Amerikai Magyar Hírlap, 2010 (22. évfolyam, 1-50. szám)

2010-09-24 / 36. szám

Közhírré tétetik....... Megkezdte működését az A.P.A. Shipping, mely egy új lehetőség az Ön számára, hogy járművét, ingóságait és egyéb küldeményeit Magyarországra és a környező országok területére gond nélkül eljuttassa. Egyéb szolgáltatások: -Hazatelepülés,-Vámügyintézés,-Légiposta,-Belföldi fuvarozás, -Csomagfelvétel, házhozszállítás, -eBay és egyéb aukciós vásárlás Elérhetőségeink: www.apashipping.com info@apashipping.com Tel.:1-800-344-0012 Fax:1-888-308-4834 9000 Bellanca Ave. #103 Los Angeles, CA 90045 Irodánk és raktárunk 2 percre található az LAX nemzetközi repülőtértől. Nyitvatartási idő: keddtől csütörtökig 9-től 18 óráig. Árajánlatért hívjon bennünket vagy látogassa meg weboldalunkat! Szeretettel várjuk minden meglévő és jövőbeli üzletfelünket. Neszlényi Judith: Erkel Ferenc 200 éves 1810. november 7. - 1893. június 15. Erkel Ferenc érdeme a magyar zenekultúra fejlesztése érdekében egyedülállóan emlékezetes. A múlt század magyar zenéjének Liszt Ferenc mellett a legnagyobb egyénisége, a magyar opera megteremtője Gyulán született. Zenei tanulmányait Pozsonyban végezte a nagy­tudású Klein Henrik irányítása alatt. Ezután mint „zenemester” tanít az ország kastélyaiban. Pozsony, Szemeréd után Kolozsvárra szerződött segéd karmesternek, és zongora órák adásával tartotta el a családját. A vidéki uradalmak légkörében ismerkedett meg a magyar „verbunkos” zenével is. Itt ébredt tudatára feladatának, a MAGYAR nyelv és zene fontosságának és annak kihangsúlyozásának. „A közösség azt érti meg, amit már megtanult megérteni” - mondta. A nemzeti megújulás csodálatos összhangba hozta kortársaival. Barátai között találjuk Mosonyi Mihályt, Reményi Edét, Liszt Ferencet, a német Hans Richten, Ábrányi Koméit, Egressy Bénit, Wagnert. Az irodalomban Vörösmarty, Petőfi, Arany, Szig­ligeti. A képzőművészetben Barabás, Lotz Károly, Ybl Miklós, Palládio, Bremanta a megértő társai. Hamarosan felismeri azt, hogy amit Wágner németül alkot meg, ő azt MAGYARUL teremtse meg az ország színpadán, az operában. Mint zongoraművész általánosan elismert nevet vívott ki magának. Kilényi Dávid Budai Operatársulatához és a Német Színház társulatához már mint karmester szerződik. A magyar Nemzeti Színház megalapításának a problémája égető fontosságú, a Német Színház nem elég jó! De a Kiegyezés előtt minden művészi cél háttérbe szorult a politika, rang vagyonszerzés és társadalmi emelkedés mögött. A Nemzetiben Wágner operái szóltak, németül - Tannhauser, Lohengring, Bolygó Hol­landi, stb. Erkel állandó kérdése: mennyivel magyarabb a magyar dráma mint a magyar opera? Magyar Operaházra van szükség, megalkuvás nélkül. 1837-ben megnyílt a Nemzeti Színház, aminek Erkel lett az első karmestere. 1840-ben írta első operáját, a Bátori Máriát, melyben az „Erkel stílus” már jellegzetesen felbukkan. Majd 1844-ben a Hunyadi László arat elsöprő, hatalmas sikert. Ebben a reformkor magyarsága már nemzeti törekvéseinek a visszhangját hall­hatja színpadról. Ugyanebben az évben írja meg a magyarság imáját: a Himnusz-t. 1861-ben írja legnagyobb sikerű operáját, a Bánk Bán-t. 1864. május 5.-én a kormány elhatározza az önálló Dalműszínház építését, amire megszavaz 2 millió forintot, és ezzel a zárkózottan eltökélt Erkel álma kezd Valóra válni. 1967 jelzi Dózsa György c. zene­drámáját, amely egy óriási lépés a magyar népi realista, magyar opera stílus útján. Erkel magyar romantikus akar lenni. A nemzeti motívum új a magyar zenében, jóllehet az ének-beszéd wagneri hangulata jelen van, mégsem Wagnert utánzó, még a drámájában sem. 1874-benpályázatot írtak ki a Dalműszínház építésére. Ybl Miklós, Steindl Imre, Szklanitzky Antal, Fellner Ferdinánd és Ludwig Bohnstedt, a kor építészeti zsenijei küldték be munkáikat. „A tehetség csak úgy talál magára, ha szabadjára engedik” - mondta Erkel. A 2030 férőhelyes Operaház megépítését Ybl Miklósra bízzák. Miután Erkel 30 évig volt karnagy a Nemzeti Színházban, nagyonis jól tudja a dalművek előadásához szükséges követelményeket. Minden részletet megbeszél Ybl Miklóssal. Erkel pompát akar, Sugár úti {flótát, nagy lépcsőházat, zsinórpadlást, kellő akusztikát. Nagy bánatára éppen az akusztika, a hangzásbeli követelmé­nyek elhatározására nem őt, hanem Hans Richtert hívták meg a zsűribe... Úgyszintén óriási csalódás számára, hogy Richtert hívták meg az Operaház első karmesterének is. Ez a hír teljesen megtöri. De az épület műemlék lett, „ékszerdoboz”, méltó színhelye a magyar operának, melyekben mindig jelképes tanulság cseng ki. Az Egressy által vezetett „drámapárt” megerősíti Erkel elképzeléseit, de „kor­mányellenes” visszhangot vált ki, hiszen a minden dalműben felbukkanó „meghalt a cselszövő” és „bukjon a király” szólamok nem tetszenek a monarchiának. Mindezek ellenére megírja a Brankovics György-öt, amiben csodálatosan összefonja a magyar melódiákat a szerb és török zene motívumaival. - 1874 - Ebben az operájában alkotói egyéniségének új színei bonta­koznak ki, wagneri méretekben, de a Hunyadi sikerét semmi sem tudja felülmúlni. 1885-ben készül el utolsó operája, az „István Király”. Reméljük ennek a felújítására is sor kerül a jövőben Magyarországon. Erkel Ferenc közel fél évszázadon át vezető szerepet töltött be a Nemzeti Színházban mint Vezető Karnagy. Neki köszönhető az Operaház, a Filharmóniai Társaság és a Zeneakadémia megteremtése is, 1875-ben. 1893-ban halálát az egész ország gyászolta. Mit is adott nekünk Erkel Ferenc? Neszlényi Judith méltatása - elhangzott a 10. Gyulai Zenei Napok alkalmával 2010 júniusában Ez a zárkózott, puritán, mindig komoly, sohasem mosolygó kiváló muzsikus elénk állította a felelősséget a magyar zene jövőjére vonatkozva, századokra. Nélküle - magyar opera nem lenne - nélküle Bartók és Kodály népzene feltárása/megőrzése nem indult volna meg. Nélküle nem alakult volna meg a világhírű budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia, aminek ő volt az első főigazgatója. Nélküle ma nem állna a magyar dalmű „ékszerdoboza”, Ybl Miklós Operaháza sem. Nélküle sosem alakult volna meg, vagy sokkal később, a Magyar Filharmóniai Társaság. Ez az európai hírű zongoraművész, aki sorozatosan szerepelt a korabeli szimfonikus zenekarok élén - Mozart, Beethoven és a saját zongora műveivel - hírnevet szerzett mint koncertező művész is. Ő volt az aki meghívásain magyar zongorán kívánt játszani! Előszeretettel Lédeczy, Harmónia vagy Dangl zongorán adott elő, és ajánlotta ezeket a hazai márkákat külföldön is. Erkelnek nem volt elég a „Német Színház” karmesterének lenni - jóllehet éppen ő volt az, aki bemu­tatta kedves barátja, Wagner Richárd operáit Budapesten! - ő magyar dalszínházat akart, magyar építész munkáját, magyar művészekkel, magyar zenével. Ebben a munkájában baráti köre igen nagy segít­ségére volt. Tudomásunk van arról, hogy Wagner, Liszt, Egressy, Ábrányi, Mosonyi Mihály és mindenki, aki akkor számított, jártak Gyulán és az ő házában - most múzeum - beszélték meg a műsorokat, a jövő feladatokat. Barátai között látjuk a nagy Bolyai Túdorokat, a festő Barabás Miklóst, Dérynét. Az Operaház építészét Ybl Miklóst, mint kora egyik legkiválóbb építészét a magyar dalmű fórumának megépítésére. Igen, Erkel utat tört korában a magyarnak és utat mutat nekünk ma is. Azt, hogy a töretlen, fáradhatatlan munka mindig meghozza gyümölcsét, még ha egy emberöltőbe is kerül! Mint zeneszerző, úttörő volt népünk életében és zenéjében. Mint ember: nagy tanítómester mindannyiunk számára ma is, akinek a célja nem csupán az volt, hogy „zseniket nevelni” - annak Liszt Ferenc volt a zászlóvivője - hanem megalapozni széles rétegben a ‘zenei nevelést, nemcsak a kiváltságos osztályoknak, hanem minden tehetség előtt megnyitni a lehetőséget. Legyen ez ma a Gyulai Zenei Napok példa­képe és szimbóluma is. PANNÓNIA TRAVEL LAX - BUD - LAX Olcsó árak! Cím: 6700 Lennox Ave., Van Nuys, CA 91405 (818) 781-7642 vagy (818) 781-2342 Fax: (818) 994-2379 E-mail:babuci777@yahoo.com Információért hívják BABUCIT vagy RITÁT BJiBBg^^Szeptember 24,2010

Next

/
Oldalképek
Tartalom