Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2009-10-16 / 39. szám
Minden ötödik magyar más országba vágyik Az uniós csatlakozás egyik, a legtöbb válaszadó által említett előnye, hogy szélesebb körben lehet munkát vállalni és tanulni az EU-országokban, mint korábban. Általánosságban elmondható, hogy a férfiak mobilabbak, ők a nőknél jóval nagyobb, 16 százalékos arányban tervezik, hogy másik országba költöznek. Az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken a külföldi tartózkodást tervezők aránya, a legmagasabb a 30 év alattiak körében (32 százalék). Az átlagosnál mobilabbak a 30-39 évesek is. A felmérés szerint nem feltétlenül emelkedik az „agyelszívás” tendenciája. A legmagasabb arányban (15 %) a szakmunkásképzőt végzettek és az érettségizettek tervezik, hogy hosszabb-rövidebb időre egy másik EU-tagállamba költöznek, míg a diplomások esetében az arány 11 százalék. A gazdasági aktivitás is markánsan meghatározza az ilyen terveket. A tanulók minden más csoportnál mobilabbak: 42 százalékuk tervezi, hogy külföldön is szerencsét próbál, de a munkanélküliek körében is magas (24 %) azok aránya, akik külföldre mennének. A vagyoni helyzet javulásával párhuzamosan nő azok aránya, akik szándékaik szerint más EU- tagállamba költöznek egy időre. Akik azt tervezik, hogy külföldre költöznek, azok jellemzően hosszabb ideig szeretnének ott maradni. A megkérdezettek 40 százaléka nyilatkozott így. A külföldre vágyók legfontosabb érvei a magasabb kereset, a jobb életszínvonal és a jobb politikai helyzet. Többen azért (is) mennének külföldre, mert úgy érzik, Magyarországon nincs gazdasági javulás. Mindössze 8 százalék jelölte meg a jobb képzési lehetőségeket, a tanulók közül is csak minden tizedik említette ezt. Akik nem szeremének egyáltalán külföldre költözni, azokat elsősorban személyes kapcsolataik és otthonosság érzésük, másodsorban vagyontárgyaik kötik Magyarországhoz. A költözést nem tervezők háromnegyede választotta a döntését meghatározó három legfontosabb ok közé azt, hogy itt van a családja, a baráti és ismerősi köre. Ötvennyolc százalékuk mondta, hogy itt van otthon, itt kiismeri magát és amiatt nem költözne külföldre. Drágább Pesten az áram, mint Londonban Budapesten drágább a villanyszámla mint Londonban vagy Madridban - írta a Magyar Nemzet az osztrák árampiaci szabályozó, az E-Control és egy kutató cég közös felmérése alapján. Budapesten az Elmű az egyetemes szolgáltatásban, a normál tarifa szerint 45,8 forint (16,95 eurócent) egy kilowattóra ára. Ezzel a magyar főváros olyan városokat is megelőz, mint Párizs, Róma, Stockholm vagy Helsinki. Ráadásul Budapesten a lapnak nyilatkozó szakértők szerint 3-5 százalékos díjemelés várható novemberben az egyetemes szolgáltatásban. Lejátszhatjuk a magyar valóságot Már kapható az üzletekben a Korruptivity nevű kártyajáték, mely az elmúlt húsz év magyar tapasztalatain alapul - hangzott el a játék csütörtöki bemutatóján. A készítők célja az volt, hogy a fiatalabb generáció számára is legyen egy olyan kultikus társasjáték, amilyen évtizedekkel ezelőtt a „Gazdálkodj okosan!” vagy az autós kártya volt. Mfor.hu-tudósítás. A Korruptivityben a játékosok úgynevezett hatalom-pontokért versenyeznek, ennek érdekében különböző kártyalapok kombinációit kell letenniük az asztalra. A különböző ügyletek végrehajtásáért előre meghatározott hatalom-pont jár, majd végül az győz, aki a legtöbb pontot gyűjti össze. A játékban a rendszerváltás óta eltelt húsz év jellegzetes figurái és eseményei jelennek meg a kis- és középvállalkozótól az ügyvéden át az újságíróig. Az események között visszaköszönnek például az ellentüntetések. Ezek mellett olyan jellegzetes momentumok vannak a kártyák között, mint például a sárdobálás vagy a kenőpénz. A játék összesen több mint 200 kártyalapot tartalmaz, azaz a variációk száma szinte végtelen. A játék nem titkolt célja, hogy tükröt tartson minden politikai oldalnak, szembesítse az embereket az elmúlt húsz év magyar valóságával. . „Az elmúlt húsz év gazdasági-politikai eseményei inspirálták a játékot, ezeket az eseményeket próbáltuk viccesen beleszőni”. - mondta el a sajtótájékoztatón Tanai Gyula, a Korruptivity egyik kitalálója. A 28 éves fiatalember hozzátette: próbáltak olyan játékot kitalálni, ami valós eseményeken alapul, mégis egy görbe tükröt tart a társadalom elé. Sok haláleset, hosszú várólista: rontott az egészségügy Hosszú várólisták és a sok haláleset miatt is kapott a tavalyinál rosszabb értékelést a magyar egészségügy egy brüsszeli intézet szerint. A vizsgált 33 ország közül Magyarország csak a 20. helyet tudta megszerezni, egy évvel ezelőtt még a 14. helyen voltunk. A szakember szerint itthon alapvető probléma, hogy rossz az emberek egészségi állapota, és nem kap nagy hangsúlyt a megelőzés sem. De a jelentésből az is kiderül, hogy például az elektronikus információáramlás sem megoldott itthon. Pedig a szakember szerint ezen rövid idő alatt lehetne változtatni. „Internetes felületeken lehessen a szolgáltatások igénybevételéhez időpontot kérni, leleteket megkapni, a többihez szisztematikus munka kell, hogy a várólistákat tudjuk csökkenteni”- mondta Kovácsy Zsombor. Még kint vannak a kórházakon a zöld zászlók, jelzik, hogy van baj, de szakemberek szerint ennek nemcsak anyagi okai vannak. Egy általunk megkérdezett egészségpolitikai szakértő szerint a járulékrendszer megalapozása lenne a legelső feladat. Gilly Gyula úgy véli, ha végre tisztáznák, hogy a befizetett járulékokból milyen ellátást tud biztosítani az állam, az egészségügyi rendszer is hatékonyabban tudna működni. „Európa egyik legnagyobb összegű járulékát szedik be a magyar emberektől, és ebből' Európa egyik legsoványkább egész-ségügyi szolgáltatását nyújtják”- mondta a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal egészségügyi szakértője. A felmérés szerint Európa legjobb egészségügyi ellátását Hollandia nyújtja, Magyarország megelőzi Szlovákiát és Lengyelországot is. A magyar fogorvosoknak aranybánya a válság Az elmúlt időszakban egyre több külföldi páciens érkezik Budapestre fogászati kezelésre, mert mint kiderült Magyarországon egyelőre még mindig olcsóbban lehet fogpótlást vagy esztétikai kezelést csináltatni, mint országhatárainkon túl. „A legtöbben Angliából érkeznek” - mondta dr. Kámán Attila az Implantcenter orvos igazgatója. A szájsebész ugyanakkor megjegyezte: a magyarok viszont a válság miatt az idén negyed annyit költöttek a fogaikra, mint tavaly. A britek zöme fogpótlásra érkezik a magyar fővárosba. Átlagosan 2.800 fontot, azaz 870.000 forintot költ fogaira, és legalább egy hetet tölt az egyik budapesti, négy csillagos szállodában. A legtöbb páciens Nagy Britanniából érkezik, de gyakori betegek az írek és a franciák is. Feleannyiba kerül Magyarországon egy fogpótlás, mint Angliában, ezért jöttem ide - mondta a magánrendelőben Tereza Juniper, akinek egy barátja ajánlotta a klinika szolgáltatásait. A gazdasági válság miatt a magyarok tavalyhoz képest negyedével kevesebbet költöttek a fogaikra. A külföldiek viszont 30%-kai többen jöttek Budapestre fogászatra. Ők is érzik a válságot, és a válságban mindenképpen fontos az az előny, amit mi képviselünk. Nyilván egy jó marketinggel tudják, - elmúlt évek tapasztalatai alapján - hogy itt egy jó árszinthez egy nagyon jó minőséget is tudnak kapni - mondta az Implantcenter orvos igazgatója. Kámán doktor szerint a fiatalok inkább esztétikai kezelésre érkeznek, az idősebbek pedig teljes fogpótlás miatt utaznak Magyarországra, és ha már itt vannak, megnézik a várost is. Tapasztalatok szerint egy átlagos, úgynevezett fogturista a kezelés mellett egy hét ^''~''a-400 eurót költ el a fővárosban. "DISZNÓTOROS VACSORA" a Hollywoodi Magyar Református Egyház termében 2009. október 24-én, szombaton este 7-órától éjfélig Egyházunk termében kellemesen szórakozhat családjával, barátaival. Belépő, vacsora, zene: $35 Zene: BODROGI GYULA Énekel: SEMEGI JÁNOS Kitűnő ételek, italok, kellemes szórakozás várja kedves vendégeinket. Értékes tombolatárgyakat sorsolunk. Helyfoglalás szükséges! Egyházi hivatal: (323) 930-0807 Okos Károly fgnk.: (805) 581-1754 A polgármesternek kellett elhantolnia az öngyilkost A Békés megyei Pusztaottlaka polgármestere hántolta el a település egyik elhunyt lakóját, akinek nincsenek hozzátartozói - írta a Békés Megyei Hírlap szombaton. Ilyen esetben az önkormányzatok feladata a köztemetés, ám a község erejét meghaladta volna a több százezer forintos költség. Amit lehetett, maguk oldottak meg: a falu lakói sírt ástak, vitték a koporsót, a jegyző mondott gyászbeszédet. A pusztaottlakai férfi önkezével vetett véget életének, és mivel nem természetes halállal halt meg, a törvényszéki boncolás, valamint a több napos hűtés költségét - napi 10 ezer forintot - is állnia kellett az önkormányzatnak. így az átlagosnál is többe került volna a temetés. A községben ez már a második eset, amikor a falu összefogása mellett, Simonka György polgármester maga is részt vett a gyászszertartásban, vitte a koporsót, és közreműködött az elhantolásban is - olvasható a Békés Megyei Hírlapban. Hol a legjobb élni a világon? Norvégiában a legjobb élni, Nigerben a legrosszabb az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) hétfőn közzétett, a világ országait az életminőség szerint rangsoroló idei listája szerint. A világgazdasági válság tavaly őszi kirobbanása előtt, 2007-ben felvett - többek között az egy főre jutó hazai össztermékre, továbbá az oktatás színvonalára és a várható élettartamra vonatkozó - adatok szerint Norvégiát Ausztrália és Izland követi a sorban, a sereghajtók Niger mellett Afganisztán és Sierra Leone. „Jelentős javulás történt, de a fejlődés egyenlőtlen” - állapította meg az UNDP. Míg a világ legszegényebb 24 országában a lakosság fele írástudatlan, a közepes fejlettségű országokban csak minden ötödik ember. A legtöbbet - több mint három helyezést - Kína, Kolumbia, Venezuela és Peru lépett előre. Az első tízben szerepel még Kanada, Írország, Hollandia, Svédország, Franciaország, Svájc és Japán. Magyarország a 43., Észtországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával nagyjából egyforma eredménnyel; a közép-európai térség államai közül Szlovénia és Csehország előzi meg. Az egy főre jutó GDP alapján Liechtenstein áll az élen, és a Kongói Demokratikus Köztársaság az utolsó. Az átlagos várható élettartam Japánban a legnagyobb - 83 év - és Afganisztánban a legalacsonyabb, 44 év. Az ENSZ 1990 óta minden évben közreadja életminőség-rangsorát. Az eltelt csaknem húsz évben Kínában, Nepálban és Iránban nőtt a legnagyobb mértékben az életminőség. ^ 3^ Október 16. 2009
