Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2009-02-13 / 6. szám

Amerika előrelépett a népszerűségi listán 2005 óta először az Egyesült Államok megelőzte Oroszországot a pozitív megítélés ranglistáján. A BBC 2009-es felmérése alapján Kína és Oroszország megítélése drasztikusan romlott tavaly. Továbbra is Irán, Izrael és Észak-Korea vezetik a negatív megítélésű országok listáját. Kína és Oroszország megíté­lése drasztikusan romlott tavaly a BBC 2009-es nemzetközi felmérése szerint. Az Egyesült Államoké enyhe javulást mutat, azonban továbbra sem szimpatizál Washingtonnal 20 ország 13 ezer megkérdezettje. A felmérést a BBC munka­társai Barack Obama beik­tatását követően végezték. A nemzetközi szintű örömujjongás ellenére a nagyhatalom tovább­ra is rossz színben tűnik fel az emberek többségének sze­mében. Az első színesbőrű elnök megválasztásával bekövetkezett változás azonban a felmérésben is kitűnik: 2005 óta először az Egyesült Államok megelőzte Oroszországot a pozitív megíté­lés ranglistáján. A felmérést a GlobeScan készítette a marylandi egyetem- az emberek nemzetközi poli­tikához való viszonyulását kutató- PIPA-programjával karöltve. Az eredmény elkeserítő képet festett a két uráli és ázsiai országról. „Úgy tűnik, hogy Kínának nem volt elég egy olimpiát rendezni, hogy a képet árnyalja” - mondta el a BBC Mundónak Doug Miller a GlobeScan elnöke. Oroszország fellépése pedig mindaddig nem lesz szimpatikus - határain túl - ameddig az egykori Szovjetunió mechanikájára emlékeztető módon intézkedik- tette hozzá Miller. Steven Kuli a PIPA elnöke az Egyesült Államokkal kapcsolat­ban elmondta, hogy az emberek még várják az Obamához fűzött reményeik beteljesülését. Egy szimpla beiktatás még nem elég az USA-ról kialakult kép radiká­lis megváltoztatásához. Németország szokásához híven vitte a prímet a legjob­ban értékelt országok listáján. A megkérdezettek 61 száza­léka kedvezően nyilatkozott a nyugat-európai országról. Latin- Amerikában Brazília megítélése a legreménykeltőbb - a megkér­dezettek 43 százalékának tetszé­sével. Hozta a „papírformát” Irán, Izrael, Pakisztán és Észak-Korea. Pejoratív értelemben ők vezetnek. A negatív megítélésű országok listáján Irán lett az éllovas 55 százaléknyi nemtetszéssel. Az országot követi Izrael. A gázai övezeti tűzszünet lejárását követő izraeli támadás előtt készült fel­mérésen a közel-keleti ország 50 százaléknyi rosszallást kapott. Napi 234 ezerből élnek Gyurcsányék? Hiába vett ki 114 millió forint osztalékot cégéből, az Altos Befektetési ZRt.-ből Gyurcsány Ferenc, vagyonbevallása szerint nincs a bevallási küszöböt elérő megtakarítása. Miniszterelnöki és képviselői fizetéséből jóté­konykodik, az MSZP elnökségét ingyen vállalta, az osztalék pedig elmegy „a tágabb értelemben vett” családra. Gyurcsány Ferencnek, mint az kedden nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatából kiderült, nincsen a bevallási határértéket elérő megtakarítása. Mindeköz­ben miniszterelnöki és képviselői járandóságán felül - ezek összege meghaladja a havi bruttó 1,5 millió forintot - a 100 száza­lékban tulajdonában levő Altos Befektetési ZRt. bruttó 114 060 242 forint tulajdonosi osztalékot fizetett neki. A kérdésre, hogy ezzel az összeggel mi történt, Daróczi Dávid kormányszóvivő a TV2 Tényeknek azt felelte: „[A miniszterelnök] segíti a tágabb értelemben vett családját, illetve a fizetésének a teljes összegét jótékonysági célokra költi, ebből logikusan következik, hogy viszonylag nagy összeg az, amibe a család mindennapi megélhetése kerül.” Az összeg valóban nagy. -Daróczi ugyan hangsúlyozta, hogy a gazdaság kifehérítését egyik legfőbb céljaként emlegető kormányfő természetesen lea­dózta az összeget, de a 114 mil­liós összeg a 25 százalékos osz­talékadó levonása után is jelentős: 85 545 181,5 forint. A kormányfő miniszterelnöki és képviselői fizetését teljes egészében jótékony célokra fordítja - hogy melyekre, arról általában és ebben a konkrét esetben sem kívánt nyilatkozni a szóvivői iroda, mondván a jóté­konykodásnál nem cél a PR - még így is napi 234 370 forint jutna a kormányfő és „tágabb értelemben vett családja” megél­hetésére. Más bevétele ugyanis nincs, pártelnökként nem kap fizetést. „A miniszterelnök nem költözött be a kormányfői reziden­ciára” - kezdte kifejteni Daróczi, hogy mire is megy el a még havi bruttó fizetésnek is beillő pénz. Mivel saját lakásán maradt, meg kellett oldani a Szemlőhegy utcai ingatlan biztosítását. A beren­dezések és fenntartásuk költségét Gyurcsány saját zsebből állja. Ráadásul még egy helyiséget is biztosított a védelmére kirendelt kormányőröknek. A biztosítás költségein felül tavaly felújításo­kat is végeztek a villán, festettek és új bútorokat is vettek, ezeket azonban nem lehetett, nem kellett feltüntetni a vagyonbevallásban, mivel értékük nem éri el a beval­lási küszöböt. Emellett a miniszterelnök Daróczi közlése szerint családját is támogatja. Vele egy háztartás­ban él két házasságból származó négy gyermeke, valamint húga lánya, Anita, valamint anyósa, Apró Piroska is. Ráadásul amikor a család nyaralni vagy síelni megy, annak is minden költsé­gét ők fizetik, ahogy Daróczi fogalmazott, „a repülőjegytől a takarításig”. Arra a kérdésünkre, hogy amennyiben Gyurcsány tényleg a családtagjai között osztja el az osztalékot, a rokonok fizetnek-e 11 százalékos illetéket a 150 000 forintot meghaladó adományok után, azt felelte: „Ez nem aján­dék, [a miniszterelnök] a szó leghagyományosabb értelmében támogatja a családját”. Az IMF kölcsön ára A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyolc tagú delegációja James Morsink misszióvezetővel az élén szerdától Budapesten konzultál, a novemberben Magyarországnak nyújtott 12,5 milliárd euró összegű hitelkeret felhasználásának első, rendes felülvizsgálata alkalmából. A nemzetközi szervezet vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn január 13-án járt Budapesten, s a miniszterelnökkel, valamint a pénz­ügyminiszterrel és az MNB elnökével folytatott tárgyalás utáni tájékoz­tatón emlékeztetett arra, hogy az IMF-fel kötött megállapodás során a magyar kormány határozta meg a feltételeket, illetve a szükséges lépéseket, amelyek a valutaalap számára is elfogadhatóak voltak. Ebben a magyar kormány azt vállalta, hogy a 2009. évi 0,9 száza­lékos GDP-csökkenésre épülő költségvetést módosítja, és a GDP- ará­nyosan 2,9 százalékos államháztartási hiányt 2,6 százalékra mérsékli. A kormány rögzítette azt is, hogy a korábban előirányzott adócsökken­téseket visszavonja, s nem hajt végre olyan változtatásokat az adótörvé­nyekben, amelyek kisebb nettó bevételeket eredményeznek. A szükséges kiigazítás a kiadási oldalra koncentrálódik, ami össz­hangban áll Magyarország GDP-arányosan viszonylag nagyméretű állami szektorának szűkítési igényével - áll a szándéknyilatkozatban, amely 2009-ben az elsődleges kormányzati kiadások (GDP-arányosan) két százalékos csökkentését irányozza elő. A szándéklevélben megfogalmazott kiigazítás keretében a kormány egyebek között vállalta, hogy 2009-ben a közszféra nominálbéreit nem emeli, kiiktatja a közalkalmazottak 13. havi fizetését, és 80 ezer forintban maximálja a 13. havi nyugdíjak folyósítását, miközben a korkedvezménnyel nyugdíjba menőknél megszünteti 13. havi kifize­tést. A kormány konzultációt javasolt az IMF-nek arra az esetre, ha az elsődleges egyenlegben finanszírozási problémák miatt korrekciót kell végrehajtani, vagy ha az államadósság szintje több mint 300 milliárd forinttal meghaladja a kijelölt mértéket. „Az IMF nem támogatja az általános adócsökkentést” - válaszolta újságírói kérdésre a vezérigazgató, aki inkább átcsoportosítást ajánlott az adórendszeren belül, s azt is felajánlotta, hogy az IMF tanácsaival segíti ezt a folyamatot. A szándéklevélben megfogalmazott költségve­tési felelősségvállalásról szóló törvényt (az úgynevezett plafontörvényt) decemberben elfogadta a parlament, és megtörtént a Költségvetési Tanács tagjainak jelölése is. Nem hisznek a politikusoknak Rendkívül erős a politikusok elutasítottsága Magyarországon egy nem reprezentatív országos felmérés alapján. A Közösségfejlesztők Egyesülete, a Civil Kollégium és a Magyar Művelődési Intézet őszi adatfelvétele szerint a megkérdezettek 86 százaléka bizalmatlan a politikai élet szereplőivel szemben. A szúrópróbaszerű kérdőíves felmérés során 4.200 embert kerestek meg az ország valamennyi megyéjében. A kutatás azért nem tekinthető reprezentatívnak, mert az adatfelvételt az „átlagosnál valamivel aktí­vabb társadalmi közegben”, különböző civil rendezvényeken végezték. A megkérdezettek 81 százaléka volt elutasító a parlament intézmé­nyével szemben, ez az arány alig valamivel jobb, mint amit a politiku­soknál általában mértek. A politikusok elutasítottsága „már nem csupán tartózkodást, gyanakvást, de a hiteltelenség nagyon komoly szintjét fejezi ki, azt, hogy egyáltalán nem számítanak rájuk” - írják az összegzésben. “Krízisbűnözők” követik el a bankrablásokat Végh József kriminálpszichológus szerint összefüggés van a hir­telen megnövekedett bankrablások és a gazdasági válság között. A szakember úgy véli, mivel sokan eladósodtak, egyre többen válnak úgynevezett krízisbűnözőkké. Végh József már tavaly októberben fi­gyelmeztette a rablások emelkedésére a pénzintézeteket. Idén eddig 11 bankot raboltak ki, tavaly összesen pedig 22 támadás történt pénzintézetek ellen. Az InfoRádiónak nyilatkozó kriminálpszichológus hangsúlyozta: mindig meg kell vizsgálni, ha egy bűncselekmény elszaporodik, milyen társadalmi változások állnak mögötte. Gazdasági és életminőség-romlás tapasztalható, ehhez jön az is, hogy sokan eladósodtak, de úgy döntöttek, hogy fenn akarják tartani korábbi életszínvonalukat, vagy ki akarják fizetni adósságukat, ezért bűncselekmények végrehajtására vetemednek - mondta Végh József, aki krízisbűnözőknek nevezi ezt a csoportot. Ők többnyire tisztes­séges adófizető állampolgárok voltak, és korábban nem követtek el bűncselekményt. A szakértő szerint őket nem a büntetés tarthatja vissza, hanem a belső erkölcsi gát. A kriminálpszichológus bízik abban, hogy a bűncselekmények sűrűsége már nem fog tovább nőni, de azt nem tudja megjósolni, hogy a bűnelkövetők erőszakosabbá válnak-e. Vannak országok, ahol civil programokat indítottak, amelyek kere­tében felkészítik a lakosságot arra, hogyan viselkedjenek, ha támadás éri őket, és a kírizisbűnözőknek is segítséget nyújtanak, hogy kikerül­jenek a válságos életszakaszból - tette hozzá a szakértő. Ezt még Soros sem hitte volna: veszélyben az euró A világgazdasági válság még súlyosabb, mint ahogy egy évvel ezelőtt megjósolta, vélte Soros György magyar-amerikai nagybefektető a Der Standardnak nyilatkozva, egyszersmind átfogó, globális méretű mentőcsomagot sürgetve a problémák megoldására. Az osztrák napilap pénteki számában megjelent, a davosi fórumon készült interjúban a pénzmágnás kijelentette, hogy a globális pénzügyi rendszer lényegében összeomlott, és csak mesterségesen tartják életben. - Sokkal rosszabb a helyzet, mint vártam - közölte, arra az egy évvel korábbi minősítésére célozva, amely szerint a mostani a világháborút követő legsúlyosabb válság lesz. Véleménye szerint globális mentőcsomagra lenne szükség, mert a periférián lévő országok, köztük a kelet-európaiak, roppant megszen­vedik a pénzügyi krízist, amely a fejlett államok bankrendszerének összeomlása következtében gyűrűzött be hozzájuk. Szerinte ebbe minden országnak be kellene kapcsolódnia, különben még több állam fog szenvedni. “Az EU-nak is ebbe az irányba kell mozdulnia, mert ha nem teszi, az euró talán nem is tudja túlélni a válságot” - fejtette ki a magyar-amerikai pénzügyi befektető. PANNÓNIA TRAVEL LAX - BUD - LAX Olcsó árak! Cím: 6700 Lennox Ave., Van Nuys, CA 91405 (818) 781-7642 vagy (818) 781-2542 . Fax: (818) 994-2379 E-mail:babuci777@yahoo.com Információért hívják BABUCIT vagy Ellái | r Ne várja meg, amíg a szomszédja kiolvassa - ^ rendelje meg Ön is a HÍRLAPOT!! ^ PÁRTOLJA HIRDETŐINKET! > Február 13, 2009

Next

/
Oldalképek
Tartalom