Amerikai Magyar Hírlap, 2010 (22. évfolyam, 1-50. szám)
2010-07-09 / 27. szám
AMERICAN HUNGARIAN JOURNAL WEEKLY NEWSPAPER Mailed from Los Angeles, CA on July 7th 2010. If not received in time, please report to 1-800-275-8777 ********************^^^0**^jxed ADC 901 FRI250 Lejár: 11/4/2010 Susan Frink 2500 Pebble Dr Granbury TX 76048-2619 ....III.I..II...M...I...II Megfelelő ütemben halad a Nemzeti Együttműködés Rendszerének felépítése Az emberek akaratának megfelelő ütemben halad a Nemzeti Együttműködés Rendszerének felépítése- fogalmaz Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. Az Országgyűlés már azokat a törvényjavaslatokat is tárgyalja, amelyek szükségesek a nemzeti együttműködés gazdasági rendszerének létrehozásához - hívta fel a figyelmet a szóvivő. A költségvetési szférában bevezetendő fizetési plafon, a végkielégítések megadóztatása, tíz adófajta eltörlése, a vállalkozások adójának csökkentése, valamint a bankadó kivetése egy igazságos, a közös felelősségvállaláson alapuló és a közteherviselést megvalósító gazdasági rendszerhez vezetnek, úgy, ahogyan az emberek arrt)l döntöttek - hangsúlyozta közleményében Szijjártó Péter. MSZP: ‘Alkotmányozó diktatúrát’ vezet be a Fidesz Az MSZP szerint “alkotmányozó diktatúra” zajlik napjainkban, a kormányzó párt egyeztetések és hatáselemzések nélkül, ha kell alkotmánymódosítással akar ráerőltetni törvényeket az emberekre. Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján tűrhetetlennek, tarthatatlannak és megengedhetetlennek nevezte a Fidesz jogalkotási gyakorlatát, amely szerinte szabályt sértve kíván szigorítani a közbiztonság javítását célzó szabálysértési törvényen. Hiányzik a gazdasági, a társadalmi hatáselemzés, és a szakszervezetekkel történő szakmai egyeztetés- tette hozzá. Megjegyezte: a szabálysértési törvényben az elzárás lehetőségét mint büntetési szankció visszakozását nem tartják jó megoldásnak, véleménye szerint ezzel csak a szegények kerülnének börtönbe. Kötelező kirakni Orbán nyilatkozatát „Legyen béke, szabadság és egyetértés” - ez olvasható a fejlécében az Orbán Viktor miniszterelnök által a választások után meghirdetett „Nemzeti Együttműködésről” szóló nyilatkozatnak, amelyet egy kormányhatározat értelmében minden államigazgatási szerv épületében ki kell helyezni. Ebbe beletartoznak a katonai épületek, valamint az állami intézmények területi szervei is, és a kormány felkéri a tőle független intézményeket is, hogy tegyék ki a nyilatkozatot. Az Orbán Viktor által aláírt határozat fel is sorolja, hogy mely független intézményekre gondol: felkérik a köztársasági elnököt, az országgyűlés elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a helyi és kisebbségi önkormányzatok választott testületéinek vezetőit, a bíróságok elnökeit és az ügyészségek vezetőit. Azt is megszabja a határozat, hogy „színes formátumban, méltó minőségben” kell kinyomtatni a nyilatkozatot, és „legalább 50x70 cm méretű, álló téglalap alakú keretbe kell foglalni”. Hozzáteszik, hogy a „tábla megfelelő állapotáról és szükség szerinti cseréjéről intézkedni kell”. A nyilatkozatot június 14-én fogadta el a parlament a Fidesz és a KDNP képviselőinek támogatásával, az MSZP és az LMP tiltakozása, valamint a Jobbik tartózkodása mellett (kivétel egy jobbikos képviselő, Novák Előd volt, aki szintén nemmel szavazott). A rendelet ellen közleményben tiltakozik az LMP, amely szerint „a nyilatkozat közzétételére vonatkozó kormányzati szándék a 20. századi magyar történelem legrosszabb korszakait idézi”. A párt szerint a „kormány tulajdonképpen hűségnyilatkozatot követel a független állami intézményektől”, ami szerintük „nem az együttműködés, hanem a félelemkeltés rendszere”. A Köztársasági elnöki Hivatal közölte: amíg Sólyom László az államfő, addig a papírt nem teszik ki a Sándor-palotában. így döntött az Alkotmánybíróság is. „A határozat is hangsúlyozza, hogy a kormány tiszteletben tartja az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvét. Ebből az alkotmányos elvből kiindulva az Ab elnöke a kérésnek nem tud eleget tenni” - indokolta a döntést Sereg András. A sajtófőnök utalt arra, hogy az alkotmány kimondja: az Ab tagjai a testület hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak. A nemzeti együttműködés nyilatkozatának elfogadásával az Országgyűlés az emberek akaratát ismerte el, ezért ott a helye, ahol az emberek gyakran megfordulnak, vagyis a közintézményekben - reagált Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az ellenzéki bírálatokra. „A magyar emberek egy új rendszert alapítottak az országgyűlési választáson. Ez akkor is így van, ha az ellenzéki pártok ezt mind a mai napig képtelenek elfogadni” - fogalmazott Szijjártó Péter közleményében. Orbán Viktor: “A magyarok mindig tisztelték az amerikaiak szabadságeszményét” Orbán Viktor szerint a közép-európaiak és különösen a magyarok mindig tisztelték és átérezték az amerikai nép szabadságeszményét, „hiszen nagyon sokszor kellett akár hatalmas túlerővel szemben is harcolnunk a szabadságunkért, a függetlenségünkért”. A miniszterelnök erről az Egyesült Államok nagykövetségének függetlenség napi fogadásán beszélt Budapesten. A Budai Várban, az egykori Táncsics-börtön épületében tartott ünnepségen elmondott kormányfői beszédben Orbán Viktor kifejtette: kétszázharmincnégy évvel ezelőtt új nemzet született Amerika földjén, amelyről a XX. század egyik filozófusa azt írta, ez az a nemzet, amelyik krédóra, vagyis egy erős hitre épül. Az amerikai függetlenségi nyilatkozat kezdő és befejező mondatai egyaránt nagyon világosan és félreérthetetlenül fogalmazzák meg ezt a hitet, a „természet Istenébe”, a „Teremtőbe”, az „isteni Gondviselésbe” vetett szilárd hitet - mutatott rá Orbán Viktor. Mint mondta, nem politikai és gazdasági érdekek, nem racionális, tudományos érvek alapján nyilvánítja ki ez a nyilatkozat azt, hogy minden ember egyenlőnek születik, és mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz és a boldogságra való törekvéshez, hanem egy megkérdőjelezhetetlen hit alapján, amely azt mondja, az ember szabad akarattal rendelkező teremtmény. Ez az erős hit táplálta azt az álmot, hogy lehetséges olyan világ, amelyben az emberek szabadok, ez a hit teremtette meg a szabadság földjét az amerikai földrészen, ez a hit tette naggyá és világszerte elismertté az amerikai népet - sorolta a kormányfő. Szerinte a két országnak, Magyarországnak és az Egyesült Államoknak nagyon fontos, közös vonása ez az erős hit, amely itt is, ott is „sokféle, sokszínű népcsoportból volt képes nemzetet és a nemzetnek új hazát teremteni”. A magyar nemzet szintén ennek a krédónak, ennek az erős hitnek az alapján jött létre, és ez az erős hit tette képessé arra, hogy védelmet nyújtson egész Európának, amikor arra volt szükség. Ez az erős hit segítette abban, hogy a legsúlyosabb történelmi tragédiák, válságok, háborúk után is mindannyiszor talpra álljon, és soha, a legkilátástalanabb helyzetben se mondjon le a szabadságáról és függetlenségéről - fogalmazott. „Mi, közép-európaiak, és különösen, mi magyarok, mindig tiszteltük és átéreztük az amerikai nép szabadságeszményét, hiszen nagyon sokszor kellett akár hatalmas túlerővel szemben is harcolnunk a szabadságunkért, a függetlenségünkért. Ahogy az amerikaiak, mi sem adtuk föl soha, akkor sem, amikor évtizedeken vagy évszázadokon át reménytelennek látszott - hiszen sokan és sokszor próbálták elvenni a szabadságot és szabadságba vetett hitet az amerikai és a magyar néptől is” - hangoztatta Orbán Viktor. Felidézte, hogy a két nemzet az elmúlt száz évben harcolt együtt a kommunizmus, a diktatúra ellen a szabadságért, együtt küzdött a tudomány fejlődéséért, az emberi szellem szabadságáért, jelenleg is küzdenek a terrorizmus, a pénzügyi, gazdasági válság és számos mai veszély ellen. „E küzdelmek során számos világraszóló sikerben vettünk részt együtt, hiszen sokáig lehetne sorolni olyan amerikai hősök nevét, akik magyar származásúak” - hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, példaként említve Teller Edét, Szent-Györgyi Albertet, Széli Györgyöt. A kormányfő jelképes értékűnek tartja azt is, hogy az első civil űrutazó egy magyar származású amerikai, Charles Simonyi. „Legyen béke, szabadság és egyetértés.” A XXL század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét. A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött. A küzdelem a rendszerváltás politikai "1 paktumaival folytatódott, .és végül szabadság helyéit kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott. A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között megvívott forradalmat elismeri és tiszteletben tartja. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításáról döntöttek. A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait. Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk | tartóoszlopai. A Nemzeti Együttműködés Rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt * részesei a határon innen és túl élő magyarok. Lehetőség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erőket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemű. vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák saját céljaikat. Erre tesszük fel életünk most következő éveit. Dr. Schmitt Pál s. ic. az Országgyűlés elnöke HEGEDŰS LORÁNTNÉ S. K-. j, DR. TÁRNÁI RlCHÁRD S. IC. az Országgyűlés jegyzője flMt az Országgyűlés jegyzője 1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Kormánya
