Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2009-08-28 / 32. szám

Egy évig zárva a Margit-híd Leghamarabb jövő ilyenkor hajthatnak fel az autósok a Margit­­hídra, mostantól csak a gyalogosok és a BKV járművei használhatják. A szakemberek azt ígérik, másfél év alatt elkészülnek a felújítással, aztán évtizedekig nem kell megbolygatni a hídszerkezetet. A hidat az elkövetkező egy hónapban először felállványozzák, csak ez után kezdődnek meg a nagyobb munkák - mondta Horváth Zoltán, a kivitelező konzorcium vezetője. A munkákat részletezve elmondta, a jelenlegi fő tartószerkezete megmarad a hídnak, erősítések lesznek rajta. A vasbeton pályaelem, amin jelenleg az autók járnak, acélszerkezetre lesz cserélve és teljes korrózióvédelmet, új ruhát fog kapni a híd. A szakember azt ígérte: a felújítás után sokáig nem lesz szükség újabb javításokra: az acélszerkezetek élettartama ugyanis minimum 50 év. A felújítást végző konzorcium nettó 21 milliárdért dolgozik. A főváros eredetileg a költségvetésében csak 13 milliárdot különített el erre a célra, később derült ki, hogy összesen 30 milliárdba került a felújítás. A hidat a tervek szerint 2010. augusztus 23-án adják vissza az autó­soknak. A hídon eddig naponta 40-50 ezer autó ment át. Labdarúgó Közlemény! A hagyományos Árpád Kupa ez évben is Las Vegasban, Szeptember 25 és 26-án (Péntek-Szombat) lesz megtartva. Bővebb információért kérjük hívják Los Angelesben Hauer Gyulát a 818 989-0561 vagy Fax 818 989-7068 és Las Vegasban Kantó Mihályt 702 566-1848 vagy 702 239-1348. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. i Hajrá Magyarok!!! Lúdas Matyi győzött a virágkarneválon A Fazekas Mihály hősét megformáló kompozíciót Pikó Sándor képzőművész tervezte. A 40. Debreceni Virág­karnevál menetét csaknem 200 ezren nézték meg Debrecen utcáin. A tizenhat színes kocsi díszítéséhez hárommillió szál élő és szárazvirágot használtak fel a készítők. A karneváli kocsik sorát hagyományosan a Szent Koronát ábrázoló kompozíció nyi­totta meg, de láthatta a közönség a Csodaszarvas-történet megele­­venedését és Süsüt, a sárkányt is virágokból kirakva. A virágkocsik között zenészek, táncosok szórakoztatták a közön­séget: a környező országok mellett érkezett tánccsoport a távoli Brazí­liából is, de a legnagyobb közön­ségsikert - mint évek óta hagyo­mányosan -, az olasz zászlóforgatók látványos produkciója aratta. Az esti tűzijáték alatt a piro­technikusok összesen négyezer rakétát lőttek a magasba. Az ünnepi program hajnalig tartó utcabállal ért véget, amelyen több tízezren mulattak. Az idén 40 éves Virág­karnevál csak „papíron” jubilál, hiszen már a XX. század elejéről tudunk arról, hogy „virágcorsót” tartottak, akkor még kerékpáros felvonulásként. 1905-ben jótékony céllal virágfogat-felvonulást, majd 1966-ban már Virágkarnevált tar­tottak. Bár az 1970-es és 1980-as években szüneteltették, 1983 óta minden évben megrendezték a város legnagyobb turisztikai lát­ványosságának számító eseményt. A San Fernando Völgyi §! Magyar Református Egyház szeretettel meghívja Önt és kedves családját, barátait, ismerőseit a 2009. szeptember 19-én, szombaton este 7 órától kezdődő hagyományos SZÜRETI BÁLJÁRA Vacsora, tánc, tombola, mustvásár... Zenél: BODROGI GYULA Énekel: SEMEGI JÁNOS A vacsorát GÁL GIZI készíti. Vacsora: Előétel: Őszi saláta-tál, finomságokkal... Főétel: bakonyi sertés-csirke húsos-tál vegyes körettel, savanyúsággal... Sütemény: Rákóczi túrós Az előtérben GULYÁS ANNA képző­művész egyedi és ritka rekesz-zománc kiállítása. Asztalfoglalás feltétlenül szükséges!!! Belépő: $35. Gyermekjegy $10 (12 éves korig) (A gyermekjegy árában benne van a gyerekmegőrzés is) Cím: Grace Hungarian Reformed Church 18858 Erwin St. Reseda, CA 91335. Telefon: (818) 344-1885. Látogassanak meg minket az interneten is: www.sfvmre.org Ötven éve halt meg Jávor Pál Ötven éve, 1959. augusztus 14-én halt meg Jávor Pál színész, aki duhaj természetével, lovagi­asságával és emberszeretetével, s főként elragadtató stílusával minden idők egyik legkedveltebb magyar sztárja volt. Jermann Pál néven látta meg a napvilágot Aradon 1902. január 31-én. Anyja vasutasnak szánta, ő azonban először az Aradi Hírlapnál próbálkozott újságírással, aztán 1919-ben kiutasíttatta magát Romániából azzal a határozott céllal, hogy Dániában, a Nordisk filmgyár­ban próbál szerencsét. Utazása a jegy érvénytelensége miatt Budapesten véget ért, ő pedig elindult a hírnév felé. Felvételt nyert az Országos Színész­egyesület Színiiskolájába, ahol 1922-ben kapott diplomát. Első munkahelye a Várszínház volt, majd a Renaissance Színházhoz szerződött, azután vidéken - Kaposváron, Székesfehérvárott, Esztergomban, Veszprémben és Szegeden - lépett fel. 1928-tól ismét a fővárosban játszott előbb a Magyar Színházban, aztán a Vígszínházban, de szerepeket vállalt az Operettszínházban és a Belvárosi Színházban is. 1935- től 1944-ig a Nemzeti Színház tagja volt. Ő volt a harmin­cas-negyvenes évek népszerű amorózója. Nagy sikerrel alakí­totta Kukorica Jancsit a János vitézben, Noszty Ferit a Mik­­száth-regény színpadi változatá­ban, ifjabb Nagy Istvánt (Bródy: A tanítónő). Drámai tehetségét később Shakespeare-szerepekben és modern drámákban is kama­toztathatta. Kiemelkedő alakítása volt Rank Doktor Ibsen Nóra című színművében, valamint a Per Gynt címszerepe. Noha ő maga a színházi szerepeit részesítette előnyben, a nagy sikereket a film hozta meg a számára. A háború előtti magyar filmgyártás legjelentősebb alakja volt. Első filmje az 1929-ben készült, a Csak egy kislány van a világon című, utólag hangosí­tott némafilm volt, s az ezután következő tizenöt évben ő lett a magyar filmek első számú férfi­sztárja, az ügyeletes szívdöglesztő. Jelentősebb filmszerepei voltak: Benedek István (Hyppolit, a lakáj), Balázs (Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Kerekes Pál (Nászút féláron), Egry Iván (Halálos tavasz) Uz Bence, Gábor diák (Gül Baba), Dankó Pista, János (Valamit visz a víz), ifj. Nagy (A tanítónő). A negyvenes évek elején külföldön is filmezett. Minden szerepében snájdig volt és elegáns, nekibúsulva vagy szilajul mulatott, a publikum pedig el volt ragadtatva. Egy ausztriai forgatáson zsidó származású feleségét letartóz­tatták, s Jávor emiatt is egyre inkább szembekerült a Nemzeti Színház jobboldali vezeté­sével. A zsidótörvények életbe lépése után sok állás nélküli kollégájának szerzett alkalmi munkát. 1944. március 19. után azonban ő is üldözött lett, előbb a színházból, majd a filmgyár­ból is kitiltották. Októberben a németek Sopronkőhidára hurcolták, majd a németországi Pfarrkirchenbe került, ahonnan 1945-ben tért haza. A Nemze­tiben azonban az új vezető, Major Tamás nem engedte szín­padra, így került a Művész Szín­házhoz és a Magyar Színházhoz, ahol elhalmozták szerepekkel. 1946-ban kivándorolt Amerikába, ahol Sárossy Szüle Mihály társulatával járta a ma­gyarlakta településeket és kisebb filmszerepeket játszott Holly­woodban. A komoly siker azon­ban elmaradt, s Jávor egy izraeli vendégszereplés után 1957-ben hazatért Magyarországra. A Petőfi és a Jókai Színházban, valamint a Kamara Varietében lépett fel. 1959-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, de elhatalmasodó betegsége miatt szerepeket már nem kapott. Budapesten hunyt el 1959. augusztus 14-én. A legenda szerint, ahogy a filmvásznon, s életében is gyakran tette, utoljára még a kórházban muzsikus cigá­nyokkal mulatott. A nyertes virág-kompozíció Augusztus 28. 2009

Next

/
Oldalképek
Tartalom