Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)

2013-01-11 / 2. szám

AMERICAN HUNGARIAN JOURNAL WEEKLY NEWSPAPER Mailed from Los Angeles, CA on January 9th 2013. If the next issue has not been received by Tuesday, please call (626)765-4534. Szapáry György washingtoni nagykövet a Los Angeles-i Magyar Házban Fórumbeszélgetésen találkozott Szapáry György washingtoni nagykövet a nyugati parti magyarság meghívott képviselőivel a Los Angeles-i Magyar Házban. Ismertette a nagykövetség közeljövőre vonatkozó terveit és válaszolt a résztvevők kérdéseire. 10 százalékos rezsicsökkentést rendelt el a magyar kormány Huszonkét éve nem volt példa arra, hogy egy kormány ne növelje, hanem csökkentse a lakossági energiaköltséget - mondta Fónagy János. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára szerint az intézkedést az indokolja, hogy a magyar családok háztartási rezsiköltségei a régió­ban és az Európai Unió átlagában is magasnak számítanak. Németh Szilárd fideszes politikus kiemelte, a kormány célja, hogy január l-jétől minden magyar háztartás elektromos, gáz, fűtés és melegvíz végszámlájában érvényesüljön a tízszázalékos rezsicsökken­tés, ezért rendeletben írnák elő a szolgáltatóknak. Indokolt az energiaárak csökkentése, mivel az elmúlt 15 évben megvalósult emelések miatt jelentős a tartalék az árképzésben - mondta Csaba László közgazdász. Az egyetemi tanár szerint akár további csök­kentés is indokolt lehet. A villamosáram ára Magyarországon, konkrétan Budapesten, többe kerül mint Párizsban, tehát itt igen jelentős tartalék van az árképzésben - mondta Csaba László egyetemi tanár. Hozzátette: miután ez diktált ár, és az elmúlt évek inflációját jelentős mértékben az államilag dik­tált árak és adók okozták, nem pedig piaci folyamatok, ezért az állam dönthet úgy, hogy most nem diktál akkora mértékű áremelést, mint a megelőző 15 évben. Csaba László arról is beszélt, nem tartja kizártnak egy újabb rezsiárcsökkentés bejelentését, mivel korábban olyan mértékű ár­emeléseket hagyott jóvá a hatóság, amely meglehetősen egyedülálló. Mint mondta, szerinte a tér megvan egy újabb csökkentéshez, az persze kérdés, miként reagálnak erre a tulajdonosok és a befektetők. Egy visszaeső gazdaságban miért csak a vendéglői áraknak, vagy egyéb áraknak kellene csökkenniük, csak az energiaárak emelkedné­nek, ez egy irreális világ lenne - vélekedett a közgazdász. Rogán Antal fideszes politikus kifejtette: a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási díjak esetében is áttekintik az árak alakulását, és az első vizsgálatok azt mutatják, hogy 2002 és 2010 között ezek árában is ugyanolyan, “igencsak energikus mértékű” növekedés történt, mint például a villamos energia vagy a gáz árában. Ezért a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási díjakkal kapcsolatban is van helye felülvizsgálat­nak, de végleges döntés csak tavaszra várható - közölte. Fónagy: a rezsicsökkentéssel nem a szolgáltatók tönkretétele a cél A nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára, a rezsidíj­csökkentés érvényesítését vizsgáló kormánybizottság vezetője arra a kérdésre, hogy a kormány egyes vélemények szerint a folyamatos árcsökkentéssel el akarja lehetetleníteni a szolgáltatókat azért, hogy olcsón visszavásárolhassa azokat, azt válaszolta: a sok tekintetben monopolhelyzetű közműszektorban kétségtelenül a mostaninál sokkal nagyobb mértékű közösségi tulajdont látnának szívesen. Csakúgy, mint számos olyan nyugati országban, amelyek közösségi tulajdonú cégei Magyarországon éppenséggel magánbefektetőként jelentek meg. Ez azonban nincs semmilyen összefüggésben a kormány lakossági tehercsökkentési szándékaival - tette hozzá. “Nem tudunk azonban, hogyan is tudnánk kitérni az elől, ha egy tárgyalás során valamely befektető eladási ajánlattal élne.” - mondta. MTI, origo.hu, mno.hu Gyöngyösi Márton az antiszemita toplistán A Simon Wiesenthal Központ nemrég hozott nyilvánosságra egy összeállítást a tavalyi év leginkább gyűlöletkeltő, antiszemita meg­nyilvánulásairól. A tízes listán magyar is van: Gyöngyösi Márton Jobbik-alelnök a zsidó parlamenti képviselők összeírásáról szóló követelésével került fel a listára. A Jobbik alelnöke novem­ber 26-án a parlamentben követelte, hogy írják össze a zsidó származású országgyűlési képviselőket, ők ugyanis nemzet­­biztonsági kockázatot jelentenek Magyarország számára. „Pont itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán annak, hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára” - fogalmazott a Jobbik alelnöke az Országgyűlés plenáris ülésén a tavalyi gázai konfliktus kapcsán, nol.hu Alkotmányellenesnek nyilvánította a választási regisztrációt az AB Indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért Alaptörvény­ellenes a választási regisztráció - döntött a magyar Alkotmánybíróság. A testület szerint alkotmánysértő a választási kampány korlátozása is. Az ellenzék egyöntetűen üdvözölte a döntést. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke szerint a döntés azt bizonyítja, hogy “a magyar jogállam még él”. A döntésre reagálva Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy elfogadják az AB döntését. Az Ab nem a regisztráció egészét szüntette meg, hanem a ma­gyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok tekintetében hozta meg döntését - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető­helyettese. A Magyarországon kívül élő magyar állampolgárok ese­tében így megmarad a regisztráció, ők levélben és elektronikus úton regisztrálhatnak. MTI Marad a Horthy park Gyomron Tizennyolc száza­lékos részvétellel zárult a gyömrői Horthy park elnevezéséről tartotthe­­lyi népszavazás, így a referendum érvény­telen - közölte az elő­zetes eredményt a város jegyzője. Varga Ernő jegyző tájékozta­tása szerint a válasz­tásra jogosultak mindössze 18 százaléka, összesen 2270 lakos ment el szavazni, közülük 1778- an válaszoltak a feltett kérdésre igennel, 484-en nemmel, 8 voks érvénytelen volt. A helyi népszavazás akkor zárult volna érvényesen, ha a 16 700 lelkes településen élő több mint 13 ezer választópolgár 50 százaléka plusz egy fő elment volna a szavazásra. Pontosan arra kérdésre kellett választ adnia a lakosoknak, hogy: Egyetért-e Ön azzal, hogy Horthy Miklósról, a vitatott történelmi személyiségről ne nevezzenek el közterületet Gyomron? Az ügy előzménye, hogy ápri­lis 23-án a képviselő-testület e­­gyetlen jobbikos tagja, Sas Zoltán javasolta, hogy a Szabadság tér júniustól Horthy Miklós volt kor­mányzó nevét viselje, ezt 10 igen és egy tartózkodás mellett fogad­ta el a döntően függetlenekből álló testület. Ám a lakosság egy részének tiltakozása nyomán végül csak a téren lévő parkot keresztelték át. Tóth Mátyás és az őt támo­gató helyiek többször is jelez­ték: számukra elfogadhatatlan, hogy akár a teret, akár a parkot Horthy Miklósról nevezzék el, majd aláírásgyűjtést kezdtek a népszavazás megtartásáért. Mezey Attila alpolgármester- saját véleményét tolmácsolva- úgy fogalmazott: a lakosság 82 százalékának távolmaradása az urnáktól azt jelzi, hogy a helyiek nem kívánják megváltoztatni az önkormányzat korábbi döntését, mely szerint a volt Szabadság téren lévő parkot tavaly nyár óta Horthy parknak hívják. Mivel a gyömrőiek úgymond “szentesítették” az átnevezést, etikátlan lenne, ha az önkor­mányzatmásképp döntene, vagyis nincs miért visszatérni az ügyre- tette hozzá az alpolgármester. Ezzel a második világháború óta ez lesz a második közterület, ami Horthy Miklós nevét viseli az országban. 1945 után az első közterület Pátyon volt, ahol 2001- ben MIÉP-es kezde­ményezésre Horthy Miklós közt avat­tak. 2011-ben a váci képviselőtestületben is felmerült, hogy az ottani Budapesti utat átnevezzék Horthy útra, ez a kezdemé­nyezés azonban elbu­kott. MTI Búcsú a Marx és a Lenin utcáktól Országszerte több száz olyan utcanevetkell átkeresztelni, amely önkényuralmi rendszerhez kap­csolódó személyről van el­nevezve. Erre egy éve van az önkormányzatoknak, intézmé­nyeknek. A parlament döntése szerint közterület, közintézmény, sajtó­termék, civil szervezet, de még cég sem viselheti már idén olyan személy nevét, akinek a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerben vezető szerepe volt. Országszerte ezért több száz utcanevet kell átkeresztelni a ren­delkezésre álló egy év alatt. A változtatás kötelező, de nem lesz könnyű, mondta Szabó Loránd, Dombóvár pol­gármestere. A városban harminc utca neve esélyes a módosításra. Csak Leninről például több mint ötven településen van elnevezve köztér, nol.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom