CA 90069 Spa, Hotel foglalások, Kocsi bérlés Kedvezményes repülőjegy árak Hajóutak bárhová a világon Hívják ZSUZSÁT TEL: (310) 652-5294 FAX: (310) 652-5287 1-888-532-0168 ' élik, elkótyavetyélik és kimenekí­tik, avagy kilopják tőkéjüket. Országukat, szülőföldjüket cserbenhagyva, akár tisztesség­gel, akár galádsággal tettek szert javaikra. Ezen kis falu is a fentebb említett személyeknek köszön­heti jelenét, hiszen már csak a múltjából él, és a múlt határozza meg jelenét és jövőjét. Ezekkel a gondolatokkal búcsúzom a méltán nevezhető, több publicitást is megérdemlő falucskától. Óvja Isten a sokat próbált, szorgalmas lakóit Albert Ferenc Szabolcs vezér a földvár bejáratát vigyázza, kardját színesfém-tolvajok letörték a pajzsról Az árpádkori templom, mellette a harangláb Szent László szobra az árpádkori templom előtt, háttérben a földvárral Highest Quality Care at the Best Price! Elderly, Rehabilitating, Children, Newborn Beszélünk magyarul is! Ingyenes konzultáció otthonában. Hívják Piroskát vagy Krisztinát! *4 Hour Immediate Response * Licensed & Insured * Companions * Assistants (CNA, CHHA) * Nurses (RN, LVN) * Newborn Nurses * Nannies & Babysitters * Group Child Care * Live-in or Live-out * Temporary or Permanent * Qualified & Screened * Flexible Payment Plans * Most Insurances Accepted * Worker Comp. & Long Term Care AdvantagePlusAgency.com 800 687-8066 7^ június 14, 2013

Next

/
Oldalképek
Tartalom