Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2009-10-09 / 38. szám
Kína nyomás alatt - a népköztársaság 60 éve Pekingben nagyszabású parádéval emlékeztek meg arról, hogy 60 évvel ezelőtt kiáltotta ki a Kínai Népköztársaságot a Menynyei Béke terén Mao Ce-tung. A világ legnépesebb országa a hatvan év során egyaránt átélte a diktatúrát, a személyi kultuszt és a dinamikus gazdasági növekedést: A kommunista hatóságok szigorú biztonsági intézkedésekkel készültek az évfordulóra, pedig a kínaiak nagy része nem is akart tüntetni, mert büszke országa eredményeire. Annak ellenére, hogy Mao 1949. október elsején a pekingi Mennyei Béke terén kiáltotta ki a népköztársaságot, a modern kínai állam története korántsem volt békés. Az ötvenes évek erőszakos iparosítását és a katasztrofális agrárpolitikát, a Nagy ugrást a hatvanas évek Kulturális Forradalma követte, amikor a kínai Kommunista Párt első emberének sikerült szüleik ellen hangolnia a fiatalokat. Peking és más városok utcáin - az egyenruhás aktivisták voltak az urak, akik tömeggyűléseken nyilvánosan megalázták a rendszer állítólagos híveit, és átnevelő táborokba küldték őket. Mao Ce-tung utódja, Teng Hsziao-ping a hetvenes évek végétől radikálisan irányt váltott és meghirdette a nyitott kapuk politikáját. Kína az emberiség történetében példátlan fejlődésnek indult és mára a világ legfontosabb gyártóbázisává vált azzal, hogy laptoktól iPodokon át a gyerekjátékokig sokféle árucikket állít elő. Mindeközben a kommunista párt folyamatosan kezében tartotta a hatalmat és letörte a másként gondolkodók ellenállását - a leglátványosabban 1989-ben, a Mennyei Béke terén, azaz a Tienanmen téren összegyűlt diákok mozgalmát, pedig nagyrészük a rendszer reformját és nem rendszerváltást akart. Kína emberi jogi gyakorlatát továbbra is folyamatosan bírálja a Nyugat Tibet, az ujgur helyzet, az internetet sújtó cenzúra és az ellenzékiek zaklatása miatt. Azonban nem lehet elmenni amellett, hogy hatvan év alatt az Két hetet adott Iránnak Obama Nem hoztak áttörést, de pozitív hangulatban zajlottak az iráni atomprogramról szóló csütörtöki nemzetközi tárgyalások. Az iráni tárgyalók szerint konstruktív volt a légkör, Barack Obama amerikai elnök azonban jelezte: nincs kedve sokáig jártatni a száját. Barack Obama amerikai elnök szerint az Egyesült Államok türelme nem végtelen. Felszólította Iránt, hogy két héten belül engedje be második urándúsító üzemébe az ENSZ ellenőreit. „Iránnak konkrét lépéseket kell tennie, hogy bizonyítsa, nukleáris programja valóban békés célokat fog szolgálni” - mondta a BBC szerint. Obama Washingtonban nyilatkozott azután, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok), illetve Németország képviselői tárgyaltak Irán küldöttségével az iráni atomprogramról Genfben. A tanácskozás ebédszünetében kétoldalú tárgyalást folytatott egymással William Burns amerikai külügyi államtitkár és az iráni nukleáris főtárgyaló, Szaed Dzsalili. Ez volt a két ország közti legmagasabb szintű kétoldalú diplomáciai találkozó az elmúlt 30 évben a Guardian szerint. Irán a múlt héten jelentette be, hogy épített egy második urándúsító üzemet, amely egyelőre nem üzemel. A több órás csütörtöki tárgyalás után abban állapodtak meg, hogy folytatják a párbeszédet. Irán emellett ígéretet tett arra, hogy „teljes mértékben és azonnal” együttműködik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (NAÜ). A felek abban is megállapodtak, hogy októberben újra tárgyalnak. Irán azt állítja, hogy nukleáris programja békés, az irániak megnövekedett energiaigényének mérséklését szolgálja. A program 2006- os kezdete óta azonban számos bírálat érte Iránt, többszöür meggyanúsították, hogy atomprogramja a fegyverkezést szolgálja. Erre azonban pillanatnyilag nincs bizonyíték a NAÜ szerint. * Uj módszert fejlesztettek ki a terroristák Az al Kaida terrorszervezet olyan módszert fejlesztett ki, amelylyel az öngyilkos merénylőiket a legszigorúbb biztonsági intézkedések sem buktathatják le. Az új módszer szerint a merénylők a végbelükbe helyezik be a fél kilónyi robbanóanyagot és a detonátort, ezt pedig sem fémkapukkal, sem motozással nem lehet megelőzni - adta hírül a CBS tévécsatorna. A jelenleg alkalmazott ellenőrzésekkel például egyetlen repülőtéren sem tudnák megakadályozni, hogy egy ilyen öngyilkos terrorista felszálljon a gépre. Ha pedig ott robbantana, akkor azt senki sem élné túl. A trójai bombázónak nevezett módszert már alkalmazták Szaúd- Arábiában. Ott a terrorellenes műveleteket irányító szaúdi herceg ellen kíséreltek merényletet. Az öngyilkos merénylőnek sikerült bejutni a herceg szobájába, anélkül hogy bárki gyanúsat észlelt volna. A terrorista már túl volt két repülőtéri ellenőrzésen és 30 órát töltött el a herceg speciálisan kiképzett biztonsági szolgálatával. Nem a biztonságiakon múlott, hogy a herceg csak könnyebben sérült meg a robbantásban, a merénylő vétette el. Október 9.2009 ÍD AMERIKAI tyagyar Hírlap átlagéletkor 40 évről 70 év fölé, az írástudás 20 százalékról 96 százalékra emelkedett. Az egy főre jutó GDP az ’50-es évek évi 17 dollárjához képest ma közel 3400 dollár. Az országban pedig 825 ezer milliomos él - emlékeztetett rá statisztikájában a BBC. Kína 2008-ban lenyűgözte a világot a pekingi olimpiával - így nem csoda, hogy sok kínai nacionalista hévvel gondol országára és sértetten fogadja a külföld véleményét. Az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjaként Kína képes fékezni a Nyugatnak tetsző döntéseket, például ahogy tette nemrég a Srí Lanka-i polgárháború kapcsán - ugyanakkor termelőként nagyban függ is a külvilágtól. Az amerikai gazdaság állapota is rendkívül fontos számára, mert dollár-megtakarításainak értéke függ tőle. Paradox módon a kommunista vezetés ellenére a gazdasági fejlődés mára hatalmas egyenlőtlenségeket hozott létre a kínai társadalomban, és a szociális feszültséget a -hatóságok néhá képtelenek elfojtani vagy elkendőzni. A kínai vezetés meghirdetett programja, hogy folytassa a fejlesztést és további milliókat emeljen ki a szegénységből. Ahogy növekszik azonban Kína gazdasága és nő befolyása a világban, úgy kerül egyre nagyobb nyomás alá. Az új kihívás például a klímaváltozás elleni harc, melyben Kínától is azt várják, hogy áldozatokat hozzon a gazdasági fejlesztés rovására. Minden második ember szereti Obamát Barack Obama amerikai elnök népszerűségi mutatója 50 százalék körül állapodik meg, ami megfelel több korábbi elnök támogatottságának hivatalba lépésük évének őszén - állapította meg a Politico hírportál. Obama népszerűségi mutatója januári beiktatásakor még jelentős mértékben meghaladta a 60 százalékot, majd hosszú nyári esést követően az érték 50 százalék körül stabilizálódni látszik. Bili Clinton, Ronald Reagan, Jimmy Carter és Richard Nixon népszerűségi mutatója is 50 százalék körül alakult mandátumuk első évének hasonló időszakában a Gallup egykori felmérései szerint. Három elnök - John F. Kennedy, George H.W. Bush és George W. Bush - első szeptemberükben viszont nagyobb, 70 százalék feletti népszerűségnek örvendtek. Az előző elnök esetében valószínűleg szerepet játszottak ebben a 2001. szeptember 11-i, Amerika elleni terrormerényletek. Dwight Eisenhower népszerűsége 61 százalékos volt elnökségének első szeptemberében. Andrew Kohut, a Pew közvélemény-kutató intézet elnöke szerint az elnök meglehetősen jól teljesít a felméréseken egy olyan országban, ahol a munkanélküliség megközelíti a 10 százalékot és kiélezett vita folyik az egészségügy reformjáról. A népszerűségi mutatók alakulása kapcsán Josh Earnest, a Fehér Ház egyik szóvivője azt mondta: Obama elnök nem a felméréseken akar jól szerepelni és félretette a pártos megfontolásokat, hogy azoknak a problémáknak a megoldásával, egyebek mellett az egészségügy átalakításával foglalkozzon, Washingtonban óta szőnyeg alá amelyeket hosszú idő söpörtek. Egyúttal megjegyezte, biztos benne: a felmérések adatai idővel tükrözni fogják azt, hogy Obama az amerikai családok érdekeit helyezi előtérbe. Amerikai MAGYAR HÍRLAP American Hungarian Journal * Weekly Newspaper (USPS - 006 -161) Megjelenik minden pénteken, kivéve két hét szünetet Published weekly, except for two weeks vacation PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Tel. (323) 463-6376 * Fax: (323) 463-6186 E-mail: amhirlap@sbcglobal.net Web: amhir.com KIADÓ: JULIUS JANCSO - PUBLISHER FŐSZERKESZTŐ: SUSAN JANCSO - EDITOR SZERKESZTŐ: HEGEDŰS ATTILA - EDITOR FŐMUNKATÁRSAK CLAIRE KENNETH (tb.), Dr. CSETŐ ILDIKÓ, FÖLDES TAMÁS, Dr. FRIEDMAN ANDREW, VOISIN ÉVA MUNKATÁRS HORVÁTH BEATRIX Előfizetés csekk vagy Money Order beküldésével: az USA-ban egy évre $45. USD, fél évre $25. USD Kanadába egy évre $80. USD, fél évre $45. USD Külföldre (Kanada kivételével) egy évre légipostán $135. USD, PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER - Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivonatosan is csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíthatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their authors can be held responsible.
