Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2009-10-09 / 38. szám
____________ J Minden idők legkevesebb gólyája fészkelt Bank László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Baranya megyei csoportjának irodavezetője arról tájékoztatott, hogy a nyári felmérés során összesen 244 gólyafészket vettek nyilvántartásba. Ezek közül 48 bizonyult lakatlannak, míg 10 fészket csak magányos gólyák foglaltak el. A fészkelőpárok száma 186 volt, ami 23 párral, azaz több mint 10 százalékkal kevesebb az előző A tengerek szintjének legkevesebb 2 méteres emelkedése csaknem elkerülhetetlen a 21. században - állítják egy klímakonferencia résztvevői. A tengerek vízszintemelkedésénél az a bökkenő, hogy a folyamat nagyon lassan indul, és amikor elkezdődik, gyakorlatilag megállíthatatlanná válik - mondta Stefan Rahmstorf, a német Potsdami Intézet kutatója. Nincs rá mód, hogy megállítsuk a tengerszint-emelkedést, még akkor sem, ha nullára csökkentjük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását - hangsúlyozta a kutató, hozzátéve, hogy legjobb esetben, ha sikerül stabilizálni a hőmérsékletet, csak az emelkedés mértékének gyorsulását lehet megakadályozni. A tudósok többsége az emberi tevékenység hatására legkevesebb 2 Celsius-fokos átlaghőmérsékletévinél. 1996-hoz viszonyítva pedig 38 százalékkal kevesebb gólya telepedett le Baranyában. Bank László szerint a csökkenés várható volt, miután a költési szempontból katasztrofális 2005-ös évben mindössze 166 fióka repült ki a baranyai fészkekből a szokásos 450-550 helyett. Ezek a fiókák pedig idén érték el ivarérettségüket, de alacsony egyedszámuk nem pótolhatta a természetes elhullásból emelkedésre számít. A 20. században a globális hőmérséklet 0,7-0,8 Celsius fokot emelkedett. Rahmstorf szerint, ha ez a hőmérséklet 1,5 Celsius foknál nem emelkedik magasabbra, az óceánok szintje akkor is legalább 2 méterrel lesz magasabb, és ez számos szigetország megsemmisüléséhez vezethet. A szakember legjobb esetben legfeljebb 1 méteres eredő veszteségeket. „Még annak is örülhetünk, hogy csak ekkora visszaesés történt” - véli az irodavezető. Mint mondta: a kedvezőtlen időjárás miatt a tavaszi vonulások elhúzódnak, amely tovább tizedelheti a gólyaállományt. Ez történt 1997-ben, 2001-ben és 2005-ben is. Idén azonban szerencsére a gólyák még időben vissza tudtak érkezni, ezért az állománycsökkenés aránya még elviselhető mértékűnek tekinthető - tette hozzá. tengerszint-emelkedést feltételez a 21. századra, 3 Celsius fokos átlaghőmérséklet-emelkedés esetén a következő 300 év során legfeljebb 5 méterrel lehetnek magasabbak az óceánok. Ezt a folyamatot csak akkor állíthatnánk meg, ha valahogy le tudnánk hűteni a bolygót. Ehhez széndioxidot kellene kivonni a légkörből, ami a jelenleg ismert technológiákkal megfelelő menynyiségben még nem lehetséges - magyarázta Rahmstorf. Elnéptelenedő Kelet-Európa Európában a legalacsonyabb a termékenységi ráta és a kontinens országainak társadalma a legöregebb a világon. A népesség száma hamarosan csökkenni fog, ez pedig - a látszat ellenére - környezetvédelmi szempontból sem jó hír. A közgazdászok már most tartanak attól, mi történik 2015 után, amikor a háborút követő baby boom generáció tagjai nyugdíjba mennek. Az olyan, hipergyorsan öregedő országokban, mint Olaszország vagy Németország, 2050-re hétből egy ember 80 év fölötti lesz és egyelőre nem lehet tudni, hogyan tarthatja el egy ilyen kis számú, fiatalokból álló csoport az idősek társadalmát - írja a NewScientist. Európa legnépesebb államában, Németországban a lakosság száma 2050-re 8 millió fővel csökken és a jelenség a szomszédos országokban is hasonlóan játszódik majd le. Környezetvédelmi szempontból a népesség csökkenése akár jó hír is lehetne. Egyes kelet-közép-európai tájak elnéptelenednek, teret engedve a biológiai sokszínűségnek. És mint hogy a napi 200 ezres népességnövekedéssel globálisan továbbra is fenntarthatatlanul növekszik az emberiség, az európaiak számának csökkenése nem jön rosszul. Csakhogy minél kevesebb emberre oszlik el a költség, annál drágábbá válik az egyén számára a szennyvíztisztítás és a tiszta energia elérése. Mi lehet a megoldás? A demográfiai fenntarthatóság lényege, hogy a termékenységi ráta nem lehet sem túl alacsony, sem túl magas. Jelenleg az egy nőre eső gyerekek száma Európában átlag 1,5, a megfelelő arány 1,8. Elkerülhetetlen a tengerszint 2 méteres emelkedése szerint a jelenlegi élettartam trendek folytatása mellett a gazdag országokban -ma születő gyerekek fele megéri a 100 évet. A dán kutatók által készített jelentés kiemeli: komoly kihívásokat jelenthet az egészségügyi és a szociális rendszerek számára az idősödő társadalom. Ám a kutatás azt mutatja, hogy ezt enyhítheti, hogy az emberek nem csak tovább élnek, de egészségesebbek is maradnak a későbbi években - tudósít a Reuters. Kaare Christiensen, a Danish Abvgeing Research Centre szakértője szerint ha a várható élettartam növekedésének jelenlegi üteme a 21. században is fennmarad, akkor a 2000-ben Franciaországban, Itáliában, Nagy-Britanniában, az USA-ban, Kanadában és más gazdag országokban született csecsemők nagy része megünnepelheti a 100. születésnapját. A tapasztalatok szerint az elmúlt században a fejlett országokban óriási mértékben, több mint 30 évvel növekedett meg a várható élettartam. A Németországhoz hasonló államok lakossága a felmérések szerint jelentősen csökken és elöregszik 2050-ra. Ugyanakkor a kutatók szerint azok, akik krónikus betegségekkel érik meg a 85 éves kort, hosszabb ideig képesek önállóan ellátni magukat, vagyis a társadalom ugyan idősebb lesz, de tovább marad aktív. Harminc év múlva halhatatlanok leszünk 2040-2050 körül, bárki, aki életben van, közel lesz ahhoz, hogy halhatatlanná váljon - jósolta meg Ray Kurzweil jövőkutató a Computerworldnek adott interjújában. A nanotechnológia gyors előrehaladása szerinte a jövőben a gép és ember szimbiózisban való együttműködését hozhatja. Bár első ránézésre Kurzweil jóslata inkább egy sci-fi regény lapjaira lenne való, mint egy komoly újságba, állítása szerint a mai kutatások már azokhoz az időkhöz vezetnek, amikor a nano- és biotechnológia segítségével eltűnnek az olyan betegségek, mint a rák, az Alzheimer-kór, a cukorbetegség vagy az elhízás. Márpedig Kurzweilt illik komolyan venni, hiszen tagja a feltalálók hírességeit tömörítő csarnoknak és megkapta a Technológiai Érdemérmet is. A véráramban mozgó nanobotok képesek lesznek meggyógyítani a beteg sejteket és szerveket, sőt ha kell, magát a biológiai vért is képesek lesznek helyettesíteni. Kurzweil szerint a széleskörű alkalmazás 20 éven belül indulhat meg, 30-40 éven belül pedig tulajdonképp túlleszünk az öregedésen és a betegségeken. Persze egy komoly baleset áldozatait épp úgy nem lehet majd megmenteni, mint most, de a nanobotok segítségével a sebek csaknem azonnal gyógyíthatóak lesznek, sőt akár végtagokat is vissza lehet majd növeszteni. Hogy nem csak képzelgés, amit Kurzweil állít, azt jól példázza, hogy múlt hónapban kísérleti egerek méhében nanorészecskék által szállított génekkel támadtak meg rákos sejteket, amelyek el is pusztultak. ^ 7^ Október 9.2009
