Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-05-03 / 18. szám
MEGHÍVÓ Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját a Reményik Sándor Keresztyén Magyar Iskola 2013. évi Benefit Báljára. Adomány belépőért, vacsoráért: $55 Kérjük vállaljanak védnökségeket! Fővédnök (2 jeggyel): $350, Védnök (2 jeggyel): $300, Gyémánt ): $250, Arany pártoló (2 jeggyel): $200 Ha nem tud jelen lenni, de támogatná iskolánkat, kérjük, hogy adományát, védnökségét küldje el azért nekünk. Köszönjük! A vacsorát GÁL GIZI mesterszakács készíti. MENÜ: előétel: magyaros hideg vegyestál, Majd: cézár saláta. Főétel: Sertés rántott szelet és ropogósra pirított töltött csirkecomb vegyes körettel, savanyúsággal. Desszert: dobostorta. Minden igényt kielégítő tánczene: RADÓCI PÉTER Ünnepi köszöntőt mond'- DR. KÁLMÁN LÁSZLÓ főkonzul Az ünnepi, zenés műsort diákjaink adják elő. A bál hasznából elöregedett játszóterünket szeretnénk rendbe tenni. 32 év szolgálata a garancia arra, hogy támogatását a legjobb helyre adja. Köszönjük! JÖVŐNK AZ ÖN KEZÉBEN VAN! Érdeklődni, jelentkezni személyesen, online, postai úton, vagy az egyház telefonszámán lehet: 818 344-1885. vagy gracehungarian@gmail.com Megjelenés: Hölgyek - estélyi ruha. Urak - sötét öltöny vagy szmoking Mottó- „...egy lángot adok, ápold. add tovább, és gondozd híven” Felső-magyarországi váraink VIII. Ma ismét a Zemplén kanyargós útjait járom. Az ősz megajándékoz még egy kis erőtlen napsütéssel, mely szorosan fonja rám karcsú derekát, ami inkább hűt, mint melenget. Gondolatban felkészültem egy hosszas gyalogtúrára, hiszen Regéc vára egy 639 méter magas kettős kitüremkedésű csúcson létesült hajdan. Lassan kaptatok felfelé négykerekű paripám „nyergében”, a felső ruháitól megszabadult, indiánszínt öltött hegy nyergére. Nagy meglepetésemre, egész a várig visz az út. Miután kikötöttem „lovam” a kijelölt parkolóban, szemem máris, mint éhes koldus falni kezdi a szomorú látványt. Régi szép dicsőségünk romjai felett eljárt az idő és vajmi keveset tettünk annak érdekében, hogy méltón őrizzük eme örökségünket is. Na, de a kesergés helyett üljünk be az időgépbe és száguldjunk vissza néhány száz évet, majd kutakodjunk a múltban. Valójában pontos adat nincs arról, hogy mikor épült a mai vár elődje, de 1298-ban egy iratban már említik. Regéc alatt a tatárok második betörését követően, a Baksa nemzetségből származó, Simon fia György megverte a tatár sereget 1285-ben. Ekkor a hegy még nem rendelkezett erősséggel. Viszont egy 1307-es dokumentum már megemlíti, mivel Aba Amadé nádor itt állított ki egy oklevelet. Az, hogy miként került birtokába erről nincs elérhető írás, valószínűsíthető, hogy a századfordulón ő építtette, hiszen ez időben ő volt a zempléni térség nagyhatalmú ura. Bár az interregnum éveiben behódolt a Magyar királyságért versengő nápolyi Károly Róbertnek, azonban felségterületén nem tűrt meg felette álló hatalmat. Miután a kassai polgárok, kíséretével együtt megölték, fiait viszont a Rozgonyi csatában Károly király maga alá gyűrte, és megfosztotta őket minden vagyonuktól így Regéc felett a kincstár rendelkezett. A várat és az uradalmat, Petenye fia Péter kapta lojalitásból, de miután fellázadt a király ellen tőle haderővel visszavették. A továbbiakban, a birtokból származó bevételek a királyi kasszát gyarapították. Zsigmond idejében a töröktől menekülő és a luxemburgi trónra kerülését segítő szerb despota, Lazarevics István kapta meg, akinek halála után veje Barankovics György birtokolta a várat és az uradalmat. Megjegyzendő, hogy az idegeneknek bizonyára nem volt szándékukban a várat korszerűsíteni, erősíteni, egy volt a lényeg a hozadék. Ezért csak a déli bástya és lakótorony, valamint az azt körülölelő egyéb építmények határozták meg jellegét. A vár 1459-re ismét királyi tulajdon lett és így Mátyás király adományként az egyszerű budavári számadódiák sorból hirtelen felemelkedő Szapolyai Imrének juttatta. 1526-ban Mohácsnál, ismeretlen körülmények között tragikus véget szenvedő II. Lajos halálával megüresedett a trón. Szapolyai János és a Habsburg Ferdinánd hívei között kitört a belháború, amikor is az osztrák csapatok fokozatosan foglalták el a Felső-magyarországi várakat ezzel keletnek szorítva Szapolyai seregeit, a Tokaji csatát megnyerve Habsburg fennhatóság alá került Szádvárral, Füzérrel, Ónoddal egyetemben. Ettől kezdve hosszú időn át, hithű Habsburg alattvalók birtokolhatták. A XVI. századi ostrom után az erősen megrongálódott felső várat, javarészben lebontották, így a lakótornyot is, és újjáépítése vette kezdetét. Ezekben az időkben kapott egy kör alakú többszintes ágyúbástyát, valamint erődített falazatot. A várat továbbra is a hithű Habsburg alattvalók birtokolhatták, egy házasság révén került végül is Rákóczik kezére, mikor Bekényi Judit megözvegyülve, feleségül ment Rákóczi János alispán fiához, Zsigmondhoz. A tokaji borkereskedő hatalmas vagyonra tett szert, az ízletes nektár révén. Ezért hamarosan a környék legnagyobb uradalmának a birtokosa lett. A vár körüli kálvária még nem ért véget, hiszen hamarosan kezdetét vették a függetlenség kivívására irányuló szabadságharcok. Bocskai és Bethlen csapatai előtt, harc nélkül megnyíltak a vár kapui. Az Erdélyi fejedelemség és a Habsburg királyság között létrejött egyezmény szerint Regéc vára osztrák kézre került, így 1635-ben tetemes zálogösszeg megfizetésével az ízig-vérig Habsburg párti Eszterházy Miklós főnemes tulajdonába került. I. Rákóczi György fejedelem által indított hadjárat során a regéci védőket kiéheztetve, kénytelenek voltak feladni az erősséget, így a fejedelem csapatai megszállták. Egy év múltán a Linzi béke értelmében egyéb más Rákóczi birtokkal egyetemben az Erdélyi fejedelmet I. Rákóczi Györgyöt illette meg örökjogon. Ezért a fejedelem 1600 forintot fizetett az Esterházyaknak. Ezután ismét nagyszabású ráncfelvarrás vette kezdetét, hasonló kialakítással a kényelmi szempontok figyelembevételével, mint a sárospataki Rákóczi vár. 1670-ben a Wesselényi féle összeesküvés után egyre másra szaporodtak a bujdosók által generált Habsburg ellenes betörések. A vár urát felszólították az átállásra, de miután az nem adta be derekát, a felbőszült kurucok felégették az alsó palánkot, ami ez után már nem lett újjáépítve, helyette az északi oldalon emeltek egy felső palánkot. 1677- ben báró Wesselényi Pál által vezetett felkelők ostromolták sikertelenül. Rövidesen ideköltözött Munkács várából Zrínyi Ilona a két Rákóczi árvával, Juliankával és az ifjabb fejedelem csöppséggel a kis II. Rákóczi Ferenccel. Lassan átköltözött teljes udvartartása is. Miután az özvegy feleségül ment a kuruc fejedelemhez Thököly Imréhez, Regéc vára hamarosan a felkelők bázisa, hadtáp ellátó központja lett. Miután a szabadságharc elbukott az osztrákok idevezényelt egységei 1686-ban Caprara generális irányításával alapos munkát végezve felrobbantották és felgyújtották, így a továbbiakban nem tudott szerepet vállalni a térség életéből. Az osztrák tulajdont ettől kezdve az idő vette pártfogás alá és az ostromló természet martaléka lett. Építő anyagát, faragott köveit, egyre másra kezdték hordani a környék lakói, mintha csak bányába járnának a szekereikkel. Az uradalmat viszont az osztrák tulajdonosok „fejték” egészen az 1900-as évek elejéig, ekkor került a Károlyi család birtokába, mint az uradalmi központ és vár egyaránt. A gróf az északi torony falára 1936-ban helyeztetett emléktáblát, amit a vandálok, természetesen megsemmisítettek, hiába történt meg ez újra és újra, mind hasonló sorsra jutott az elődjeihez hasonlóan. Az ilyetén idillnek éppen nem nevezhető állapotnak 1977-ben vetettek véget, mikor is a község elöljárói úgy döntöttek, hogy mentik, ami még menthető a méltán nagyhírű építészeti örökségből. Az őserdővé terebélyesedett növényzetet kiirtották és 1999-től Simon Zoltán régész vezetésével folyamatosan zajlanak a feltárások, és apróbb lépésekben a konzerválási munkák, mind ez természetesen az anyagiakkal behatároltan. A lelkes várvédőknek köszönhetően természetesen látogatási időben szemrevételezhetőek a régmúltat idéző romos falak, megroggyant toronytorzók, és egyéb épületrészek még talpon maradt részei. A Déli torony romjairól fantasztikus kilátás nyílik körbe a Zemplén ezerszínű őszi festményre kívánkozó tájaira. A két és fél métert is meghaladó vastag falak látványa a mai szemnek is monumentálisnak tűnnek és mégis mily sebezhetőek voltak a korabeli ostromágyúk által. Lassan befejezem a látogatást, a Nap is már inkább vízszintesen szórja fényes, de már melegnek éppen nem mondható sugarait. A szél is kezd egyre csípősebben áthatolni gyér öltözékemen, ezért elbúcsúzom Regéc viharvert falaitól és az égiek segítségét kérem, hogy minél több anyagi forrást biztosítsanak a továbbiakban, ennek az építészeti örökségnek a fennmaradásához. Albert Ferenc San Fernando Völgyi Magyar Református Egyház Reményik Sándor Keresztyén Magyar Iskola Benefit Bál - 2013. május 18. szombat este 6 óra. 18858 Erwin St. Reseda, CA 91335. Phones 818 344-1885 www.sfVmre.org Regéc vára az országútról Vár és alapja a lemezes kőrétegződéssel Várfal és a délitorony romjai, a természet rabságában Fizessen el Ön is az Amerikai Magyar Hírlapra! Elfizetésével ezen a módon is hozzájárul a magyar nyelv és a magyar kultúra fennmaradásához.---------------------------------—-------------------& J Májrn^
