Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2009-11-20 / 44. szám
Anyuka Schreck Lászlóné, Jobb Mária 1914. július 23. - 2009. november 2. életének 96. évében örökre elaludt. Gyászolják: leánya Cica, veje Cser László, unokája Júlia, és Budapesten unokahúga Csala Ijuka. „... Csak azt akartam elmondani még, hogy fájó szívem örökké Tiéd és úgy szeretlek, mint ahogyan réges rég.. Kiadják Charles Zentait Magyarországnak Az ausztrál szövetségi kormány jóváhagyta csütörtökön a háborús bűnnel vádolt Charles Zentai (Zentai Károly) kiadatását Magyarországnak. Brendan OConnor belügyminiszter közölte: döntése nem jelenti azt, hogy kimondaná Zentai bűnösségét vagy ártatlanságát, hanem azt, hogy Ausztrália teljesíti a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeit. Elégedett, hogy ezt a döntést hozhatta - tette hozzá. Zentait azzal vádolják a magyar hatóságok, hogy 1944. november 8-án a magyar királyi hadsereg tiszthelyetteseként egy budapesti laktanyában többedmagával megkínozta és meggyilkolta a 18 éves Balázs Pétert, mert a zsidó fiatalember nem viselte a megkülönböztető sárga csillagot. Mecseteket foglalt le az FBI - papíron Az amerikai történelem legnagyobb terrorellenes intézkedésének tartják, hogy a Szövetségi Nyomozóiroda lefoglalt négy mecsetet és egy New York-i felhőkarcolót, amely a gyanú szerint az iráni kormány fedőszerveinek ad otthont. Az akció csak papíron történt meg, és a legtöbb érintett továbbra is használhatja az épületeket. Egy bírósági beadvány nyomán az amerikai állam gyakorlatilag elkobozta az iráni érdekeltségű Alavi alapítvány félmilliárd dollárt érő eszközeit: bankszámlákat, mecseteket, vallási iskolákat és egy 36 emeletes toronyházat Manhattan szívében. Mindezzel az iráni kormányra kívánt lesújtani, amely Washington vádjai szerint terrorszervezeteket pénzel és atomfegyvert próbál létrehozni. Az iszlám hívők - Amerikában és külföldön - azonban úgy is láthatják a lépést, hogy az egyfajta bosszú volt a texasi vérengzésért, amelyben az amerikai hadsereg egyik palesztin származású őrnagya agyonlőtt 13 katonát. Mivel az Egyesült Államok büszke az alkotmányban is garantált vallásszabadságra, nagyon ritka, hogy vallásos intézményeket foglaljon le az állam. Ami furcsa az ügyben, hogy a mecseteket, az iskolákat és a felhőkarcolót továbbra is használhatják azok, akik eddig is odajártak, amíg lefolytatják a bírósági eljárást. A helyszíneket nem rohanták le kommandósok, helyette az úgynevezett marshallszolgálat emberei ragasztottak ki feliratokat az épületekre. Több helyen ahhoz sem ragaszkodtak, hogy a dokumentumokat átvegye valaki tőlük, hanem azokat az ajtó előtt hagyták. Amerikai ügyészek szerint az Alavi alapítvány illegálisan utalta át a bérletből befolyt díjakat az állami kézben lévő iráni Melli Bankba. Az intézményt azzal vádolják, hogy az iráni atom- és rakétaprogramot támogatja, és ezért az Egyesült Államokban, illetve az amerikai cégeknek tilos üzletelniük vele. Az elegáns New York-i Fifth Avenue-n található irodaháza még az iráni sah uralma alatt építették, és értékét 600 millió dollárra becsülik, a bérlők között jogász és befektetői cégek vannak, és az alapítvány évi 5,5 millió dollárt szed be tőlük. Az AP megjegyzi, hogy ha leállítják az alapítvány működését, akkor sok amerikai síita iskola és kulturális intézmény esik majd el a forrásoktól, ami haragot válthat ki a hatóságokkal szemben. Obama: Nem tartóztatjuk fel Kínát A világ két politikai óriása, Barack Obama és kínai kollégája Hu Jintao találkozójára való bemelegítés is volt az amerikai elnök első teljes napja Kínában; így különös jelentőséget nyert, pontosan hogyan fogalmaz. „Nem emelünk gátat Kína felemelkedése előtt. Ellenkezőleg: a nemzetek közösségének erős, virágzó és sikeres tagjaként üdvözöljük” - mondta Obama. Hatalmas dollárvagyon kínai kezekben Fontos tény, hogy Kína jelenleg 2270 milliárd dollárnyi tartalékkal rendelkezik, aminek kétharmada dollárban fekszik. Éves szinten csaknem ötödével nőtt a tartalékállomány, ami arra utal, hogy a gazdasági válság nem hogy megfordította volna az évtizedes folyamatokat, hanem épp ellenkezőleg, felerősítette azokat. A kínai trezorokban levő amerikai állampapírok állománya közelíti a 800 milliárd dollárt, az ázsiai országnál csak magában az Egyesült Államokban van több ezekből az értékpapírokból. A kínaiak állampapír-bevásárlása segíti az amerikai hiány finanszírozását, de erősíti is a két ország egymásrautaltságát: Washingtonnak az az érdeke, hogy Peking továbbra is finanszírozza az amúgy a válság miatt egyre csak növekvő deficitet, Pekingnek pedig nem lehet célja, hogy az amerikai gazdaság rosszul teljesítsen, az ugyanis komoly leértékelhetné ezt a pakettet. A kínai jegybanknak természetesen nem igazán jó, hogy ilyen sok dollárral rendelkezik, és ebből adódóan ilyen nagy mértékben függ a dollártól, de ezen nagyon nehezen, illetve nagyon lassan tud csak változtatni. A pekingi központi bankárok már többször jelezték, hogy szeretnék visszaszorítani a dollár világpénz-szerepét, illetve saját tartalékaikon belül növelni a nem dolláralapú eszközök súlyát - a gond csak az, hogy amennyiben valóban háttérbe szorítanák a kínai hatóságok a dollárt, akkor az amerikai pénz leértékelődne a nemzetközi piacokon, és ezzel együtt hatalmas összegeket buknának maguk a kínaiak is dollártartalékaik értékvesztése miatt. November 20, 2009 Kivégezték a washingtoni rémet John A. Muhammad és tinédzser bűntársa hetekig tartotta rettegésben az amerikai főváros környékét: tíz áldozatukat találomra választották ki, majd orvul lőtték le 2002 őszén. Lawrence Jackson James Buchanan kertészt fűnyírás közben érte a halálos lövés a Maryland állambeli Rockvilleben. A 25 éves Lori Ann Lewis- Riverát akkor, amikor Dodge Caravan minivanjét porszívózta egy benzinkútnál. Sarah Ramos bébiszitter pedig épp egy pádon olvasott. Alig több mint két óra leforgása alatt öt életet oltott ki Washington környékén a lőfegyveres gyilkos 2002 októberében; ennek nyomán a helybéliek három hétig, a gyanúsítottak kézre kerítéséig féltek kilépni az utcára. John A. Muhammadot, akit 48 évesen, magyar idő szerint szerdára virradóra végeztek ki, valamint tinédzser bűntársát összesen legalább tíz gyilkosság és további három fő meglövése miatt vonták felelősségre, de továbbiakhoz is közük lehetett a hatóságok szerint távolabbi szövetségi, államokban. Csődközeiben tíz amerikai állam Az USA szövetségei államai az elmaradó- bevételek miatt olyan költségcsökkentésekre kényszerülhetnek még a 2011 szeptemberében végződő adóévben is, amelyek közel egy százalékkal mérséklik az ország GDP-jét és 900 ezer munkahely megszűnéséhez vezetnek - derül ki az elmúlt napokban elkészült két felmérésből is. A Pew Center gazdaságkutató intézet szerint tíz állam van olyan helyzetben, mint Kalifornia, amely nyáron közel került a fizetésképtelenséghez. Ezek már eddig is adóemelésekre, állami alkalmazottak elbocsátására és a közszolgáltatások szűkítésére kényszerültek, de így sem tudták elkerülni, hogy több tíz milliárd dollár deficitet halmozzanak fel. A megszorítások lelassíthatják az USA gazdaságának kilábalását a válságból, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a tíz érintett államban állítják elő az USA GDP-jének egyharmadát. Egy másik elemzés, amelyet a kormányzók és az államok pénzügyminisztereinek szövetségei készítettek, arra a következtetésre jutott, hogy legalább 2012-ig elhúzódik a helyi bevételek csökkenése. Pénz híján a helyi feladatok feltornyosulnak a kormányok előtt, ezért a teljes következő évtized rámegy arra, hogy megoldják a felhalmozódott problémákat. A Fehér Ház arra készül, hogy a bankmentő csomag (TARP) el nem költött keretösszegének egy részét a szövetségi költségvetés hiányának csökkentésére fordítja - jelentette a Wall Street Journal. 17,5 százalék a valódi munkanélküliség A hivatalos adatnál jóval nagyobb a munkanélküliség az Egyesült Államokban, az állástalanok tábora már akkora, mint a múlt század harmincas éveiben, a nagy gazdasági világválság idején volt, írta a The New York Times. A tekintélyes lap szerint a munkanélküliek táborába tartoznak azok is, akik már feladták a reményt, hogy valaha el tudnak helyezkedni, és nem szerepelnek a nyilvántartási rendszerben, továbbá közéjük tartoznak a részmunkaidőben foglalkoztatottak is, akik teljes állást szeretnének. A szélesebb értelemben vett munkanélküliségi ráta így 17,5 százalék - írta hétvégén a The New York Times. Októberben a hivatalos adatok szerint 16 millió amerikainak nem volt állása, a munkanélküliség 1983 óta a legmagasabbra, 10,2 százalékra nőtt a szeptemberi 9,8 százalékról. Elemzők 9,9 százalékra számítottak. A washingtoni munkaügyi minisztérium pénteken ismertetett adatai szerint rekord nagyságra, 5,6 millióra emelkedett a fél éve, vagy annál hosszabb ideje állástalanok száma, és 35,6 százalékra bővült arányuk az összes munkanélküli körében, ami ugyancsak rekord. Barack Obama elnök szerint „kijózanító jel”, hogy a válság enyhülésének dacára 26 éves csúcsra emelkedett a munkanélküliség. Obama pénteken aláírt egy törvényt, amely a munkanélküli segély folyósításának meghosszabbításáról és az első lakásukat vásárlóknak adókedvezményt nyújtó program továbbviteléről rendelkezik. Az új jogszabály ösztönzi a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést - indokolta Obama a döntést. A munkanélküliség növekedése az Egyesült Államokban elsősorban azért aggasztó probléma, mert fékezi a gazdasági teljesítmény 70 százalékáért „felelős” fogyasztói kiadásokat. Amerikai MAGYAR HÍRLAP American Hungarian Journal * Weekly Newspaper (USPS - 006 -161) Megjelenik minden pénteken, kivéve két hét szünetet Published weekly, except for two weeks vacation PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Tel. (323) 463-6376 * Fax: (323) 463-6186 E-mail: amhirlap@sbcglobal.net Web: amhir.com KIADÓ: JULIUS JANCSO PUBLISHER FŐSZERKESZTŐ: SUSAN JANCSO - EDITOR SZERKESZTŐ: HEGEDŰS ATTILA - EDITOR FŐMUNKATÁRSAK CLAIRE KENNETH (tb.), Dr. CSETŐ ILDIKÓ, FÖLDES TAMÁS, Dr. FRIEDMAN ANDREW, VOISIN ÉVA MUNKATÁRS HORVÁTH BEATRIX Előfizetés csekk vagy Money Order beküldésével: az USA-ban egy évre $45. USD, fél évre $25. USD Kanadába egy évre $80. USD, fél évre $45. USD Küllőidre (Kanada kivételével) egy évre légipostán $135. USD, PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER - Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivonatosan is csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíthatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their authors can be held responsible.
