Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-01-11 / 2. szám
Váraink Nógrád megyében V. Miután magam mögött hagyom Somoskő nevezetes szépségeit, gyönyörködöm az utat szegélyező, lombos erdők nyújtotta látványban. Pár perc elteltével megérkezem Salgóbányára, ami valójában Salgótarján legmagasabban fekvő egyik kerülete. Eltévedni lehetetlenség, hiszen a 625 méter magas tűzhányókúp tetejéről a vár minden irányból vigyázó szemeket mereszt az errefelé kalandozó látogatóra. A településen a vár felé nyílegyenes út vezet, ami egy parkolóba torkollik közvetlen az ifjúsági tábor tőszomszédságában. Innen gyalogosan megközelíthető az egykori erődítmény, mindössze 20 perces, kényelmes sétával. Előtte viszont érdemes áttanulmányozni a kihelyezett tábla tanulsága szerinti történelmi visszatekintést. Mint általában a Nógrádi területeknek, e környéknek is a Kacsics nemzetség leszármazottai voltak az urai. A vár építése, a tatárjárást követő időszakra datálódik, még pediglen, Gertrúd királyné meggyilkolásában résztvevő, Illés ági, Simon bán fiai, Miklós és Simon nevéhez kötődik. A salgói birtokokat valószínűsíthető, hogy a család Tarjáni ágából, Illés és Miklós örökölte, ugyanis a vár tulajdonosaként, a XIV. század első feléből származó első írások, őket emlegetik tulajdonosként. Későbbikben királyi birtok lett, így Zsigmond adományaként többször cserélt gazdát. A cseh huszitavezér Giskra, 1450-ben elfoglalta, a környék más váraival egyetemben, akitől 1460-ban Mátyás seregei foglalták vissza, állítólag az Ostrom alatt, a király is megsebesült egy nyílvesszőtől az arcán. Ezt követően Mátyás nem adta vissza az ősi családnak, hanem elzálogosította Szapolyai Imrének. Salgó fénykora ezek után következett, és még az örökös, későbbi király, Szapolyai János idejében is tartott. Miután királyként eladományozta a birtokot a várral együtt, a terület a továbbiakban ismét sokszor cserélt gazdát, mígnem a török terjeszkedés hírére végvárrá avanzsált. Ekkor nagyszabású rekonstrukción esett keresztül, ennek keretében megerősítették a védműveket és megépítették az öregtorony szomszédságában az ötszögletű tornyot. A török, miképpen azt várni lehetett, hamarosan megjelent a vár alatt 1554- ben. Kara Hamza bég miután megszemlélte a környéket, rádöbbent arra, hogy Salgó vára nem lesz könnyű falat. Ezért aztán cselhez folyamodott, fatörzsekből ágyúcsöveket formált, amiket kétkerekű taligákra rakatott, majd ökrökkel felvontatott a környező magaslatokra. Ezek után szólította fel a vár kapitányát Ságiványi Simont, hogy vegye tudomásul a hatalmas erőfölényt, ezért a kilátástalannak tűnő harcot elkerülvén adja fel a várat. A rossz látási viszonyok következtében a kapitány A Petőfi emléktábla valós ágyúgarmadát vélt felfedezni a várat körülvevő magaslatokon, ezért aztán a felesleges vérontást kerülve, megadta magát. A 15 éves háború idején Pálffy Miklós generális és Tiefenbach Miklós felszabadító harcai hírére, mikor is a nógrádi várak sorra kerültek vissza magyar fennhatóság alá, Somoskő várával egyetemben, Salgó várának török megszállói is mindent hátra hagyva elmenekültek, miközben a magyar tüzérség, a Kis-Salgó felől rommá lőtte szét az erődöt. A vár ezután egy időre Balassi birtok lett, de mivel a hadi jelentősége megszűnt ezért kijavításával senki nem foglalkozott. Még említést érdemel, hogy II. Rákóczi Ferenc egyik hívének, Vay Ádámnak adományozta, aki sanyargatta az alattvalókat, amiről írásos feljegyzések is készültek. 1845-ben Petőfi is idelátogatott, és itt kapta az ihletet „Salgó” című költeményéhez. Későbben a Jankovich család birtokolta a várat és környékét, ez után az örökös Jankovich Ilona férje Szilárdy Ödön lett a birtok kezelője. A mostanság látható fedett torony falazatát a két világháború között építették újjá kilátónak. A feltárási munkálatok több ízben folytatódtak, Feld István nevéhez kötődve, aki a munkálatokat 2005-ben már hatodjára irányította. A környék ma a Karancs-Medves tájvédelmi körzet szerves része. Amint felérek az erdei úton, azonnal szembetűnő a vulkanikus eredetű repedezett bazalttuskók egymásba simuló sokasága, amire hajdan felépítették az erődítményt. A várudvarba érve két kopjafa köszönt, ezek után megpillantom a természetes képződményfalra rögzített, a lenti parkolóban felállított ismeretterjesztő táblán olvasottakat bizonyítandó, Petőfi látogatásának emlékét tanúsító márvány mementót. Továbbhaladva az alsó várudvart szegélyező mintegy másfél méter magasságban kijavított, újraépített, konzervált, vaskos falazatot szemlélem. Innen robusztus falépcsőn jutok a képzeletbeli felsővárba. A felsővár udvarán a hajdani kút mélyére kémlelek, ezután folytatom a lépcsőmászást a várépület-együttesének további szakaszain, mígnem felérek A több millió éves vulkanikus bazalt hasábok előterében az úgynevezett fedett kilátótoronyba. a két kopjafa A jó időnek köszönhetően, távcső segítsége nélkül is látható a szomszédság földjeire vigyázó Somoskő vára. Lenyűgöző a táj festői szépsége innen madártávlatból meg különösen varázslatos. A környék településeinek házai próbálnak belelapulni a völgykoszorúk nyújtotta biztonságba, csak a templomok tornyai kapaszkodnak magasba törően, mint könnyűbúvár légző pipája a vízszintje fölé. Nemigen enged a látvány, teljesen rabul ejtett. Az időközben megerősödő szélben vastag fehér gomolyfelhők vágtáznak keresztül, ártalmatlanul az ég és a föld köztes terében, hatalmas árnyékot vetve a környező hegyekre, völgyhátakra, házakra, és a fennsíkra. Mint mindig most is elérkezik a búcsú ideje. Hálát adok a mindenhatónak, hogy ismét segített egy gyöngyszem felfűzésében, elköszönök a négy égtájtól, és elkezdek lecsurogni a több millió éves vulkanikus kúp csúcsáról. Miután visszaérek a parkolóba, pihenésképpen, na meg további ismeretek megszerzésének reményében, az ifjúsági tábor gondnokával kezdeményezek egy rövid beszélgetést, aki épp az üres létesítmény területén fűnyírással foglalatoskodik. Bizonyára neki is jól jön a parányi semmittevés, mert készséggel válaszol a kérdéseimre, mesél a tábor napi életéről, a szállásfoglalás lehetőségeiről, amit magányszemélyek, csoportok is igénybe vehetnek, természetesen térítés ellenében. Megköszönöm a baráti fogadtatást, az információt, és belefúrom magam az előttem álló és még rám váró úti élmények nem megjósolhatatlan sokaságába. Salgó vára az országúiról Highest Quality Care at the Best Price! Elderly, Rehabilitating, Children, Newborn Beszélünk magyarul is! Ingyenes konzultáció otthonában. Hívják Piroskát vagy Krisztinát! *4 Hear bnnmKatr * Unwell & bmn4 * Companions * Assistants (CNA, CHHA) » Nurses (RN, LVN) * Newborn Nurses * Nannies & Babysitters * Group Child Care * Live-in or Live-out * Temporary or Permanent * Qualified & Screened * Flexible Payment Plans * Most Insurances Accepted * Worker Comp it Íxwíg T<tw C« AdvantagePlusAgency.com Kezdődik a farsang, indul a téltemetés A nyugati kereszténységben január 6-án van vízkereszt, avagy a Háromkirályok ünnepe: ez a karácsonyi ünnepek zárónapja, a farsangi időszak kezdete. A keleti kereszténységben a Julián-naptár szerint január 6-7-ére esik karácsony, és 13 nappal később ünnepük a vízkeresztet. Az ünnepi liturgiában használatos elnevezése epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése, a magyar név a víz megszentelésének szertartására utal. Vízkereszt egészen a IV. század végéig a karácsonyt is magában foglalta, az után, miután elkülönült lett jelentése a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkeresztelése és a kánai menyegzőn véghez vitt csodatétele. Az evangélium szerint a három királyok (a napkeleti bölcsek) a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Júdeába, hogy hódoljanak a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, de Heródes király Betlehembe utasította őket; ott meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A hagyomány szerint nevük Caspar, Melchior, Balthasar - azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár - volt, tömjénadományukra a tömjénezés szertartása emlékeztet. A vízkereszt második evangéliumi története szerint amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte, ezt követően tanítani kezdett. Ennek emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel. A harmadik evangéliumi jelenet: Jézus a kánai menyegzőn anyja kérésére az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta. Az ünnepi népszokások közé tartozik a napkeleti bölcsek látogatását felidéző csillagozás vagy háromkirály-járás. A három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg, a játék legfőbb kelléke a csillag, amely a három királynak mutatta az utat Betlehembe. Vízkereszt napján volt szokás a szentelmények hazavitele: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G, M, B betűket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár). A hívek meglátogatásának szokása összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével. A vízkereszti népszokásokból mára leginkább csak annyi maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát. Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig (idén február 13-ig) tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének a megjelenítése. A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák - ez a torkos vagy zabáló csütörtök. Vízkereszt napján szokás leszedni a karácsonyfát, és egyes helyeken a katolikus hívők egy része még a jeges vízben is hajlandók megmártózni ezen a jeles napon. A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra - farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre „a farsang farkára” - vonatkoznak, amely egyúttal télbúcsúztató szertartás is. A legjellemzőbb az álarcos, jelmezes alakoskodás: például ma is igen híres a mohácsi busójárás. Jellegzetes farsangi ételek közé tartozik a káposzta, a disznóhús, a fánk, és ekkor rendezik a különböző rendű és rangú, társasági és szakmai farsangi bálokat. Barátainak, ismerőseinek a legszebb ajándék, amely egész éven át örömet szerez: AJÁNDÉK ELŐFIZETÉS A HÍRLAPRA! 800 687-8066 Január 11, 2013
