Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2009-12-18 / 48. szám

A Boldog Herceg (folytatás a 14. oldalról)- Fecském, fecském, kicsi fecs­kém - mondta a Herceg -, várhat­nál-e még egy éjszakát, lennél-e a követem? A kisfiú olyan szomjas, és az édesanyja olyan szomorú.- Ha meggondolom, én nem is szeretem a fiúkat - felelte a fecske.- Múlt nyáron, amikor a folyó mellett tanyáztam, volt ott két durva kölyök, a molnár fiai, akik unos-untalan kővel hajigáltak. Persze, nem találtak el, mi fecskék sebesebben repülünk annál, és az én famíliám különösen híres a gyorsaságáról, hanem azért ez tiszteletlenség volt. De a Boldog Herceg úgy el­szomorodott, hogy a kis fecske megsajnálta.- Bár nagyon hideg van - mondta -, egy éjszakára mégis maradok, és a követed leszek.- Köszönöm kicsi fecske - mondta a Herceg. így aztán a fecske kicsípte a nagy rubint a Herceg kardjából, és a csőrébe fogva, a tetők fölé emelkedett. Elszállt a székesegyház tornya mellett, ahol az angyalok fehér márványszobrai állnak. Elsuhant a palota fölött, és hallotta a tánc dobogását. Egy szép fiatal lány épp akkor lépett ki az erkélyre szerelmesével.- Milyen csodálatosak a csil­lagok - mondta a férfi -, és milyen csodálatos a szerelem hatalma! . - Remélem, hogy idejében elkészül a ruhám az udvari bálra - felelte a lány -, golgota­­virág-hímzést rendeltem rá, de a varrónők olyan lusták. A fecske átsuhant a folyó felett, és látta a hajóárbocokon lengő lámpásokat. Elszállt a gettó fölött, és látta, amint az alkudozó öreg zsidók rézserpenyőben méregetik a pénzt. Végül elérkezett ahhoz a szomorú házhoz, és benézett. A kisfiú lázasan köhögött az ágyban, anyját pedig a fáradságtól elnyom­ta az álom. Beröpült hát a szobába, és letette az asztalra, az asszony gyűszűje mellé a nagy rubint. Aztán gyengéden körülrepülte az ágyat, és szárnyával legyezgette a kisfiú homlokát.- Milyen jó hűvös van - mondta a kisfiú -, most már meg fogok gyógyulni! - És édes álomba merült. Akkor a fecske visszaszállt a Boldog Herceghez, és elmondta, mit végzett.- Furcsa - jegyezte meg -, csöp­pet se fázom, pedig meglehetősen hideg van.- Mert jót cselekedtél, azért - mondta a Herceg. A kis fecske elgondolkozott ezen, s azután elaludt. A gon­dolkozás ugyanis mindig elálmo­­sította. Hajnalban elszállt a folyóhoz, és megfürdött.- Milyen rendkívüli jelenség- mondta a madártan professzora, amikor áthaladt a hídon. - Fecske télen! - És hosszú levelet írt az esetről a helybeli újságnak. Nagy feltűnést keltett vele, mivel teletűzdelte olyan szavakkal, ame­lyeket senki sem értett.- Ma este indulok Egyiptomba- mondta a fecske, és előre örült az elkövetkezőknek. Meglátogatta sorra a műemlékeket, és sokáig elüldögélt a templomtorony csú­csán. Amerre csak megfordult, a verebek felcsiripeltek.- Nicsak, egy előkelő idegen!- mondogatták egymásnak. S így aztán a fecske nagyon jól érezte magát. Amikor felkelt a hold, vissza­repült a Boldog Herceghez.- Nem üzensz semmit Egyip­tomba? - kiáltotta. - Nyomban indulok.- Fecském, fecském, kicsi fecs­kém - mondta a Herceg -, maradj velem még egy éjszakára.- Várnak már Egyiptomban- felelte a fecske. - Társaim hol­nap továbbrepülnek a második vízeséshez. Víziló hűsöl ott a sás között, és hatalmas gránittrónu­son ül Memnon isten. Egész álló éjszaka a csillagokat bámulja, s amikor a hajnalcsillag feltűnik az égen, kiszakad belőle az öröm­kiáltás, és aztán megint elnémul. Délben sárga oroszlánok járnak inni a vízpartra. Szemük zöld, mint a legzöldebb berill, és ordításuk túl­harsogja a vízesés zuhogását.- Fecském, fecském, kicsi fecs-kém - mondta a Herceg -, messze-messze, a város túlsó szélén látok egy fiatalembert egy padlásszobában. Asztala tele van kéziratlapokkal, föléjük hajlik, és mellette, egy talpas pohárban hervadozó ibolyák. Haja barna és hullámos, az ajka piros, mint a gránátalma, a szeme nagy és álmodozó. A darabját szeretné be­fejezni a színházigazgató számára, de nem tud írni, mert nagyon fázik. Kandallójában nincsen tűz, és az éhség elgyengítette.- Itt maradok még egy éjsza­kára - mondta a fecske, mert igazán jó szíve volt. - Vigyek neki is egy rubint?- Sajnos, nincs több rubinom - mondta a Herceg -, nincs egyebem már, csak a két szemem. Ritka zafírból valók, ezer évvel ezelőtt hozták őket Indiából. Vájd ki az egyiket, s vidd el neki. Majd eladja az ékszerésznek, eleséget és tüzelőt vesz érte, és befejezi a darabját.- Drága herceg - mondta a fecs­ke -, én ezt nem tudom megtenni!- És sírva fakadt.- Fecském, fecském, kicsi fecs­kém - mondta a Herceg -, tedd, ahogy parancsoltam! A fecske hát kivájta a herceg fél szemét, és repült a diákhoz a padlásszobába. Nem is volt nehéz bejutnia, mert a háztetőn lyuk tátongott, s azon besurranhatott egyenest a szobába. A fiatalember éppen tenyerébe temette az arcát, s meg sem hallotta a szárnyak suhogását; de amikor feltekintett, ott találta a gyönyörű zafírt a hervadt ibo­lyákon.- Mégiscsak megbecsülnek- kiáltott fel -, ezt valamelyik tisztelőm küldte! Most már befe­jezhetem a darabomat! - És sugár­zott a boldogságtól. Másnap a fecske elrepült a kikötőbe. Megült egy nagy hajóár­­bóc csúcsán, és elnézte, hogyan emelik ki a tengerészek köteleken a hatalmas ládákat a hajó gyom­rából.- Húzd meg! - kiáltották, valahányszor egy-egy láda előbukkant.- Megyek Egyiptomba! - kiáltotta a fecske, de senki sem törődött vele, s így aztán amikor felkelt a hold, visszaszállt a Boldog Herceghez.- Búcsúzni jöttem - szólt fel hozzá.- Fecském, fecském, kicsi fecs­kém - mondta a Herceg -, maradj velem még egy éjszakára!- Tél van - felelte a fecske -, nemsokára itt a fagy, lehull a hó. Egyiptomban a zöld pálmafákra melegen tűz a nap, az iszapban krokodilusok feküsznek, és bután bámulnak a világba. Társaim fészket raknak Baalbek temp­lomában, és turbékolva figyelik őket a rózsaszín és fehér galam­bok. Drága Herceg, elhagylak, de sohasem foglak elfelejteni, és tavasszal, visszafelé szállva majd hozok neked két szép drágakövet azok helyett, amelyeket elaján­dékoztál. A rubin pirosabb lesz, mint a piros rózsa, és a zafír kék lesz, akár az óceán.- Odalent a téren - mondta a Boldog Herceg - álldogál egy gyu­faárus kislány. A gyufát beleejtette a csatornába, s tönkrementek az utolsó szálig. Az apja megveri, ha nem visz haza pénzt, és most sírdogál szegény. Nincs se cipője, se harisnyája, és a feje is fedetlen. Vájd ki a másik szememet, add oda neki, és nem veri meg az édesapja.- Itt maradok még egy éjsza­kára - mondta a fecske -, de nem vájhatom ki a szemedet, mert ak­kor megvakulsz.- Fecském, fecském, kicsi fecs­kém - mondta a Herceg -, tedd, ahogy parancsoltam. Kivájta hát a fecske a Herceg másik szemét, és elrepült vele. Elsuhant a gyufaárus kislány mellett, és beleejtette a követ a tenyerébe.- De gyönyörű üvegcserép!- kiáltott fel a kislány, és nevetve hazafutott. A fecske pedig visszaszállt a Herceghez.- Most már vak vagy - mondta -, így hát veled maradok örökre.- Nem, kicsi fecském - mondta a szegény Herceg -, menned kell Egyiptomba.- Örökre veled maradok- mondta a fecske, és elaludt a herceg lábánál. Másnap pedig a vállára telepe­dett, és arról mesélt neki, mi min­dent látott ő idegen országokban. Mesélt a piros íbiszekről, amelyek hosszú-hosszú sorokban álldogál­nak a Nílus partján, és csőrükbe kapják az aranyhalakat; mesélt a szfinxről, amely olyan öreg, mint maga a világ, a sivatagban él, és tud mindent; mesélt a kalmárokról, akik lassan lépkednek a tevék mel­lett, és borostyánszemeket szo­rongatnak a kezükben; mesélt a holdhegyek királyáról, aki fekete, akár az ébenfa, és egy nagy kris­tály az istene; mesélt az óriás, zöld kígyóról, amely egy pálmafán alszik, és húsz papja mézeska­láccsal eteti; mesélt a törpékről, akik a nagy tavon óriás leveleken hajóznak, és örökös háborút vívnak a lepkékkel.- Drága kicsi fecském - mondta a Herceg -, csodálatos dolgokat beszélsz nekem, de nincs csodála­tosabb az emberi szenvedésnél. Nincs nagyobb titokzatosság, mint a nyomorúság. Repülj végig a város felett, kicsi fecske, és meséld majd el nekem, mit láttál. (folytatás a 21. oldalon) Áldott, békés KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és vidám, boldog ÚJ ESZTENDŐT kíván tagjainak, pártolóinak és barátainak a Los Angeles-i Magyar Ház Vezetősége (323) 734-1453 Istentől megáldott, kellemes KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és vidám, sikeres Ú) ESZTENDŐT kíván magyar ügyfeleinek a WEST HOLLYWOOD AUTOMOTIVE Joe Kazazian és Gary Kazazian Mechanikus és komputeres javítás ^0 Megbízható munka www.westhollywoodauto.com Cím: 5570 Melrose Ave., Los Angeles, CA 90038 Tel.: 323-465-3870 * Fax: 323-465-9021 Áldott, békés Karácsonyi Ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog Új Esztendőt kíván kedves közönségének, pártfogóinak és minden magyarnak 4 SZOMBATI GILLE OTTÓ (Nagyvárad) Karácsonyra szeretettel üdvözlöm minden kedves ismerősömet R0BERT MANDEL, D.el. ’föjjrfr. 818.785.1218 Certified Adó Bevallás Service Szakszerű személyes és üzleti adóbevallás készítést vállalok. to the Readers of the HÍRLAP and to all our Hungarian friends Attila & Marion GLATZ Experience the Vienna New Year’s Concert in America! ßnlnfa itt föxmm By Attila Glatz Concert Productions 1-800-545-7807 Pácienseinek, barátainak és ismerőseinek Kellemes KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és eredményes, boldog ÚJESZTENDŐT kíván $*Dr. Jeffrey Benton, D.C. ^ Dr. Szabó Tamás, D.C. Chiropractic, Naturopathic Medicine (323) 658-6966 6360 Wilshire Blvd., Suite 210, Los Angeles, CA 90048 Come m for a Stress ktf&tf Massage and morel 5©% off! December 18,2009

Next

/
Oldalképek
Tartalom