Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2009-08-14 / 30. szám

A német sajtóban a magyar romák helyzete A romák ellen Magyar­­országon végrehajtott támadá­sok kapcsán közölt kommentárt Az idegen szomszéd visszatér címmel pénteken a Süddeutsche Zeitung. A német liberális napilap a véle­ményoldalán közölt írás alcímében kiemelte: ismét áldozatokká lettek romák Magyarországon és másutt a kultúrájuk iránti értetlenségből fakadóan. A szerző, Michael Frank szerint olajozottan működő gépezet módjára folyik a beszéd manapság a toleranciáról, integ­rációról, esélyegyenlőségről és emberi méltóságról. A retorikaj színvonal azonban „csalóka látszat”, amely hamar szertefosz­lik az „európai szomszédságban és abban a problémában, amely a kontinens kulturális gyökereit érinti”. A szerző rámutat: „Magya­r-országon egyre gyakoribbak a romák elleni halálos támadások. Uszító nyelven bűnbakká tesznek egy teljes népcsoportot, amely iránt a lakosság széles körei mély ellenszenvet táplálnak.” A Süddeutsche Zeitung szerint a legutóbbi gyilkosságot követően aggasztó hangulat tapasztalható az elektronikus fórumokon: „A ’cigányok’ - szól a kórus - már annyi szörnyűséget elkövettek a magyarság ellen, hogy most jogosan fizetik vissza nekik a gaztetteiket.” A lap szerint „túl egyszerű lenne a magyar államot és a magyar társadalmat imamalom­­szerűen arra emlékeztetni, hogy csak a diszkrimináció felszámo­lásával oldható meg a probléma. A romák helyzete más országok­ban is hasonlóan kritikus. Berlus­coni lajstromba véteti őket Olasz­országban, amivel diszkriminatív politikáját a kormányzati politika szintjére emeli. Máshol sem jobbak a körülmények” - áll a kommentárban. A roma társadalom és a többségi európai társadalom hom­lokegyenest eltérő felfogást vall az emberi boldogságról és jólétről. „A munka és tulajdon, egyén és közösség rendeltetése és célja körüli konszenzus teljes hiánya miatt mindkét oldal tehetetlen. Ezen alapul a romák beilleszke­désre való képtelenségéről szóló összes előítélet” - állapítja meg a szerző. Az elmúlt történelmi korsza­kok jórészt paraszti kultúrával átitatott európai társadalmában voltak olyan rések, helyek, ahová a súrlódások ellenére be tudott illeszkedni „ez az ellentmondá­sosan szocializálódott kultúrnép”. A posztmodern társadalomban viszont már nincsenek meg ezek a helyek. A társadalom „idegen­nek érez egy olyan népcsoportot, amellyel ezer éve együtt él” - írja a liberális napilap munkatársa. „Magyarország a próbaköve egy új, közös európai feladatnak: a romákkal való együttélés újbóli megtanulásának. Első lépésként azonban a legkeményebb esz­közökkel meg kell akadályozni a puszta értetlenségből fakadó gyűlöletet, üldözést és gyilkos­ságokat. Az idegennek vélt szomszéd büntetése az ínség és a frusztráció miatt hátborzongató hagyomány Európában” - zárja kommentárját a müncheni Süd­deutsche Zeitung. Castro fegyverkezésre szólít fel az amerikával szemben Az Egyesült Államok hadere­jének Kolumbiában való állomá­­soztatása ellen a régió egyre több vezetője tiltakozik. Castro kri­tizálta a Kolumbia és az Egyesült Államok által megkötendő szerződést. „Nagy hiba lenne” hinni abban, hogy a kolumbiai katonai támaszpontok használata csak Venezuelát fenyegetné, nyilatkozta a politikus. Castro úgy véli, hogy a tervezett lépések az egész dél-amerikai konti­nenst veszélyeztetik: „Venezu­ela az ellen az impérium ellen fegyverkezik, amely megpróbálta a (kubai) forradalmat megállítani. Ma ennek a birodalomnak az a szándéka, hogy a venezuelai határ közelében felállítsa a modern fegyvereit.” Az Egyesült Államok a drogkereskedők elleni bevetések során szeretné használni az újonnan létesített állomáshelye­ket. Kolumbia miniszterelnöke, Alvaro Uribe hét támaszpontot szeretne biztosítani az ameri­kaiaknak. Az ehhez szükséges megállapodás Bogota és Wash­ington között azonban úgy tűnik sokakból heves indulatokat vál­tott ki. “Morális idióták” lehetnek a romák gyilkosai Valószínűleg egy néhány tagból álló csoport követi el a romák elleni sorozatgyilkosságokat - mondta az InfoRádiónak Finszter Géza kriminológus. A szakember szerint kijelenthető, hogy rasszista indít­tatásból gyilkoltak eddig többször is. Finszter Géza kiemelte: morális idiótákról van szó, a tettesek „erkölcsileg elmebetegek”, ha azt gondolják, hogy a 21. században olyan világrendet lehet hirdetni, hogy bizonyos embereket nem vesznek emberszámba. Az elkövetők azt üzenik, hogy nem tekintik embernek azokat, akiket megölnek, az áldozatok kiválasztása szimbolikus, hiszen minél védtelenebbekre támadnak rá különös kegyetlenséggel - fejtette ki a kriminológus. A kriminológus hangsúlyozta: elvileg már lehet következtetni arra, hol gyilkolnak legközelebb. Az elkövetők elszigetelt, többszörösen hátrányos helyzetű településeken csapnak le, ahonnan könnyű gyorsan elmenekülni - tette hozzá. Ha a rendőrségnek sikerülne legalább egy tagját elfognia az elkövetőknek, akkor megállítható a további vérengzés és az egész cso­port - mondta a szakember. Néhány napig az FBI úgynevezett profilalkotói is segítet­ték a gyilkosok után nyomozó magyarországi rendőrök munkáját. Az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Nyomozóirodájának személyiségelemzői ennyi idő alatt is körvonalazhatták, hogy milyen típusú emberek lehetnek az elkövetők, milyen a magatartásuk, vagyis milyen körben érdemes keresni őket - mondta az InfoRádió által meg­kérdezett kriminálpszichológus. Végh József szerint arra pár nap is elég, hogy az FBI munkatársai tanácsot adjanak, milyen irányban keresse a tetteseket a rendőrség. Orosz tengeralattjárók járőröznek Amerika partjainál Aggodalmat keltett az amerikai védelmi minisztériumban, hogy az elmúlt napokban két orosz tengeralattjárót láttak az Egyesült Államok keleti partjainál. Bár az orosz tengeralattjárók nem tettek provokatív lépéseket, maga a tény, hogy megjelentek az amerikai felségvizek közelében, kér­déseket vethet fel a Kreml motivációját illetően - mondták a Pentagon név nélkül nyilatkozó tisztviselői a The New York Times című ameri­kai napilap szerdai jelentése szerint. „Az orosz haditengerészet ilyen jellegű szokatlan műveletei mindig aggodalomra adnak okot” - vélte egy magas rangú illetékes. A Pentagon közlése szerint két, az Akula osztályba tartozó, atom­meghajtású orosz tengeralattjárót észleltek a napokban, az egyiket 320 kilométerre az amerikai partoktól, nemzetközi vizeken. A másik pontos helyét nem közölték. Az orosz vezérkar képviselője azt mondta szerdán az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint, hogy a két tengeralattjáró a hatályos tengeri jog rendelkezéseivel összhangban lévő, szokásos ellenőrző utakat tesz a térségben. Oroszország az Egyesült Államokhoz hason­lóan csökkentette az ilyen jellegű műveleteket, de teljes mértékben soha nem szüntette be - állította az orosz illetékes, hozzátéve, hogy „nincs ok a hisztériára”. A The New York Times emlékeztetett arra, hogy Oroszország és az Egyesült Államok a hidegháború idején állomásoztatott tengeralatt­járókat egymás partjainál, hogy ellessék egymás katonai titkait és szemmel tartsák a másik flottájának mozgását. Egy amerikai haditengerészeti szakértő szerint 15 éve nem volt példa arra, hogy két, élvonalbeli orosz tengeralattjáró bukkanjon fel az amerikai partoknál. Augusztus 14. 2009 Tovább csökken Obama népszerűsége Ötven százalékra csökkent Barack Obama amerikai elnök népszerűségi mutatója, beiktatása óta a legalacsonyabb szintre - derült ki egy nem sokkal elnökségének 200. napja előtt közölt felmérésből. Az amerikaiak fele helyeselte az elnök eddigi tevékenységét, míg 42 százaléka nemtetszését fejezte ki. A számadat tükrözi azt a fokozódó rossz hangulatot, amit a kormányzat válságkezelési módja és a vitatott egészségügyi reform váltott ki. A korábbi, július 2-án nyilvánosságra hozott jelentésben még 57 százalékban támogatták Obamát, és 33 százalékban ellenezték, nem is beszélve azokról a magas népszerűségi mütatókról, amit elnökségének első hónapjaiban mértek. Obama gazdaságpolitikáját az amerikaiak 49 százaléka ellenzi, míg 45 százaléka támogatja. Az egészségügyi reformmal már a lakosság 52 százaléka nem ért egyet, míg 39 százaléka elfogadná. Az elnök kül­politikáját ugyanakkor a megkérdezettek 52 százaléka támogatásáról biztosította, míg 38 százalékos volt az elutasítás aránya. Peter Brown, a közvélemény-kutató intézet képviselője kiemelte, a felmérés azt tárta fel, hogy a lakosság 49-33 arányban úgy gondolja, hogy Obama politikája segít a gazdaságon. Ezzel párhuzamosan azon­ban 36-33 százaléka úgy vélte, hogy ez a politika árt személyes pénzü­gyi helyzetének. Az afroamerikaiak körében némileg népszerűbb Obama: 56 száza­lékuk támogatja, bár ez is öt százalékkal marad a júniusi felmérés alatt. Bili Clinton kiszabadított két újságírót Bili Clinton szerdán elhagyta Észak-Koreát. A volt amerikai elnök kedden érkezett meglepetésszerűen a sztálinista országba, ahol tárgya­lásokat folytatott a diktátorral, Kim Dzsongillel. Tárgyalásain kiharcolta, hogy az észak-koreaiak elengedjék azt a két amerikai újságírónőt, akiket négy hónapja gyanús körülmények között fogtak el a kínai határon. Az észak-koreaiak szerint az ameri­kai állampolgárságú, de koreai, illetve kínai származású Euna Lee és Laura Ling a koreai-kínai határúid koreai oldalán forgattak, azaz kémkedtek. Az észak-koreai sajtójelentések szerint Clinton bocsánatot kért az újságírók nevében - ez vagy megtörtént, vagy nem. A helyi sajtó szerint Clinton Barack Obama üzenetét hozta Kim Dzsongilnak, ezt azonban a Fehér Ház tagadja, a volt elnök szerintük magánúton volt Észak-Koreában. Harcba indulnak a magyarok Afganisztánban Sólyom fedőnéven, magyar katonák támogatásával indított akciót a lázadók kézrekerítésére az afganisztáni Baglan tartományban a kor­mányhadsereg. Az akcióról a kínai állami hírügynökség számolt be, a magyar Honvédelmi Minisztérium nem kommentálta az értesülést. Abdul Ahad, a tartomány egyik magas rangú katonai vezetője a kínai állami hírügynökségnek azt mondta: a Szahín (Sólyom) fedőnevű akció célja, hogy a közelgő választások előtt megtisztítsák a területet a tálibokat támogató erőktől, és biztosítsák a tartomány biztonságát. Afganisztánban augusztus 20-án tartanak elnökválasztást, illetve megválasztják a tartományi tanácsok tagjait is. Amerikai MAGYAR HÍRLAP American Hungarian Journal * Weekly Newspaper (USPS - 006 -161) Megjelenik minden pénteken, kivéve két hét szünetet Published weekly, except for two weeks vacation PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Tel. (323) 463-6376 * Fax: (323) 463-6186 E-mail: amhirlap@sbcglobal.net Web: amhir.com KIADÓ: JULIUS JANCSO - PUBLISHER FŐSZERKESZTŐ: SUSAN JANCSO - EDITOR SZERKESZTŐ: HEGEDŰS ATTILA - EDITOR FŐMUNKATÁRSAK CLAIRE KENNETH (tb.), Dr. CSETŐ ILDIKÓ, FÖLDES TAMÁS, Dr. FRIEDMAN ANDREW, VOISIN ÉVA MUNKATÁRS HORVÁTH BEATRIX Előfizetés csekk vagy Money Order beküldésével: az USA-ban egy évre $45. USD, fél évre $25. USD Kanadába egy évre $80. USD, fél évre $45. USD Külföldre (Kanada kivételével) egy évre légipostán $135. USD, PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER - Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave. til, Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivonatosan is csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíthatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their authors can be held responsible.

Next

/
Oldalképek
Tartalom