Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2009-08-14 / 30. szám
Eltűnhet életünkből a kézírás Amerikában már megfigyelhető: nem csupán a folyóírás, hanem a nyomtatott kézírás is eltűnik a diákok életéből, igény sincs rá, ha úgyis billentyűzetet és mobilt használnak - úja a helyzetről a Time online kiadása. A második világháború után született amerikai generációnak már nem barátja a folyóírás, nyomtatott betűkkel ír, karikát, nem pedig pontot tesz az i tetejére. A mai fiatal generációk pedig nem is emlékeznek olyan időkre, amikor még nem volt internet - írja a Time.com - mobilon és számítógépen kommunikálnak, írnak dolgozatokat, kézírásra pedig csak akkor van szükségük, ha szignóziuk kell egy hivatalos iratot: ez tehát a kézírás haláltusája, élő adásban. Mindez nem egy újkeletű jelenség, a folyóírás Amerikában már a huszas években kezdte elveszíteni jelentőségét, amikor a pedagógusok ráeszméltek: a gyermekek nyomtatott könyvekből tanultak olvasni, írniuk is így kellene, így lenne könnyebb. A második világháború idején már elfogadott volt a nyomtatott kézírás. Ami a jelent illeti, az amerikai kézírásleckék hossza átlag 30 percről átlag 15 percre csökkent, valamint a legnagyobb amerikai kézírástankönyv-ellátó, a Zaner-Bloser is arról számolt be, hogy hiába van nyolc részes tan- és gyakorlókönyvsorozatuk, ha az első három részen kívül alig vásárolnak a többiből. Mégsem magyarázza mindezt az amúgy kézenfekvőnek tűnő magyarázat, hogy a számítógépek tehetnek minderről, állítja Steve Graham, a Vanderbilt Egyetem professzora: szerinte a gyerekek azért nem tanulnak meg írni, mert senki sem kényszeríti őket. Hiába számít az írás elsajátítása egyfajta szintlépésnek vagy rítusnak, az osztálytermen kívül ennek nincs hatása. Az amerikai iskolarendszer nem igazán figyel arra, hogy egy gyermek milyen módszerekkel ír, amíg tud olvasni, az olvashatatlan kézírás nincsen hatással a munka teljesítményére - az olvasható írásnál pedig nem számít, hogy folyóírással vagy nyomtatottal született-e. Azt pedig senki sem szabályozza, hogy hogyan írnak a gyermekek, amikor már a felnőtt generációk is alig használják a tollat. A cikk arra is kitér, hogy az 1980 után születetteknek jellegzetes kézírása van: kicsit hanyag, kicsit gyerekes írásképet mutatnak a fiatal amerikaiak keze alól kikerült írásos anyagok. Mindez mégsem jelenti azt, hogy a fiatalok ténylegesen hanyagabbak lennének, válaszolta kérdésünkre Demeter Lilla grafológus: inkább beszélhetünk arról, hogy a gyorsabban írt, emiatt hanyagabbnak tűnő íráskép a világ felgyorsult folyamataiknak való megfelelési kényszerről árulkodik. Mennyire tükrözi a magyar helyzet az amerikai állapotokról beszámoló cikket, milyen trendek figyelhetőek meg a magyar diákok írásképében? Természetes, hogy a később született gyermekeknek másként írnak, ugyanis minden írásreform hatással van a gyermekek írására, állítja Dr. Szidnai László klinikai íráspszichológus és igazságügyi szakértő. Amikor például töltőtollal kellett írni a magyar iskolákban, meg kellett támasztani a csuklót, emiatt sokkal koncentráltabban, gondosabban írtak a fiatalok. Amikor később megengedetté vált az osztályteremben a golyóstollak használata, a toll fogása miatt a diákok csuklója szabadon billegett. Hat-hét éves gyermekeknél még a kézcsontok sem alakulnak ki teljesen, állítja a grafológus, emiatt nem is biztos, hogy jól koordinálnak a golyóstollal, az írásképük így egyértelműen csúnyább lesz. Mindezek mellett a gyerekek nem is gyakorolják annyira az írást, így sok iránytévesztés is tapasztalható írásukban. Ugyanakkor, véli Szidnai, érdemes azon trendekre is figyelni, ahol nem az ember mozdul a technika irányába, hanem ennek ellentettje figyelhető meg: gondoljuk például a jegyzetelésre használható tablet PC-kre. Mindazonáltal, ha már arról beszélünk, hogy a diákok írás helyett gépelnek, szerencsésebb lenne, ha egy olyan magyar billentyűzetkiosztáson tanulnának gépelni, ami nemcsak ergonomikus és kényelmes a kéznek, hanem a magyar nyelv jellegzetességeit is figyelembe veszi. Kertész Imre kapta a Jean Améry-díjat 2009-ben Kertész Imre Nobel-díjas magyar író kapta esszéíró munkásságáért a Jean Améry-díjat, közölte csütörtökön a Klett-Cotta kiadó Stuttgartban. Esszéiben a 79 éves író szenvedélyesen védelmezi az emberiség szabadságát, mondták. “Kertész esszéírói munkássága annak a felvilágosult gondolkodásnak a híve, amely leszűrte a fasizmus és a kommunizmus barbárságainak tanulságait” - indokolta döntését az irodalomtudósokból és kritikusokból álló zsűri. A 12 ezer euróval járó díjat kétévente adják át a frankfurti könyvvásáron. A Jean Améryről elnevezett irodalmi kitüntetés legutóbbi, 2007-es díjazottja Drago Jancar szlovén író volt. Jean Améry (eredeti nevén Hans Mayer, 1912-1978), osztrák származású esszéíró, Túl bűnön és bűnhődésen című, 1966-ban megjelent, a Harmadik Birodalom áldozatainak létállapotát bemutató esszékötetével várt ismertté. Komoly pénzbe kerül egy gyerek felnevelése Csaknem hatvan millió forintba - 291 570 dollárba - kerül egy gyerek felnevelése az Egyesült Államokban - számította ki a kormányzat. Az adat a közepes jövedelmű családokra - adószempontból fontos ez -, és a tavaly született gyerekekre áll. A becslésben szerepel a „koszt-kvártély”, a ruha és egyebek 18 éves korig. A szülési kiadások és a főiskolai-egyetemi tandíj nincs benne, viszont az infláció igen. A „kvártély” az összeg egyharmadát teszi ki, az élelem a 16 százalékát, akárcsak a felvigyázás és az oktatás. Tavaly 269 040 dollárra kalkulálta egy gyerek felnevelésének kiadását az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma, amely évente elvégzi a becslést 1960 óta. A kiadás 49 évvel ezelőtt 25 300 dollárról „indult”. A volt budapesti nagykövetet is kitünteti Obama Tizenhat személyiség, köztük Edward M. Kennedy szenátor, Stephen Hawking brit fizikus és Desmond Tútu dél-afrikai püspök veheti át Barack Obama amerikai elnöktől az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetését, az Elnöki Szabadság-érdemrendet. A díjat Barack Obama augusztus 12-én adja át ünnepélyes keretek között. A kitüntetettek között számos neves személyiség van, mint Mary Robinson volt ír államfő, Muhammad Junusz, a mikrohitelezés gyakorlatát kidolgozó Nobel-békedíjas bangladesi közgazdász, vagy Sidney Poitier színész. Elnöki Szabadság-érdemrendet kap többek között Nancy Goodman Brinker is, a Susan G. Komén mellrák ellenes alapítvány létrehozója, az Egyesült Államok (2001 és 2003 között) volt budapesti nagykövete. A listán szerepel többek között Billie Jean King egykori teniszlegenda vagy Sandra Day O’Connor, az amerikai legfelsőbb bíróság egykori tagja. A legkülönbözőbb területeken - a sportban, a művészetben, a tudományos kutatás vagy az orvoslás terén, valamint a politikában - kiemelkedőt alkotó személyiségeket a Fehér Ház indoklása szerint azért a munkájukért tüntetik ki, amit „a változások hajtóerejeként” vittek véghez. A díjat eredetileg Harry Truman elnök alapította 1945-ben a II. világháborúban teljesített civil szolgálat elismerésére, majd John F. Kennedy elnök 1963-ban gyakorlatilag újralapította a díjat a békeidőben szerzett civil érdemek honorálására. A díjazottjairól a mindenkori amerikai elnök személyesen dönt. Olyan személyeknek adományozza, akikről úgy tartja, hogy különösen sokat tettek az Amerikai Egyesült Államok biztonságáért, nemzeti érdekeiért, a világbékéért, egyéni illetve közösségi célokért az élet bármely területén. Bár egyszeri tett is érdemes lehet a díjazásra, általában egy életmű elismeréseként szokták adományozni. 2003-ban Teller Ede magyar származású atomfizikus is megkapta az Elnöki Szabadság-érdemrendet. A kitüntetettek között addig is volt már magyar származású: Neumann János matematikus 1956-ban, Ormándy Jenő karmester pedig 1970-ben kapta meg a rangos elismerést. Elhunyt Cseh Tamás Hosszantartó betegség után elhunyt Cseh Tamás Kossuth-díjas zenész. Egy korszak és egy ország dalnoka volt, valamint az első magyar indián. Cseh Tamás 1943. január 22-én Budapesten született. 13 éves koráig a Fejér megyei Tordason élt, a középiskolát már a fővárosban végezte. A Budapesti Tanítóképző Főiskolán, az egri Tanárképző Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult, 1967 és 1974 között rajzot tanított egy budapesti általános iskolában. 1970 körül kezdett dalokat írni, ebben társa Bereményi Géza író, filmrendező volt. Első lemezük 1974-ben jelent meg Levél nővéremnek címmel, ezt számos további album követte. A művész 1974-től a 25. Színházban, majd a Várszínházban, 1982 és 1998 között a Katona József Színházban adott önálló esteket, 1998-tól a Bárka Színházban lépett fel. Cseh Tamás több mint 1200 dal szerzője. Az előadóművész számos filmben szerepelt, ilyen volt a Nyom nélkül, A turné, a Csinibaba, valamint a 6:3 című alkotás. Cseh Tamás keverte a költészetet a popzenével egy nagyon színpadias, lecsupaszított könyezetben, ettől lett sikeres, sőt kultikus alakja a kornak. Csak állt kint egy gitárral a színpadon és játszott, mesélte a szocializmust, Magyarországot, a szerelmet és a bánatot a maga szomorú, szívfacsaró módján. A hetvenes évek volt a legszebb és legsikeresebb korszaka, de a megszólalás módja és dalaik témái miatt minden albuma valamiért fontos lehet, hiszen mindig az aktuális korszakot énekelték és zenélték. Többek szerint, ha valaki meg akarja érteni a rendszerváltás előtti Magyarországot, akkor csak végig kell hallgatnia a Cseh Tamás-dalokat. Művészi munkája elismeréseként 1993-ban Liszt Ferenc-díjat, 2001-ben Kossuth-díjat kapott. A CD ára postaköltséggel 12 dollár. A két könyv ára $15. Cím: Kaprinyák Gyuláné, 25 W. Flynn Lane, Phoenix, AZ 85013 E-mail: kaprinyaks@webtv.net MEGZENÉSÍTETT VERSEK CD-N Kaprinyák Gyuláné (Bodnár Szerénke) versei szépérzékről, hazafias és vallásos érzületről tesznek tanúságot. Az Arizonában élő költőnő két kötete, az Emlékezz és a Hit, remény és szeretet igen népszerű a magyar olvasók körében. A szerző régi vágya, hogy költeményeit megzenésítve is hallhassa a közönség. Ez az álom teljesült! A verseket dr. Varga László, a Váci Szimfonikus Zenekar karmestere zenésítette meg, és Nagy Ibolya operetténekes adja elő. Az énekszámok a CD elején és végén hallhatók, s közben számtalan verset szavalnak el ismert .versmondók a Hit, remény és-szeretet című kötetből. Magyarul dalol a szellő Szülőföldünk, magyar hazánk Büszkén gondolunk reád Sóhajt az erdő, a táj Vágyunk anyanyelvűnk után Magyarul dalol a szellő S vágtat erdőkön, mezőkön át, Hogy szívét el ne veszítse senki Túdja: a távoliét oly sivár Sok apró, régi emlék Mit feledni nem lehet, De szívesen mennék vissza Hogy simogatón nyújtsam kezem Békéden szívek zokogva sírnak Isten-adta kebelén Jelen a rekedt hangulat, Tanúja a resti éj De egyszer kisüt a nap! Amire régóta várunk Hiszen a magyarnak Csak egy hazája van! Kaprinyákné Bodnár Szerénke Phoenix, Arizona Augusztus 14. 2009
