Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2009-01-23 / 3. szám
A beiktatás a vallást és a politikát egyesíti Az amerikai elnök beiktatási ceremóniája a demokrácia rituáléja - az alkotmányon kívül időről időre változó feltételekkel. George Washington kölcsönbibliára esküdött 1789-ben, ahogy utána kétszáz évig minden utódja. A beiktatás történelmi érdekességeiről Donald Kennon „elnöki történész” beszélt külföldi tudósítók előtt Washingtonban.- Miben ragadható meg a beiktatás lényege?- Azt mondhatjuk, az amerikai demokrácia és a képviseleti kormányzat transzcendentális rituáléjáról van szó. Ellentétben az uralkodó megkoronázásával vagy a diktátor hatalomba emelésével, az amerikai elnöki beiktatás egy ciklikus, előre a naptárba írható esemény, amelyre négyévente kerül sor. Ez a szabályosság hozzájárul a politikai rendszer stabilitásához, folytonosságához. Magában az eskütételben a szent és a profán, más szóval a vallás és a politika egyesül. Az alkotmány előírja, hogy az esküt a megválasztott elnök eképpen teszi: bal kezét a Bibliára helyezi, a jobbat, pedig felemeli, - hasonlóan ahhoz, ahogy egy tárgyaláson a vádlott és a tanúk is. A legfontosabb, hogy az esküt az alkotmányra, annak védelmére mondja. Aki akarja, használhatja az „esküszöm” helyett a „megerősítem” fordulatot is. így tett 1853-ban Franklin Pierce. Nem tudjuk, pontosan miért, mindenesetre igen vallásos ember volt. A beiktatását viszont alaposan beárnyékolta, hogy a családját vasúti szerencsétlenség érte, amint felutaztak Washingtonba, a fia meg is halt. A felesége, aki szintén megsérült, zokogott a ceremónia alatt.- Egyáltalán, miért bibliára esküsznek?- Az alkotmány mindössze annyit ír elő, hogy az elnök leteszi az esküt - azt nem, hogy hol, ki előtt, és mást sem köt meg. Minden más a precedensekből és a hagyományból alakult ki az idők során, így a Biblia használata is. George Washington teremtett ebben tradíciót 1789-ben, de érdekesség, hogy a New York-i Szövetségi Csarnokban éppen nem volt kéznél Biblia. A kongresszus egyetlen tagjánál sem volt. A szabadkőművesek adták kölcsön az övéket. (Washington maga is szabadkőműves volt.) Ezt a Bibliát a későbbiek során többször is használták, legutóbb 1989-ben, idősebb George Bush beiktatása idején. Fia eskütételén is igénybe vették volna, de az idő elromlott, és a szabadkőművesek nem engedték, hogy kivigyék a szabadba. Mint ismert, Barack Obama az Abraham Lincoln által 1861-ben használt Bibliára esküszik, amely a kongresszus könyvtárának gyűjteményét gazdagítja. 1965, Lyndon B. Johnson óta hagyomány, hogy a Szentírást az elnök felesége tartja. Ez korábban nem is mindig lett volna lehetséges, például a tizenkettedik elnök, Zachary Taylor megözvegyült, mire megválasztották.- Miért január 20-án van a beiktatás?- Az alkotmány ezt az időpontot eredetileg március 4-ére tette, majd a huszadik kiegészítésének 1933- as ratifikálása hozta előre január 20-ára. Ennek célja az volt, hogy lerövidítse az elnök megválasztásáról, novembertől tartó „béna kacsa” időszakot.- Mi történik, ha a beiktatás napja vasárnapra esik?- Ez eddig hatszor fordult elő, legutóbb Ronald Reagan második, 1985-ös eskütételekor, amely ráadásul az amerikaifutball-bajnokság döntőjének napjára, a Super Bowl-vasárnapra esett. Ebben az esetben az elnök szűk körben tesz aznap esküt (bár az első időkből ennek nincs nyoma), majd másnap, hétfőn, nyilvánosan. Reagan először a Fehér Házban mondott tehát esküt, a televízió ezt is közvetítette.- Miért a Capitolium nyugati oldala a helyszín?- George Washington még New York-ban tett esküt, a helyszín 1801, Thomas Jefferson beiktatása óta a washingtoni Capitolium. A mostani lesz itt az 51. beiktatás, de csak a hetedik a nyugati oldalán. Egyszerűen azért vitték át a keletiről - először 1981-ben, Reagan idején mert innen sokkal jobban és többet látni. Reagan maga is utalt rá, hogy látja az alapító atyák emlékműveit, Washingtonét, Jeffersonét, Lincolnét, illetve a távolban az arlingtoni nemzeti temetőt. Ugyancsak a jobb láthatóság miatt tartják az eseményt szabadtéren, elvégre a népnek szól. Először 1833-ban, Andrew Jackson második beiktatását vitték tető alá. Neki az egészsége sem volt a legjobb, és az időjárás is kellemetlenül alakult. A televíziózás is kikövetelte a helyszín megváltoztatását. Egyáltalán, a technika fejlődése jól nyomon követhető az elnöki beiktatások sorozatán. Először James Polk idején, 1845-ben tudósítottak távíróval, tíz évre rá, James Buchanan eskütételén pedig fényképeztek is már. 1897-ben, William McKinley-t mozgókép örökítette meg, 1921-ben, Warren Harding eskütételekor kihangosítással éltek, hogy a tömeg, ekkor először, hallja is az eseményt. Négy esztendővel később, Calvin Coolidge beiktatását otthonról, a rádiókészülékek, Harry Truman 1949-es beiktatását pedig a tévé előtt ülve lehetett már követni. Ekkor mintegy 170 ezer amerikai háztartás rendelkezett televíziókészülékkel. JFK-t 1961-t már színesben, Bili Clintont 1997-ben az interneten lehetett látni, legutóbb, 2005-ben pedig George W. Bush második beiktatását a HD-technológia nyújtotta képminőségben élvezhették egyes nézők. Betarthatatlan ígéretek várnak Obamára? Kiábrándulás követheti Barack Obama hivatalba lépését, a megválasztott elnök kampányígéreteinek nagy részét nem lehet betartani. Obamát mindenütt egyfajta „megváltóként” várják, a csalódás azonban „bele van kódolva az elnökségébe”. A megválasztott elnök túlzott várakozásokat keltett, olyan ígéreteket tett, amelyeket nyilvánvalóan nem lehet beváltani. Barack Obamát mindenütt egyfajta „megváltóként” várják, a csalódás azonban „bele van kódolva az elnökségébe” - hangsúlyozta Magyarics Tamás külpolitikai elemző. A demokrata párt baloldalán már most is egyre több elégedetlen hangot hallani. Nagyon sokan úgy gondolják például, hogy az ígért több százmilliárdos gazdasági csomag nem lesz elég. A szakszervezetek véleménye szerint pedig a leendő kormánynak többet kellene tennie a munkahelyek védelmében. Nagyon sok megígért gazdasági programot nem lehet beindítani és kompromisszumokat kell kötni a társadalom- és egészségbiztosításban is - mutatott rá a szakértő. Személyi ügyekben is sok bírálat érte Barack Obamát, sokan kifogásolták a kinevezési gyakorlatát. A hivatalba lépő elnök változásokat ígért Washingtonban, ennek ellenére az eddigi kinevezettek jelentős része washingtoni bennfentes, ez pedig sok ember számára visszatetsző - fűzte hozzá az elemző. Mint rámutatott, a külpolitikában is sok csalódás érte a demokrata szavazókat, és hasonló várható Európa részéről is: Barack Obama ugyanis sok esetben a középtől jobbra található álláspontokat foglal el nemzetbiztonsági kérdésekben. Barack Obama már szenátorként is mindenkinek azt mondta, amit a másik fél hallani akart, ezt az eddigi nyilatkozatai alapján hivatalba lépése után is folytatja. Az új kabinetet értékelve a szakértő kiemelte: a megválasztott elnök olyan politikusokat vett maga mellé, akik nagyon tapasztaltak, de ezzel együtt rendkívül erős' egyéniségek. Éppen ezért nagy esély van a konfliktusokra az adminisztráción belül. Bush 34 százalékos népszerűséggel távozik George Bush amerikai elnök népszerűsége a hivatalából történő távozás előtt némi javulást mutat, de így is a legnépszerűtlenebb elnökként köszön le Richard Nixon óta - derül ki a Gallup intézet felméréséből. Az utóbbi egy évben 30 százalék körüli támogatottságú elnök tevékenységét múlt héten a megkérdezettek 34 százaléka helyeselte, 61 százalék elutasította. A Gallup szerint Bush népszerűségi mutatójának javulása azzal magyarázható, ami már több elnöknél is megfigyelhető volt: az új elnök beiktatása, vagyis a hatalomváltás előtti időszakban a „béna kacsa” előd megítélése többnyire javulást mutat Január 23, 2009 0) AMERIKA] Hfagyar Hírlap • • _ Önkritikus beszéddel búcsúzott Bush „Követtem a lelkiismeretemet, és azt tettem, amiről azt gondoltam, helyes. Talán nem értenek egyet néhány nehéz döntésemmel, de remélem, egyetértenek azzal, hogy hajlandó voltam meghozni ezeket a kemény döntéseket „ - búcsúzott tévébeszédben az amerikai néptől George W. Bush, hivataláról január 20-án leköszönő elnök. Utolsó nyilvános üzenetében Bush felidézte nyolcéves elnökségének legfontosabb pillanatait, és önkritikusan azt mondta, ma már másként csinálna bizonyos dolgokat. Tetteit azzal magyarázta, hogy az ország komoly fenyegetésnek volt kitéve: „Minden reggel tájékoztatást kaptam a nemzetünk ellen irányuló fenyegetésekről, és megesküdtem, hogy mindent megteszek, ami hatalmamban áll, hogy megóvjam a biztonságunkat” - mondta. Bush ugyanakkor védelmébe vette több vitatott döntését is, például a Belbiztonsági Minisztérium felállítását, vagy a hadsereg és a hírszerzés átszervezését. Szerinte ezeknek a lépéseknek köszönhető, hogy az Egyesült Államoknak 2001 óta nem kellett újabb jelentős terrortámadással szembenéznie. Az elnök vitatható döntésként utalt a terrorizmus elleni hazafi-törvényre, a guantánamoi fogolytáborra, illetve arra, hogy az előtt szállták meg Irakot, hogy befejzték volna az afganisztáni hadműveleteket. A leköszönő elnök - akinek hivatali ideje az Egyesült Államok ellen valaha intézett legsúlyosabb terrortámadással kezdődött és évtizedek óta a legsúlyosabb gazdasági válsággal végződik - arról beszélt: az amerikai nemzet a legnehezebb időkben is előre tekint: „Bízom Amerika ígéretében, mert ismerem népünk jellemét”. Barack Obama megválasztott elnök beiktatása a remény és a büszkeség pillanata Amerika számára - mondta Bush négy nappal azelőtt, hogy jövő kedden átadja a hatalmat utódának, aki az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke lesz. Bush arról is beszélt, hogy határozott lépéseket tett az amerikai gazdaság védelmében, „kihívások érték jólétünket, és mi felnőttünk hozzájuk”. Mint mondta, nehéz időket élnek a keményen dolgozó családok, „de sokkal nagyobb lenne a veszteség, ha nem cselekedtünk volna”. Szerinte az amerikaiak közösen, elszántsággal és kemény munkával visszaállítják a gazdaságot a növekedési pályára, „ismét megmutatjuk a világnak, mennyire életerős az amerikai szabad vállalkozási rendszer”. Budapesten is megünnepelték Obama beiktatását A magyar fővárosban Barack Obama megválasztott amerikai elnök beiktatása alkalmából a budapesti amerikai nagykövetség ünnepi fogadására több mint kétszáz diplomatát, politikust, döntéshozót és újságírót hívtak meg. A kétórásra tervezett eseményen a meghívottak műholdas kapcsolat segítségével élőben követhették végig a beiktatási ünnepséget. A Hungary for Obama baráti társaság két helyszínre is szervezett összejövetelt. Az érdeklődők a Közép-európai Egyetemen és az egyik fővárosi ír sörözőben követhették nyomon az eseményeket. A társaság a Szabadság térre is szervezett összejövetelt, ahol az amerikai nagykövetség előtt gyertyás felvonulást rendeztek. Városszerte több házibulit is rendeztek Budapesten élő külföldiek. Az egyik ilyen belvárosi baráti összejövetelen tipikus amerikai ételeket és italokat szolgáltak fel. Amerikai MAGYAR HÍRLAP American Hungarian Journal * Weekly Newspaper (USPS - 006 -161) Megjelenik minden pénteken, kivéve két hét szünetet Published weekly, except for two weeks vacation PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Tel. (323) 463-6376 * Fax: (323) 463-6186 E-mail: amhirlap@sbcglobal.net KIADÓ: JULIUS JANCSO - PUBLISHER FŐSZERKESZTŐ: SUSAN JANCSO - EDITOR SZERKESZTŐ: HEGEDŰS ATTILA - EDITOR FŐMUNKATÁRSAK CLAIRE KENNETH (tb.), Dr. CSETŐ ILDIKÓ, FÖLDES TAMÁS, Dr. FRIEDMAN ANDREW, VOISIN ÉVA MUNKATÁRS HORVÁTH BEATRIX Előfizetés csekk vagy Money Order beküldésével: az USA-ban egy évre $45. USD, fél évre $25. USD Kanadába egy évre $80. USD, fél évre $45. USD Külföldre (Kanada kivételével) egy évre légipostán $135. USD, PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER - Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivonatosan is csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíthatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their authors can be held responsible.
