Amerikai Magyar Hírlap, 2010 (22. évfolyam, 1-50. szám)

2010-05-28 / 21. szám

180 éve született az első magyar opera­­világsiker szerzője, Goldmark Károly A száznyolcvan éve, 1830. május 18-án született Goldmark Károly nem alapított irányzatot, nem volt merész újító, sem vir­tuóz előadó - „csak” az első világsikert arató magyar opera, a Sába királynője zeneszerzője, a XIX-XX. század fordulóján az Osztrák-Magyar Monarchia talán legnépszerűbb komponistája. A keszthelyi izraelita hitköz­ségi kántor fia 20 testvérével együtt elképesztő nyomorban nevelkedett, elszigeteltségüket növelte, hogy magyar környezet­ben voltak német anyanyelvűek. Ilyen körülmények között az iskola szóba sem jöhetett, Károly még elemibe sem járt (így lett élete végén a budapesti Tudo­mányegyetem díszdoktora.) Tizennégy évesen látott először zongorát, s kezdett hegedűórákra járni - ehhez télen-nyáron napi négy órát gyalogolt. Tizenhét évesen került a bécsi konzervatóriumba, de életében csak annyi változott, hogy most már a császárvárosban koplalt: előfordult, hogy eszméletlenül találták az utcán, s csak a kórház­ban derült ki, hogy napok óta nem evett. Tanulmányait félbe kellett szakítania, volt színházi zenész és zenetanító, miközben autodidaktaként képezte magát, s rendületlenül komponált. 1857-ben került sor első szerzői hangversenyére, s anyagi helyzete fokozatosan javulni kez­dett. 1865-ben bemutatták Sakun­­tala nyitányát, amely meghozta számára az oly áhított sikert. Élete 1875. március 10-én változott meg végképp, amikor a bécsi Operaház Liszt közbenjárására bemutatta Sába királynője című operáját. Goldmark több évig dolgozott művén, s majdnem ugyanennyi ideig harcolt azért, hogy a darab végre színre kerülhessen. A párját ritkítóan hatalmas siker (a szerzőt negyvenszer tapsolta vissza a tomboló közönség) mindenért kárpótolta, feledtette a fiatal évek nyomorát, megpróbáltatásait. Goldmark másnap európai hírű zeneszerzőként ébredt, művét egy évtizeden belül Európa szinte minden nagy operaháza műsorra tűzte, s Amerikában is bemutat­ták. Anyagi gondjai megszűntek, villát vett Gmundenben, ahonnan csak műveinek előadására mozdult ki. A következő évben született legnépszerűbb szimfóniája, a Falusi lakodalom, 1877-ben máig népszerű Hegedűversenye, s számos kiváló kamaradarabot komponált. Bár a Sába királynője sikerét nem tudta megismételni, további operái - Merlin, A hadifogoly, Téli rege - is elnyerték a közön­ség tetszését. Nyolcvanadik születésnapját külföldön és Ma­gyarországon is nagy pompával ünnepelték meg, díszelőadásokat rendeztek alkotásaiból, a buda­pesti Tudományegyetem díszdok­torává fogadta. Szellemi erejének bizonyítéka, hogy 84 évesen komponált zongoraötösének par­titúráját egy vonatúton elvesztette, de emlékezetből újra le tudta írni a darabot. Goldmark 1915. január 2- án halt meg Bécsben. Életműve hamar feledésbe merült, a harmincas-negyvenes években származása, később zenéjé­nek „idegenszerűsége” miatt mellőzték szerzeményeit. Stílusa magányosan áll az utóroman­tika zenéjében, ahogy ő írta: „minthogy vezetni nem tudtam, másokkal menni pedig nem akartam, egyedül maradtam”. Operáiban Wagner, kamaraz­enéjében Brahms, szimfonikus alkotásaiban a liszti programzene befolyása mutatható ki, ám e hatásokat teljesen egyéni stílusvi­lággá integrálta. A magyar zéne jövőjét nem ő, hanem Bartók és Kodály jelentette, de zenetörténeti érdemei elvitathatatlanok. * Újabb Janus Pannonius-vers került elő Újabb ismeretlen Janus Pan­­nonius-versre bukkant Szent­­mártoni Szabó Géza irodalom­­történész, az ELTE oktatója: a száz sorból álló, hexameterek­ben írt latin nyelvű költeményt idén januárban sikerült azono­sítania, azóta pedig magyarra fordította. Szenzációnak számított tavaly, hogy Szentmártoni Szabó Géza megtalálta teljes terjedelmében Janus Pannoniusnak azt a dicsőítő költeményét (panegyricus), ame­lyet a francia származású Renatus (Anjou René) nápolyi királyról írt, s amelynek korábban csak a felét ismertük, a másik feléről pedig úgy hittük, elveszett. Az irodalomtörténész tavaly egy szerencsés véletlen folytán, az internetet böngészve talált egy XIX. század végéről származó francia" tanulmányt, aminek segítségével felfedezte Nápoly­ban, a nemzeti könyvtárban a Renatus-panegyricust. Az 1452- ben, Ferrarában megírt 1043 soros művet teljes terjedelmében tartalmazza a kéziratos nápolyi kódex, amelyből korábban Keré­­nyi Grácia fordításában 497 sort ismertünk. Janus Pannoniust illetően az utolsó nagy jelentőségű fel­fedezés Ábel Jenőé volt 1880-ban. Ő a vatikáni könyvtárban épp a Renátust dicsőítő költemény első felét találta meg. A tavalyi felfedezésről még úgy tudtuk, Janus életművének hiányzó darabja került elő - amelynek létezéséről a kutatók tudtak, de azt elveszettnek hitték. Most újabb szenzációval gazdagodik a Janus Pannonius­­kutatás: Szentmártoni Szabó Géza éppen a Renatus-panegyricusról szóló tanulmány írása közben bukkant az eddig ismeretlen versre. A szakirodalom egyik utalása vezette el a felfedezésig, a száz soros, hexameterben írt költeményig. Pedig tavaly még ő maga is úgy nyilatkozott: nem valószínű, hogy új vers kerülhet elő a XV. századhan, Mátyás korában (1434-1472 között) élt, kizárólag latin nyelven verselő, Itáliából való hazatelepülése után a pécsi püspöki posztot elnyerő költőtől. Janus Pannonius földi marad­ványait 1991-ben találták meg a pécsi székesegyház altemplomá­ban a fűtés korszerűsítése közben, de csak 2008-ban fejeződött be az azonosítása. A koponya alapján elkészítették Janus arcrekonst­rukcióját, s kiderült: a kép nem hasonlít a korábbi ábrázolások­hoz. A pécsiek egyébként 2008 őszén Janus Pannonius földi maradványainak újratemetésével és mandulafa-ültetéssel (utalás az Egy dunántúli mandulafáról című versére) tisztelegtek az 1472-ben, 38 éves korában elhunyt püspökük emléke előtt. Ombudsman: ne büntesse a guberálást az önkormányzat Az ombudsman szerint a kaposvári önkormányzat a guberálás bün­tetését előíró rendeleti szabályozással - pénzbírsággal sújtják azokat, akik a város területén guberálnak - érdemi alkotmányos indok nélkül korlátozta kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek alapjogait, ezért a rendelet visszavonását kéri. A fennálló jogi helyzet miatt sérül az érintettek emberi méltósághoz való joga, ezért Szabó Máté felkérte az önkormányzat képviselő-testül­etét, hogy vizsgálja felül és helyezze hatályon kívül a szabálysértésekről szóló rendeletének vizsgált szakaszát - tudatta az Országgyűlési Biztos Hivatala. Az ombudsman hangsúlyozta, hogy az önkormányzati rendelet formai szempontból ugyan nem kifogásolható, de egy demokratikus jogállamban jogszabály, különösen egy önkormányzati rendelet nem tilthat tetszőlegesen bármely magatartást - olvasható a közleményben. Az országgyűlési biztos álláspontja szerint „a jogsérelmet súlyos­bítja, hogy eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő, általános társadalmi ellenérzésektől sújtott személyeket büntetnek a guberálás miatt”. Ha már a szociális ellátórendszer minimálisan sem képes a segítségre, akkor semmiképpen sem a guberálás illegalitásba szorítása, üldözése a megfelelő válasz a problémára - hangsúlyozta Szabó Máté. A közlemény szerint Kaposvár jegyzője a rendelettel kapcsolato­san arról tájékoztatta az országgyűlési biztost, hogy az önkormányzat környezetvédelmi és közegészségügyi okok miatt - a guberálók kiszór­ják a szemetet, beszennyezik a környezetet - 1992 óta szankcionálja a guberálást. A város jegyzője annak a véleményének adott hangot, hogy „nem a köztisztaságot és közegészségügyet sértő magatartást kell legalizálni, hanem a szociális ellátórendszer keretén belül kell segítséget nyújtani a rászorultaknak”. Megalakult a Kaliforniai Magyar- Amerikai Művészeti Szövetség 2008-tól kezdődően a Los Angeles-i magyar főkonzulátus „Magyar Kultúra a nyugati parton is” rendezvénysorozata nagyszámú kulturális eseményt tartalmazott. Az események között sok olyanra került sor, amelyeken a helyi magyar származású ameri­kai művészek mutatkozhattak be a nagyközönség előtt. Kaliforniában jelentős számban élnek olyan képzőművészek, zenészek, színházzal és filmmel foglalkozó előadóművészek, akik magyar gyökerekkel rendelkeznek. Ezt a nagyszerű lehetőséget kiaknázandó alakult meg a Főkonzulátus kezdeményezésére a „Kaliforniai Magyar Amerikai Művészeti Szövetség”, amely a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház égisze alatt működik majd. Az alakuló ülésen a Szövetség elnöké­nek Sapszon Bálint zongoraművész-zeneszerzőt választották meg. Alelnök lett Elizabeth Matsik festőművész, Varsányi Lívia, a helyi Kárpátok néptáncegyüttes vezetője, Niki Burgi fotóművész és Antal Tímea, aki a helyi magyar nyelvű színjátszás újraszervezésének fela­datát kapta. Az alakuló ülésen Bokor Balázs főkonzul hangsúlyozta, hogy vétek lenne a meglevő nyugati parti magyar művészeti kapacitáso­kat kihasználatlanul hagyni. A magyar identitástudat fenntartásának egyik alapvetően fontos ösztönzője a magyar kulturális örökség minél szélesebb körű bemutatása, a magyar gyökerű helyi kulturális értékek felkarolása. Elérkezett az idő, hogy a számtalan magyar kapcsolódású művészeti lehetőséget szervezett és előre tervezett formában juttassák el az USA nyugati partján élő magyarsághoz, illetve végső soron az egész amerikai közönség elé. Pereházy Miklós, az Egyesült Magyar Ház elnöke azt hangsúlyozta, hogy a magyarság tulajdonában levő Los Angeles-i intézmény elindult az igazi kulturális központtá válás útján. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy egyre több magyar kulturális program kerüljön ott megvalósításra, és minél több második, illetve, többedik generációs amerikai magyart is bevonjanak a helyi magyar kulturális életbe. ENSZ elismerés Sebestyén Mártának Az UNESCO a Művész a békéért kitüntető címet adományozta Sebestyén Márta népdalénekesnőnek. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által odaítélt kitüntetés hírét az UNESCO párizsi állandó magyar képviselője közölte. A Művész a békéért cím viselői között van többek között Céline Dión kanadai énekes, Shirley Bassey brit énekes­színész, Manu Dibango kameruni szaxofonművész és Montserrat Figueras katalán énekes. Sebestyén Márta az első magyar, akit ezzel elismertek. Az énekesnő szerencsésnek érzi magát, hiszen eddigi pályafutása során többször is elsőként kaphatott meg egy-egy elismerést, például mint népdalénekes, mint nő, vagy mint magyar művész: - Minden művész csak boldogsággal veheti tudomásul, hogy a munkáját ész­reveszik és elismerik, most ráadásul úgy érzem, nemcsak engem, hanem Magyarországot is kitüntetik, ami külön öröm. Szerda délután óta számtalan szeretetteljes gratulációt kaptam, ami megerősít abban, hogy ez egy közös díj, amit személyemen keresztül kapott az ország. A kitüntető cím ugyánakkor őrült felelősséget is jelent - fogalmazott az énekesnő. * Díjat nyert Kocsis Agnes Cannes-ban Kocsis Ágnes Pál Adrienn című játékfilmje a világ filmkritikusait tömörítő FIPRESCI zsűritől nyert díjat az Un certain regard (Egy bizonyos tekintet) elnevezésű válogatásban, ahol 19 alkotás szerepelt, Kocsis Ágnes filmjét ítélték a legjobbnak. Ez a cannes-i filmfesztivál második legjelentősebb szekciója, a filmnyelvet megújító alternatív alkotásokat válogatják be ide. „Nagyon megtisztelő számunkra ez a díj. A filmkritikusok véle­ménye nagy mértékben meghatározhatja a leendő közönség ízlését. A mi filmünk egy magyarul beszélő, erősen szerzői film, ezért szüksége van az ilyen elismerésekre, hogy könnyebben eljuthasson a nézőkhöz” - köszönte meg üzenetében a fiatal magyar rendező a cannes-i díjat. “Sokkal nyitottabbak az amerikaiak” Andy Vájná mindkét hazáját imádja, de a mentalitást illetően őszintén elmondta a véleményét. A világhírű producer folyamatosan Magyarország és Amerika közt ingázik, így könnyedén von le konzek­venciát a tapasztalatokból. „Amerikában és Magyarországon pont fele-fele időt töltök, és mindkét ország nagyon kedves a szívemnek: az egyik itthon, a másik pedig otthon. Mind a két helyen sok barátom van, szóval ez sem prob­léma! Nekem az amerikai mentalitás sokkal jobban tetszik, mert ott sokkal nyitottabbak az emberek! A magyarokat is szeretem, de nagyon negatív a hozzáállásuk a világhoz!” - mondta el a tabutv.hu riporteré­nek Andrew G. Vájná. Szerinte a magyarok pesszimizmusa a történelem miatt alakult ki, és ebből a szempontból egyáltalán nem fontos, hogy a hazaiaknak vagy a tengeren túliaknak vastagabb a pénztárcája. Május 28,2010

Next

/
Oldalképek
Tartalom