Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2009-03-06 / 9. szám
Take an Austrian vacation on your way to Hungary. Your Austrian vacation begins onboard with excellent food. wine, coffee and service. From our New York (JFK) and Washington D.C. (iAD) gateways, Austrian Airlines flies nonstop to our hub in Vienna, with excellent connections to Budapest. For information or reservations call your travel agent, Austrian Airlines at 800-843-0002 or visit www.austrian.com Earn miles with Miles & More and Mileage Pius. Recseg-ropog a kelet-európai stabilitás Kelet-Európa sérülékenyebb országaiban nemcsak a gazdasági fejlődést, hanem a politikai stabilitást is veszélyeztetheti a jelenlegi válság, írta térségi elemzésében a Financial Times, amely szerint ugyanakkor a térségben nem várható az oroszországihoz hasonló fejlődési irány. A londoni gazdasági napilap átfogó körképe szerint senki nem számol a 1930-as évek szörnyűségeinek megismétlődésével, de a recesszió, a munkanélküliség és az eladósodás miatti fokozódó düh kiszámíthatatlan következményekkel járó populizmust szíthat. Reformkormányok, multinacionális cégek és bankok egyaránt a lakossági tiltakozás célpontjává válhatnak, ha a megélhetés kerül veszélybe. Ráadásul vannak arra utaló jelek, hogy egyes nyugati vezetők a nemzeti érdekeket az uniós szolidaritás elé helyezik a válságra adott válaszintézkedések során, és a közép- és kelet-európai vezetők, akik keményen dolgoztak azért, hogy országukat csatlakoztassák a globalizált Európához, most „elárulva érzik magukat”, áll a Financial Times elemzésében. Pavol Demes egykori szlovák külügyminiszter azt mondta a brit lapnak: az emberek Kelet-Európábán most már a liberális demokráciát, a piacot és az EU-t kérdőjelezik meg. „Azt látják, hogy olyan országok, mint Franciaország, nemzeti megoldásokra törekszenek, amikor nemzetközi megoldásokra van szükség ... ezért kirekesztve érzik magukat” - mondta Demes. Lavinát indítana el Magyarország összeomlása A kelet-európai gazdaságok válsága visszahathat az Egyesült Államokra - figyelmeztetett a The New York Times. Kelet-Európa országai a Berlini fal leomlása óta az Egyesült Államok fontos szövetségesei lettek, amelyek az amerikai stílusú kapitalizmust támogatták és nagy kölcsönöket vettek fel a nyugat-európai bankoktól növekedésük finanszírozásához - olvasható a befolyásos lap tudósításában. Az a lendületes fejlődés, amely Lengyelországot és Magyarországot, valamint többi egykori szocialista országot Európa legdinamikusabb piacaivá változtatta, az összeomlás küszöbén van. Ez pedig új kockázatokat jelent a globális pénzügyi rendszerre nézve, ami az Egyesült Államokra is visszahathat - érvelt a szerző a címoldalas írásban. Kenneth S. Rogoff, a Harvard Egyetem professzora, a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezető közgazdásza dominóhatást emleget. Mint az újságban rámutatott: a nemzetközi hitelpiacok egymáshoz kapcsolódnak, és a lavinaszerűen terjedő kelet-európai és balti hitelválság akár New York állam kötvényeinek beomlásához vezethet. A The New York Times rámutatott: Közép- és Kelet-Európa számára - amely nyaktörő ütemű növekedést produkált a nyugati hiteleknek köszönhetően - nem is jöhetne rosszabbkor a válság. A globális visszaesés kedvezőtlen hatása után a hitelek elapadása azzal fenyeget, hogy a térség országai lejtmenetbe kerülnek. A régió átlagos növekedési üteme tavaly 3,2 százalékra esett vissza a 2007-es 5,4 százalékról, és idén már a térségi GDP zsugorodása várható. Nemzetközi pénzügyi vezetők attól tartanak, hogy a súlyos regionális gazdasági válság olyan fertőzést indíthat el a térség valutái között, amely a 90-es évek végi ázsiai pénzügyi válságra emlékeztet. Akkor az ottani feltörekvő gazdaságok külföldi hitelekből finanszírozták a növekedést, de tartozásuk hirtelen több lett annál, mint amennyit vissza tudtak fizetni, amikor nemzeti valutájuk értékét vesztette. Hogyan felejtettek el nevetni a magyarok? A gazdasági válság keményebben sújtja Magyarországot, mint a többi uniós tagállamot: mintha csak az ország most aratná le tízévi semmittevés gyümölcsét - írta a Der Standard liberális bécsi napilap szerdai számában megjelent elemzésében Rásky Béla történész. „Tízévi semmittevés”: no, ez azért túlzás. Ugyanis: sikerült az államadósságot 20 mrd dollárról 140 mrd-ra növelni, megszűnt másfél millió munkahely, van 4-500 000 munkanélküli, 1 millió mélyszegény és 3 millió szegény. Nem semmi! A Hogyan felejtettek el nevetni a magyarok? (Wie Ungarn das Lachen verlernte) című cikk írója rámutat, hogy a kilencvenes évek vége óta nem vágtak bele sem az oktatási reformba, sem az egészségügy szanálásába, sem az adórendszer átalakításába vagy a felduzzadt közigazgatás leépítésébe. Az állam és az állampolgárok egyaránt kölcsönből éltek, miközben a szomszédos országok, amelyekre a magyarok mindig is egy kissé leereszkedően néztek, alaposan nekigyürkőztek. Magyarországon a tétlenség vált uralkodóvá - írja Rásky - vagy még inkább a történelmi múlt politikai megítélésével foglalkozó kicsinyes állóháború. A Bécsben született történész úgy vélekedett, hogy a jelenlegi helyzetért a szocialisták viselik a fő felelősséget, ugyanakkor nem lehet letagadni az egész politikai elit közös felelősségét sem. Rásky szerint ez a politikai elit, amelynek személyi összetétele lényegében változatlan a fordulat óta, képtelennek mutatkozik arra, hogy az ország elé reformcélokat tűzzön, miközben egyre gyakrabban bonyolódik bele kicsinyes vitákba, botrány- és korrupciógyanús ügyekbe. Az ellenzék és a közvélemény hagyta, hogy Gyurcsány Ferenc hazugságbeszédének kulcsfontosságú üzenete - nevezetesen az, hogy ez így nem mehet tovább -, elsüllyedhessen. Jóllehet a miniszterelnök nem adta fel azonnal, a tavalyi elvesztett népszavazás óta a változásról szóló beszédei és nyilatkozatai azonban már csak üres locsogások; és nem csak azért, mert az ellenzék bojkottálni tud minden reformkezdeményezést, hanem mert Gyurcsány csupán csak a székéhez ragaszkodik. De ellenfelének, az Orbán Viktor vezette nemzeti-konzervatív Fidesznek az üzenete is arra az imamalomszerűen ismételt felszólításra korlátozódik, hogy a „hazugnak” menni kell; ezen túlmenően azonban semmiféle világos, kivehető program, elképzelés vagy vízió. A szerző szerint a magyar értelmiség néhány megrögzött vitázótói eltekintve némaságba burkolózik: nincsenek felhívások, nincsenek kiáltványok. A korábban harcos politikai médiát évek óta ugyanazok az időközben megőszült, a politikai rendszerbe mélyen beágyazódott és nem ritkán kompromittálódott vezető kommentátorok ("talking heads”) uralják, miközben a kereskedelmi média „halálra szórakoztatja” az országot. A magyar társadalom kimerült, apátiába esett, képtelen arra, hogy megszervezze önmagát. Elemzésének Teljes agónia című fejezetében Rásky azt írta, hogy politikailag tulajdonképpen már csak a kis létszámú radikális jobboldal aktív, amely mindenütt a magyar nácikra emlékeztető zászlókkal, fekete egyenruhában jelenik meg, fenyegető felvonulásokat rendez a romák lakta falvakban, és hangjával már régóta betölti a politikai közbeszédet. Lényegében nem volna veszélyes ez a tábor, ha nem volnának a gyáva szocialisták, akik elmulasztják, hogy egyértelmű cselekvési irányt jelöljenek ki, az állami hatalommal élve betiltassák a félkatonai szervezeteket; ha nem volnának a magukat konzervatívnak nevező erők és az egyház, amelynek képviselői vagy nem vesznek tudomást a jobboldali radikálisok tevékenységéről, vagy éppenséggel kokettálnak azzal; ha nem volna a kereskedelmi média, amely szenzációéhesen a legkisebb esetet is hisztérikusan tálalja, olajat öntve a tűzre; és ha nem volna egy teljes agóniába süppedt társadalom, amely - igaz, undorral és aggodalommal - egyszerűen félrefordítja a fejét. Szinte senki sem tesz semmit a közbeszéd elzüllése, a közterületek elhanyagoltsága és a csökkenő erőszakküszöb ellen. A politikai elitet'leszámítva ugyanakkor az emberek már régóta tisztában vannak azzal, hogy alapvető változásokra van szükség - húzta alá a történész. - A semmittevés mindenütt érzékelhető eredménye éretté tette erre a helyzetet. Éppen csak nincs senki, aki ezt a radikális lépést hihetően közvetíteni tudná. „...Továbbra is nyitott, hogy ki fogja beadni a fordulat óta talán legkeserűbb pirulát a magyar társadalomnak, és a végén kinél lesz. a Fekete Péter az elkerülhetetlen drasztikus kúráért” - vetette fel. “A legolcsóbb válságkezelés a kormányváltás” Magyarországnak nem válságkezelő csomagra van szüksége, hanem politikai változásra, ami kormányváltást, vagy legalábbis új választásokat jelent - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke hétfői sajtótájékoztatóján, kérdésre válaszolva. A Fidesz elnöke azt mondta: egyetért Pozsgay Imrének egy korábbi nyilatkozatával, ami szerint a legolcsóbb válságkezelés a kormányváltás. Március 6, 2009
