Amerikai Magyar Hírlap, 2011 (23. évfolyam, 13-49. szám)

2011-12-16 / 48-49. szám

Első Szabó László világtalálkozó Hajdúszoboszlón Lóháton a raveneli kastély lépcsőjén A világjáró, Mikulás-szakállú, bohém nagyapa- akinek szobrait együtt állították ki többek között Pablo Picasso, Henry Moore, Joan Miró alkotásaival- ragaszkodott hozzá: ha éppen hajdúszoboszlói csa­ládjánál tölti a karácsonyt, mindaddig várni kell a gyertyagyújtással, amíg megérkezik, mert a karácso­nyfán csak ő lobbanthatja fel a fényeket. Az ünnepet- ha módjában állt - mindenkor sze-rettei körében töltötte. Amúgy nem nevezném szent embernek, még vallásosnak sem - Szabó Lászlónak három há­zasságából és más nőktől huszonhat (leírom számmal is: 26!) gyermeke született. Valamennyiükről tisztes­ségesen gondoskodott. Feleségekre Franciaországban és Németországban tett szert, de hogy a szerelem hazájában - Budapesten és Székesfehérvárott - sem kerülte el, arra a ma is élő huszonhárom gyermek a tanú. Ha azt írom: életműve a népes család, féligazság csupán. Életműve a megannyi szobor, amelyeket- hosszú lista következik! - Frankfurtban, Mont­realban, Párizsban, San Franciscóban, Londonban, Koppenhágában, Stockholmban, Oslóban, Berlinben, Hannoverben, Hamburgban, Dél-Afrikában, Japánban is kiállították. Debrecenben született 1917. szeptember 8-án, 14 éves koráig Hajdúszoboszlón élt, de szülővárosában érettségizett, majd 1940 és 1943 között a cívisváros egyetemén jogot tanult. Hogy mégsem lett jogász belőle, abban közrejátszott a világégés. A katonai szolgálat elől Balatonföldvárra menekült, ott úszómester lett, s miközben rejtőzködnie kellett, lengyel menekülteket is bújtatott. Ám sorsát nem kerülhette el: német fogságba került és mint katonaszökevényt, a Rajna egyik szigetére deportálták. Amikor a szovjetek bombázni kezdték a tábort, egy társával átúszták a jeges folyót. Ausztriába menekült, majd onnan Svájcba került - Genfben és Lausanne-ban jog helyett már a művészetet tanulmányozta. A döntő felismerés 1947 nyarán, Franciaországban fordított a sorsán: a beauvaisi gótikus Szent Péter székesegyház helyreállításán dolgozott, s oly nagy hatással voltak rá a középkori kőfaragók alkotásai, hogy attól kezdve a szobrászat vált életcéljává. Párizsban, a Montpamasse-negyedben nagyméretű műteremlakást bérelt, ott több, vele egykorú művész is otthonra lelt. E lakásban alakították meg a Tizenötök Csoportját, ott indította el szellemi és művészeti mozgalmát, A Tűz Akadémiáját (LAcademie du Feu). A fények városában már elismert művészként vették fel a Művészeti Akadémiára, majd 1951-ben, a párizsi Modern Művészetek Múzeumában hatalmas sikert aratott a 15 centiméter magas, Álomkastély szobrával. Egy új, modern művészeti irányzat úttörőjének tartják, egyes feltételezések szerint Le Corbusier-re is hatással volt. A kronológiai sorolást mellőzve, életének sorsfordító állomása: Magyarországon, Budapesten 1968-ban állított ki először. Hajdúszoboszlóra 1970-től rendszeresen visszajárt, 1972-ben a városnak ajándékozta a Napisten című szobrát, amely azóta díszíti a csónakázó tavat. Ugyancsak ’72-ben Németországba hívták, hogy vegyen részt a müncheni olimpiai falu tervezésében, ott több szobra is helyet kapott. Vérbeli bohém volt, hatalmas fekete szakállát gyöngyökkel fonta be. Magyarságát soha nem tagadta meg, neve külhonban is Szabó László maradt; kékfestő inget, bekecst, kucsmát, csizmát viselt, s hogy mindig hazai földön járjon, csizmája sarkában magyar földet tartott. Párizstól háromszáz kilométerre, Ravenelben kastélyt vásárolt, ott kapott helyet a Tűz Akadémiája. Az emeletre mindaddig lóval ment fel, amig a lépcső le nem szakadt alattuk. Világcsavargásaihoz annyit, hogy többször járt Japánban, hónapokat töltött Kanada északi részén, eszkimók között... ...Mi indokolja, hogy Las Vegas-i otthonomból az ép­pen huszonhét esztendeje, 1984. december 17-én Ravenelben elhúnyt világhírű képzőművészről írjak? A nevadai kaszi­nóvárosban lejegyzett alábbi történet csakúgy regénybe illő, mint az életút. Másfél éve magyar beszédet hallottam Vegas egyik mozijának előcsarnokában, s „jó szórakozást!” kívánva köszöntem rá a farmer-ruhát viselő, ismeretlen párra. Néhány héttel később népes társaságban találkoztam velük, az ott már szmokingba, nagy estélyibe öltözött Hegedűs Lászlóval és fele­ségével, Varga Erikával. Első vegasi barátaim közé tartoznak. Ősszel néhány napot Párizsban, majd két hetet Hajdúszobosz­lón töltöttek. Laci barátom Szabó László unokája, s ő vállalta fel, hogy a világban szétszóródott, eladdig egymást nem ismerő rokonaival magyarországi találkozót szervezzen. A hogyant ő mondja el, a nagypapa szobraival díszített ot­thonában:- Gyerek voltam még, amikor nagyapám először látogatott haza és megismerhettem. Nagypapának szólítottam, de tiltako­zott ellene: van neki neve is, László. Nehéz volt elfogadni, hogy ő édesanyám apja, vagyis a nagyapám. Hosszú hajával, befont szakállával, földig érő írhakabátjában kirítt az emberek közül. . . Különc volt, és ez zavart... Később, tinédzser-koromban ví­zi hajduszoboszloi Napisten szobor szont m^r büszke voltam rá. Életének utolsó másfél évtizedében - viragfüzerben az esztendők felét Hajdúszoboszlón, családi körben, édesanyám­nál töltötte, közben a ravaneli kastélyán kívül Németországban és Svájcban is volt lakása. A Kanadában, illetve Spanyolországban élő két lánya 2008-ban Hajdúszoboszlóra utaztak, ők javasolták anyámnak, hogy jó lenne összehozni egy családtalálkozót a világban szerteszóródott Szabó-leszármazottakból.- Tudtátok, hogy ki merre él?- Épp ez volt a bökkenő. Még azt se tudtuk, hogy kik a rokonok. Ki kellett deríteni, hogy hány unoka, dédunoka, hány unokatestvér van, s hogy merre sodorta őket az élet. Nagyapa legidősebb lánya, Szabó Edit súlyos beteg, ennek a találkozónak az ötlete tartotta benne a lelket. A megvalósításhoz kivitelező, szervező is kellett. 1989 óta élek Las Vegasban, s végül onnan vállaltam a nemzetközi nyomozást, majd az első Szabó László Világtalálkozó megszervezését.- Hogyan kezdtél kutatni?- Facebookot készítettem nagyapáról és feltettem rá, hogy családtalálkozót tervezünk Szoboszlón, a ki­­lencvennegyedik születésnapján. Megkértem a két nagynénit és egyikük lányát, hogy segítsenek. Ha egy-két külföldön élő rokont ismernek, azoktól további nevekre-címekre bukkanhatunk. Három héten belül több mint tizenöten jelentkeztek Belgiumból, Svájcból, Luxemburgból, Franciaországból, Németországból, Kanadából, Szabó László, a bohém szobrász Szállítás Los Angeles- Budapest-Los Angeles között INTEREX EXPORT - IMPORT, INC. Call Toll-Free: 1-800-6-INTEREX (1-800-646-8373) Zárt konténerben, vagy fedélzeten autóját, hajóját, ingóságait és bármilyen méretű csomagjait a legkedvezőbb áron szállítjuk! Csomagolást vállalunk! 21 éve az Önök szolgálatában! Házhozszállítás és felvétel Hazatelepülés Vámügyintézés DMV ügyintézés Web site: http://sfkomyek.szabadsagharcos.org/interex.html , interexinc.biz, www.IM rtREXl.com BUDAPEST - HUNGARY Telefon: (30) 278-0278, (30) 475-8892 (70) 9321-611 2000 Szentendre Rózsa u. 8. Email Budapesten: sze01@usabolt.hu GARDENA-LOS ANGELES Telefon: (310) 516-8959, (805) 527-4006 Fax: (805) 579-9611 550 W 135th Street Gardena, CA 90248 EmaU Los Angelesben: interexinc@aol.com, perehazy.miklos@gmaU.com Figyelem!! új lehetőség Los Angelesben: Valley-i képviselet, tel: (818)782-2987 Új website: www.INTEREXl.com és közölték, hogy Szabó leszármazottak, részt vennének a találkozón. Szeptember elején feleségemmel, Erikával Franciaországba mentünk, hogy megkoszorúzzuk a ravaneli síremléket. Nagypapa mindenkor ragaszkodott ahhoz, hogy halotti tort csak cigányzene mellett ülhetnek. Másodunokatestvérem, Szabó Vivianne Párizs mellett él, egy nemzet­közi cigányzenekar menedzsere és énekese, ő kalauzolt el minket a sírhoz meg a kastélyhoz. Négy nappal később megtartottuk a szoboszlói találkozót.- Mit derítettél ki a szerteágazó családfáról?- Megtudtam, hogy a huszonhat gyerek közül huszonhármán élnek, közülük tizen megígérték: jönnek. Megegyeztünk, hogy Szoboszlón, anyám házában gyülekezünk, ami olyan mint egy múzeum, mert nagy­apa műgyűjtő is volt. A szeptember nyolcadikai születésnapon, reggel kilenckor csaknem negyvenen találkoztunk. Angolul mindenki beszélt, de voltak akik franciául, vagy németül csevegtek. Anyámtól mentünk a hajdúszoboszlói Modem Művészetek Múzeumába, ahol több Szabó László szobor látható. A Művelődési Ház parkja volt a következő ál­lomásunk, amelynek dísze a Repülő halak bronzszobor. Aztán a Szabó László utcába mentünk, hogy megkoszorúzzuk nagypapa márvány em­léktábláját. A koszorúzáson a város polgármestere, dr. Sóvágó László, valamint a Szabó László művészeti alapítványból létesített Szabó László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatónője, Szoboszlainé Kádár Anikó is beszédet mondott. Az eseményről mind a debreceni, mind a szoboszlói televízió és a debreceni napilap is tudósított. Az iskolában hat­ás tizennyolc év közötti fiatalok tanulhatnak képző- és iparművészeti, valamint táncművészeti tanszakon.- A méltán világhírű hajdúszoboszlói gyógyfürdő csónakázótavának közepén modern szoborkompozíció áll, amely szintén Szabó László alkotása. Azt olvastam, hogy nagyapád az alábbi szavakkal ajándékozta szeretett városának a Napisten című alkotását: „Azzal a kívánsággal adom át szobromat Hajdúszoboszló városának, hogy a Nap és a víz között hirdesse szent óhajunkat, hogy ezen a sokszorosan megáldott Földön - mely egyszer majd engem is itt befogad - mindannyian él­hessünk, békés tevékenységeinkben, barátságban”. Gondolom, azt a helyszínt se hagytátok ki...- Természetesen ott is jártunk. A dunai mészkőből faragott, négy mé­ter magas szobor nagypapa egyik leghatásosabb műve. Feleségem, Erika Las Vegasban virágkötő, hét összefűzött virágkoszorút tervezett, ame­lyeket a többieket megelőzve a szobor köré erősítettem egy csónakból. Amikor a többi ünneplő odaért, Erika krizantém-fejeket adott valamen­nyiüknek, hogy a tóba dobják. A leszármazottak és más érdeklődők fé­lórán át fényképezték a virággal borított tavat. Megható percek voltak...- Szabó László mégsem Szoboszlón, hanem a raveneli temetőben nyugszik...- A francia leszármazottak döntöttek úgy... Az ünnepségsorozat a tónál sem ért véget. Elmentünk a Szabó László tanintézetbe, megnéz­tük az ott tanuló gyerekek kiállítását, táncegyüttesükkel csángó népi táncot jártunk, és ott ébredtünk rá, hogy az alma valóban nem esik messze a fájától: több családtag művész lett. A Franciaországban és Spanyolországban élő Szabó Myriam táncos-koreográfus, saját tánc­­studiói vannak. Szabó Pasquale komputer-grafikus. Iván nagybácsim galériatulajdonos Svájcban. Egyik unokatestvérem, Aranyosné Kiss Klára, a „Szoboszlói Színes” internetes újság szerkesztője, levetítette a nagyapa életéről szóló, tízperces filmjét. Amúgy nagypapa első szerelme Nagy Erzsébet, a debreceni színház primadonnája volt. Vagyis a nag­yanyám...- Az első Szabó László Világtalálkozót második is követi?- Sőt, harmadik is. Lehet, hogy nem mindig Magyarországon, de terveink szerint évente összegyűlünk valamelyik rokonnál. És em­lékezünk FÖLDES TAMÁS 3 ^ December 16,2011

Next

/
Oldalképek
Tartalom