Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-05-24 / 21. szám
Kétbalkezes lakatosok tették tönkre a koronát A magyar korona különleges ismertetőjegye, a ferde kereszt egy szerencsétlen baleset eredménye - legalábbis ezt látszanak bizonyítani a legutóbbi évek kutatásai. A koronát 1638-ban, Mária Anna királyné koronázásakor kellett volna kivenni egy erős ládából, de rossz kulcsot hoztak Bécsből. A ládát kapkodva, erőszakosan, fölülről törték fel, ekkor érhette á Szent Koronát az a baleset, amelyben elferdült a kereszt, és megsérültek a pántok. A magyar Szent Korona teljességgel egyedi Európa uralkodói jelvényei között. Egyedisége egyrészt régiségében áll - a kontinens egyik legősibb és leghosszabb ideig használt koronázási ékszerét tisztelhetjük benne. Különlegességének másik oka, hogy eredetének részletei a homályba vesznek, keletkezésének körülményei még a témával foglalkozó történészek között is vitatottak. A kutatók szerint a Szent Korona alapvetően két részből áll: az alsó rész Corona Graeca néven ismert, hiszen a rajta látható ábrázolások és feliratok 11. századi bizánci eredetre utalnak. A Corona Graeca befedésére használt pántok elnevezése Corona Latina. Ennek eredeti funkciója bizonytalan: a pántok az apostolokat ábrázolják, ám a tizenkettő közül csupán nyolcnak a képe szerepel a koronán, kettőt ráadásul eltakar a Corona Graeca egy-egy részlete. A magyar Szent Korona harmadik különlegessége a koronázáskor játszott szerepe. A késő középkorban kialakult szokások szerint nem lehetett törvényes a koronázás, amelyet nem a Szent Koronával hajtottak végre. Ha pedig nem törvényes a koronázás, az adott uralkodó királyi hatalma sem az. A Szent Korona ilyen szerepe egyedi az európai királyságokban, hiszen más országokban a koronázás érvényessége nem kötődött egy bizonyos konkrét tárgyhoz. Az angol királyok például különböző koronákat használtak. Magyarországon viszont még a királyné megkoronázásához is szükség volt a Szent Koronára. Mint látni fogjuk, részben ez a körülmény okozhatta a kereszt elferdülését. Az amúgy is több darabból összeállított koronán nyomot hagyott kalandos pályafutása. A szabványos, pénzeinken és iratainkon is szereplő magyar címeren látható Szent Korona teljességgel szimmetrikus és hibátlan, a valóságban azonban számos sérülés, benyomódás látható rajta. Ezen sérülések közül mindenki számára a legismertebb a korona különleges ismertetőjegyévé vált ferde kereszt. Pálffy Géza történész elmúlt években végzett kutatásai szerint ráadásul a kereszt elferdülése egy nyugodt korszakban bekövetkezett szerencsétlen baleset eredménye volt. A kutatók többsége számára nyilvánvalónak tűnik, hogy a Corona Latinához eredetileg nem kapcsolódott kereszt ott, ahol ma látható. Ha felülről szemléljük a koronát, láthatjuk, hogy a kereszt “talapzatául” szolgáló rész valójában egy zománckép, amely a mindenható Krisztust ábrázolja. A keresztet fölszerelésekor pontosan a mindenható Krisztus hasának a közepébe illesztették. A fölszerelés helye és nyers módja a kutatók szerint inkább az utólagos hozzátoldást jelzi. Egyes feltételezések szerint ráadásul a ma ismert keresztet csupán a 16. században helyezték el egy korábbinak a helyére. A történészek szerint nagyon valószínű, hogy a kereszt eredetileg egyenes volt. Ez egyrészt abból következik, hogy a középkorból nem ismerünk más koronát, amelyen a kereszt ferde volna. Másrészt onnan feltételezhetjük ezt, hogy az 1620-as évek előtt készült ábrázolásokon a korona keresztje egyértelműen függőleges volt, például a Fuggerek 1555-ben készült krónikájában. A 18. század végén készült ábrázolások viszont már egyértelműen ferde kereszttel ábrázolják, így az elváltozást okozó eseménynek a 17. század eleje és a 18. század vége között kellett bekövetkeznie. A kereszt ferdesége ráadásul nem az egyetlen sérülés. A Corona Latinát alkotó pántok is erősen sérültek, így feltételezhetjük, hogy a balesetet, amely a súlyos sérülést okozta, valamilyen, a koronát fölülről ért, erős behatás okozhatta. Pálffy Géza említett kutatásai szerint a korona sérülése 1638. február 14-én reggel történt. A történész a korona kora újkori történetére irányuló vizsgálódásai során talált olyan új forrásokat, amelyek a korona eseménydús történetének újabb, eddig ismeretlen epizódját mesélik el. Pálóczi Horváth I. György, az éppen zajló országgyűlésen jelen nem lévő Bethlen István képviselője meséli el legrészletesebben a naplójában a zaklatott reggel történéseit. A Szent Koronát 1608-ban, II. Mátyás koronázásakor szállították át Prágából Pozsonyba. Ettől kezdve a pozsonyi vár tornyában, a koronázási ékszerek számára készített ládában elzárva tartották, és csupán akkor vették elő, amikor - főként koronázások alkalmával - szükség volt rá. A láda tárolására szolgáló helyiséget a magyar zászlósurak pecsételték le, a láda kulcsát viszont a király bécsi kincstárában őrizték. Az említett reggelen Pozsonyban III. Ferdinánd király első felesége, Mária Anna királyné koronázására készültek. A királynét egy úgynevezett házikoronával volt szokás megkoronázni, ám a középkorból örökölt szép szokás szerint a szertartás része volt, hogy jobb vállát megérintik a Szent Koronával, így jelképezve, hogy ő az uralkodói hatalom támasza. A szertartás előtt nagyjából egy órával készültek elővenni a Szent Koronát a vasládából, amelyet már az előző este átszállítottak a Szent Márton-székesegyházba. A sekrestyében jelen voltak a magyar zászlósurak és a bécsi udvarmester, aki a láda kulcsát hozta. Most pedig adjuk át a szót a legfőbb forrásnak, Pálóczi Horváth I. Györgynek: “Azomban Traufmasdorf uram [a bécsi udvarmester] is bejűve, egy iskatulyát [dobozkát] hoza, kiben egynéhány kulcs volt. Felül az iskatulyán az volt írva, hogy az magiarorszagi korona ládáinak kulcsai (de nem az volt). Próbálgatták az ládát, de semmiképpen meg nem nyithatták. Lakatosokat hívának. Az ládát két kötélre egy Jenyűgerendához felkötöttük. Nagy sok veszekedéssel [vesződséggel] az lakatosok az ládát felszaggatták felül. Pléh [vaspánt] vagyon az ládán. Palatínus [nádor] uram elsőben is kivevé az palástot... [...] Annak utána az koronát tokostul. Az koronának az fölső réztokját palatínus urunk felvevé. Az alsó részébűi soha semmiképpen palatínus urunk az koronát ki nem veheté, hanem egy kést kére. Zakani András adá az kését oda. Avval hasítá le az széliben egy darabot, úgy vévé ki osztán az alsó réztokbúl az koronát palatínus urunk.” Bécsben tehát valamilyen tévedés folytán összekeveredtek a kulcsok, az udvarmester így rossz kulcsot hozott magával. A szertartás miatt viszont a ládát azonnal ki kellett nyitni, így a nemes urak lakatost hívtak, akik föltörték a korona őrzésére szolgáló láda fedelét. Tizennégy vaspánt védte a ládát, ráadásul a szertartás kezdete miatt az idő is sürgetett: vélhetően komoly erőt és nyers eszközöket alkalmaztak a mester urak. A koronát a ládán belül egy külön réztok védte. Horváth leírásából világosan érthető, hogy a réztok benyomódott, és a koronát csak úgy lehetett kiszabadítani belőle, ha késsel levágták róla a réztokot. Mivel a láda erőszakos feltörése fölülről, kapkodva történt, valószínűsíthető, hogy ekkor érte a kereszt elferdülését és a pántok sérülését okozó baleset a Szent Koronát. Annyi biztos, hogy a kereszt elferdülésének feltételezett időszakából (1620 és az 1780-as évek között) ez az egyetlen olyan ismert esemény, amely a deformálódást okozhatta. Természetesen elképzelhető, hogy a Pálffy Géza történész vezette kutatócsoport vizsgálódásai során további balesetekről szerzünk tudomást. Az esetleges sérülésekre utal az is, hogy példátlan módon a koronát csupán 1638. február 26-án, vagyis 12 nap múlva helyezték vissza a pozsonyi vár tornyába, noha szokás szerint néhány napnál többet nem volt a korona a ládán kívül. Egyrészt a szétrombolt ládát is meg kellett javíttatni, vagy akár egészen újat kellett csináltatni, másrészt elképzelhető, hogy a korona sérüléseit is igyekeztek kijavítani. Annak a korszaknak, illetve az események tanúinak diszkréciójára jellemző, hogy Pálffy Géza kutatásáig, vagyis egészen a 21. század első évtizedéig soha senki nem beszélt arról nyilvánosan, hogy a Szent Koronát őrző ládát brutális módon lakatosoknak kellett feltörniük. Bizonyára senki nem volt büszke sem a kulcsok elcserélésére, sem az alkalmazott módszerekre, sem pedig a korona esetleges sérüléseire, origo.hu Tilos a koronát fényképezni Az Országház kupolatermében a jövőben nem szabad fényképezni a koronát és a koronázási ékszereket - erősítette meg az Országgyűlés Hivatala. A rendelkezést az indokolta, hogy a látogatók a tiltás ellenére - véletlenül vagy szándékosan - rendszeresen használtak vakut a fényképezés során, és ez veszélyezteti a páratlan műkincseket - írta múlt pénteki közleményében az Országgyűlés Sajtószolgálata. A festett, szerves anyagokat is tartalmazó múzeumi tárgyakat ugyanis az intenzív fényterhelés rendkívüli módon károsíthatja, visszafordíthatatlan változásokat eredményezhet állagukban, ezért tiltják világszerte a múzeumokban, hogy a látogatók fotózzák az ott elhelyezett értékes műtárgyakat, festményeket, textília- és papíralapú relikviákat, illetve festéssel ellátott tárgyakat. A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a Szent Koronát története során zárt és fénytől védett ládában tartották, csak a koronázásokkor és közszemlére tétel alkalmával volt kitéve rövid ideig intenzívebb fényhatásnak. Az Országház kupolacsarnokába azért lehetett elhelyezni, mert ott nem éri természetes fény. A vakus fényképezés viszont épp ezt a biztonságot szünteti meg, károsítva Magyarország legbecsesebb műtárgyát - áll a közleményben. A Nemzeti Múzeum után 1999. december 31. óta a Parlamentben őrzött királyi jelképet és tartozékait egészen mostanáig lehetett vaku nélkül fotózni - írta a Turizmus Online. MTI „l.Erősítse egészségét, növetje szépségét és 6oCdogságát” Mindezt elérheti rendelőnkben: Susan Pekarovics, M.D. Belgyógyász szakorvos, endocrinológus, Fibromyalgia specialista Klinikánkon megtalálható: 1. Széleskörű belgyógyászati ellátás 2. A legkorszerűbb diagnosztikai eszközök 3. Általános endocrinológiai problémák és fibromyalgia kezelése 4. A szervezet öregedési folyamatának és növekedési hormon zavarok szabályozása 5. A legkorszerűbb és legbiztonságosabb kozmetikai lézer kezelés 6. Komplex és eredményes fogyókúra program Rendelőnk címe: 6360 WlLSHIRE BLVD. #202, L.A., CA 90048 TEL: 323-951-4916 OTTO'S MAGYAR IMPORT & CSEMEGE ÜZLET CÍM: 2320 West Clark Ave., Burbank, CA 91506 Weboldal: www.HungarianDeli.com E-mail: info@HungarianDeli.com Telefon: (818)845-0433 Rendelés faxon: (818) 845-8656 30 év óta először Amerikában: PICK Rákóczi, Paprikás és Téli Szalámi! FARMERS AUTO * HOME * LIFE Gets You Back Where You Belong 21st Century insurance customers CALL & SAVE UP TO 18 % ON YOUR HOMEOWNERS DIRECT * NO BROKER FEE CALL FOR FREE QUOTE -818 981-8424 Sokol Insurance Agency * Lie # 772323 Május 24,2013
