Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2009-06-26 / 23. szám

Tőkésé lett a Truman-Reagan szabadságérem Egymást követő harmadik évben is magyar politikus veheti át idén a Truman-Reagan Szabad­ságérmet, amelyet a Kommuniz­mus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány amerikai szervezet adományoz. Horváth János fideszes képviselőt (2007) és Tom Lantost, az USA képviselőháza tavaly elhunyt tagját (2008, posztumusz) ezúttal Tőkés László kiveti a sorban. A református püspököt, újraválasztott romá­niai európai képviselőt kedden, történetesen Nagy Imre egykori miniszterelnök újratemetésének 20. évfordulóján tüntetik ki az amerikai fővárosban. Tőkés Steny Hoyer képviselőházi demokrata frakcióvezetővel, illetve (posztu­musz) Jack Kemp egykori ameri­­kaifutball-játékossal, későbbi republikánus alelnökjelölttel együtt részesül a díjban. Utóbbi az elmúlt hetekben hunyt el.- A kommunizmus átruházta hatalmát kiválasztott egyé­nekre, és tovább él vérükké vált hagyatékában: az igazságot, a valódi változást és a társadalom megújhodását gátló becstelen ferdítésekben. Ezért maradt el az 1989-es eseményeket követő „erkölcsi katarzis” Kelet- és Közép-Európa-szerte. Az 1989 óta elért összes fontos eredmény ellenére a legnagyobb hiányosság az, hogy semmiféle „erkölcsi elszámolás” nem történt. Biztos vagyok abban, hogy az 1989-es romániai forradalomnak ajánlott 2009-es Truman-Reagan Szabad­ságérem sokak szívét eltölti majd a lelki megtisztulás érzésével - írja Tőkés, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Lee Edwards alapítvány elnöknek szóló köszönőlevelében. Hét évvel ezelőtt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nyerte el a díjat. A nonprofit szervezetet az amerikai törvényhozás 1993-ban hozta létre, hogy Washingtonban emlékhelyet létesítsen a kommu­nizmus áldozatainak. Eredetileg 100 millió dolláros tervekről és múzeumról volt szó, és még miniszterelnökként Orbán is ígért ehhez anyagi támogatást. Ám a szükséges pénz nem gyűlt öszsze: két éve egy kis washing­toni téren háromméteres, vékony bronzlemezből készült szobrot a­­vattak fel. Ez az 1989-ben, a pekingi Tiananmen téren tüntetők által papírmaséból emelt, A Szabad­ság istennője című szobor másolata. Akkori washingtoni tudósítónk jelentése szerint az amerikai média George W. Bush elnök részvétele ellenére sem nagyon foglalkozott a szoboravatással. Az ünnepség két résztvevője is kiérdemelte később a szabadságérmet: tavaly Lantos, az idén Tőkés. Gyermeknevelés válság idején A válság az élet minden területén érezteti hatását, így a munkaerőpiacon is. Ma már elképzelhetetlen, hogy valaki évtizedeken át egy helyen dolgoz­zon. Az új elvárásokhoz érdemes már gyerekkorban felkészíteni a gyerekeket' - állítják neves gyerekpszichológusok, és egyéb szakértők. Néhány évvel ezelőtt ha valaki elvégzett mondjuk egy közgazdasági, jogi, vagy műszaki egyetemet, és beszélt egy idegen nyelvet, sokat már nem kellett azon agonizálnia, hogy mihez kezdjen, mikor elkezdődik a nagybetűs élet. A világ azonban mára megváltozott, és a fent fel­sorolt ismérvek még koránt sem garantálják a sikert az állásokért való küzdelemben. Az úgynevezett Y-generáció - az 1982-1995 között születettek, akiket gyakran neveznek ezred­fordulósoknak, illetve „dotcom” generációnak is - tagjai életük során várhatóan 10-14 alkalom­mal is munkát váltanak majd, legalábbis a munkaerőpiac szakértői szerint. Ehhez, vagyis az állandóan változó környezethez nem árt, ha megfelelő képessé­gekkel, készségekkel rendelkezik az ember, amit már gyerekkorban érdemes kialakítani. Egy amerikai gyermek­pszichológus, Stanley Greenspan szerint az alábbi tényezőkre érdemes figyelniük, és időt, türel­met nem sajnálva fejleszteniük a szülőknek gyeremekükben: Alkalmazkodóképesség: Az örökös változásra fel kell készülni. Ez persze nem egy könnyű fela­dat, ha gyereknevelésről van szó, valószínűleg nem találunk olyan fejezetet egyik tanácsadó könyvben sem, aminek az lenne a címe: „hogyan neveljünk gyere­künket alkalmazkodóvá”. Ennek ellenére megvannak a praktikái, lépései ennek is: a legfontosabb, hogy megtanítsuk nekik, hogyan kell logikusan dönteni, ha több lehetőség közül kell választaniuk. Kisgyerekek esetében legyen mindig elég türelmünk az örökös miértekre válaszolni, hiszen ettől alakul ki bennük a logikus gon­dolkodás képessége, és így értik meg az őket körülvevő világot - írja Greenspan a Wall Street Journal hasábjain. Iskolás korú gyerekeknél fontos, hogy megvitassák vélemé­nyüket szüleikkel, és legyen szó akármilyen nüansznyi kérdésről, ez ugyanis fejleszti a gondolkodá­sukat. Tinédzsereket pedig arra kell ösztönözni, hogy legyenek kritikusak a munkájukat illetően, persze nem kíméletlenül, csak reálisan szemlélve a dolgokat, hiszen így kevésbé szorulnak majd külső tanácsokra. Mindezek együttesen elősegítik, hogy felnőtt korukban ne jöjjenek zavarba nagyobb változásoknál. Felfedezésre való hajlam: Akik örömüket lelik a tanulásban, és az új tevékenységek felfedezésében, valószínűleg a munkájukban is többre viszik. Mindez gyerekkor­ban fejleszthető, leginkább azzal, hogy hagyjuk, sőt bátorítjuk őket, hogy merjenek új dolgokat kipró­bálni, és ne érezzenek szégyent, ha valamiben kudarcot vallanak. Gyerekkorban jellemző, hogy ide-oda csaponganak, minden héten új hobbit választanak: egyik nap még focira, másik nap már teniszre akarnak járni. Greens­pan szerint nem jó, ha a szülő ezt megakadályozza, vagy rákény­szeríti az első választására. Vállalkozói szellem: erre a képességre - vagyis a kezdeményezőképességre, és kockázatvállalás bizonyos szintjére - mindenkinek szüksége van, nem csak az üzletvezetőknek. Egy nemrégiben megjelent fel­mérés szerint a munkáltatók 60 százaléka ezt pont így gondolja. Ezt a képességet gyerek­korban is lehet már fejleszteni, elég ha olyan feladatokat kapnak az iskolában, ahol komplex megoldásokat kell keresniük egy problémára. A Kaméleont nevezik az Oscar-díjra Az Oscar-díjra nevező magyar bizottság szerdai ülésének döntése értelmében Goda Krisztina Kaméleon című játékfilmje képviseli Magyarországot a legjobb idegen nyelvű film kategóriában a 2010-es versenyben. A Csak szex és más semmi és a Szabadság, szerelem című filmeket is jegyző Goda Krisztina legutóbbi filmje, a Kaméleon tavaly ősszel indult a magyar mozikban, idén februárban elnyerte a Magyar Film­szemle közönségdíját. A nemzetközi közönség a napokban láthatja először a sanghaji nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjában. Amerika leghíresebb filmes megmérettetésére, az Oscar-díjra minden ország nevezhet évente egy-egy játékfilmet, ezek közül a Los Angeles-i Filmakadémia képviselői választják ki január végén az öt jelöltet, amely a legjobb idegen nyelvű filmnek járó szobrocskáért kelhet versenyre. Az Oscar-jelöltek listáját jövő február 2-án hoznák nyilvánosságra. Schwarzenegger a digitális tankönyvekben látja a jövőt Arnold Schwarzenegger elképzelése szerint digitális tankönyvekből tanulnának a kaliforniai középiskolások; a kormányzó a nyomtatott tankönyvek költségeinek lefaragásával az állami költségvetés helyzetén akar javítani. Schwarzenegger már többször megkongatta a vészharangot, hogy Kalifornia csődbe mehet a kínzó pénzügyi válság következtében. A 24 milliárd dolláros költségvetési hiányt betömni igyekvő kormányzó legújabb ötlete szerint ősztől már ingyen hozzáférhető, digitális matematika- és tudományos tankönyvekből tanulhatnának a szövetségi állam diákjai. A kormányzó számítása szerint ez a lépés több mint 350 millió dollárral csökkentené az állam éves oktatási kiadásait - tudósí­tott az ABC televízió vasárnap. A kritikusok szerint a digitális könyvek bevezetése nem eredmé­nyezne azonnali megtakarítást, sőt, esetleg újabb pénzeket kellene fordítani a komputeres technológiára, valamint a tanárok továbbképzé­sére. Elemzők szerint, ha a kaliforniai középiskolákban bevezetik a digi­tális könyveket - amelyek az egyetemi campusokon egyre szélesebb körben terjednek -, akkor országos szintű vita kezdődne a hagyomá­nyos tankönyvek jövőjéről. Az internet korában még mindig valóban szükség van arra, hogy a diákok gyakran elavult tankönyvek kilóit cipeljék magukkal az iskolákba? - ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kellene választ adni. A digitális tankönyvek bevezetésének pártolói azt hangoztatják: a nyílt forrású könyveket a bennük szereplő információk változásával azonnal frissíteni lehetne. A hagyományos tankönyveket az egyes szövetségi államokban ezzel szemben általában hatéves ciklusokra fogadják el. Schwarzenegger azzal érvelt, hogy az utóbbi hat évben egy sor olyan fontos dolog történt a világban - egyebek között az iraki háború és az első afro-amerikai elnök megválasztása -, amely még nem kerülhetett be a nyomtatott történelemkönyvekbe. Az ellenzők viszont arra mutatnak rá, hogy sok diáknak nincs rendszeres internetes hozzáférése, ezért szükség van a nyomtatott könyvekre. „Nagyon szép ötlet, de nem fog működni (...) honnan lesz minden gyereknek számítógépe?” - tette fel a kérdést David Sanchez, a Kaliforniai Tanárok Egyesületének vezetője. Nem látnak reményt a magyar fiatalok Mind rosszabbnak érzik saját kilátásaikat és az ország helyzetét a magyar fiatalok az Ifjúság 2008 gyorsjelentés szerint, amelyet a Népszabadság keddi számában is­mertet. A felmérés alapján a fiata­lok négy éve még a drogok terjedé­sét tartották a legsúlyosabb prob­lémának, most viszont a munka­­nélküliséget és a kilátástalanságot. A jelentés készítői, a Szociálpo­litikai és Munkaügyi Intézet kutatói nyolcezer, 15 és 29 év közötti fiatalt kérdeztek körülményeikről, terveikről, életmódjukról, a poli­tikához való viszonyukról. A vizs­gálatot 2000 és 2004 után harmad­szor készítették el. A Népszabadság ismerte­tése szerint a legszembetűnőbb változás az életszínvonal, a gazdasági helyzet megítélésében következett be 2000-hez, illetve 2004-hez képest. Arra a kérdésre, hogy szerintük hogyan alakult az utóbbi tíz évben az emberek életszínvonala, 2004-ben a meg­kérdezettek 55 százaléka mondta, A legbiztosabb befektetés a válságban A legbiztosabb befektetés a gyermek a válságban - erre kívánja felhívni a figyelmet egy országos mozgalom során a Sem­melweis Egyetem Magatartástu­dományi Intézete. Kopp Mária igazgató-helyet­tes kifejtette: a XX. század megmutatta, hogy azoknak a családoknak, amelyek mindent elvesztettek, egyetlen megmaradt értéke a gyermek volt. Az intézet legutóbbi felméréséből is az derült ki, hogy az emberek 80 százaléka öregkorára leginkább, gyerekeiben bízik. Az ország nem tud létezni, ha nincsenek gyermekek, hiszen a következő generáció nélkül nincs egészség- és társadalombiztosítás sem - hangsúlyozta a professzor. Kopp Mária kiemelte: Ma­gyarországon a legmagasabb hogy romlott, 2008-ban már 80 százalék. Az ország gazdasági helyzetéről 2004-ben a fiatalok fele állította, hogy romlott, 2008- ban 84 százalék. Saját családjuk anyagi helyzetéről 2004-ben 36 százalék mondta, hogy romlott, tavaly pedig 62 százalék. a népességfogyás a környező országok közül, sőt, Románia mellett az egyetlen olyan ország, ahol kevesebb gyermek születik, mint ahány felnőtt meghal évente. A professzor példaként említette Franciaországot, ahol a korábbi évek krízise után immár erőteljesen növekszik a népesség. Ezt azzal érték el, hogy a három­­gyerekes családoknak szinte nem kell adót fizetniük, míg támogat­ták a diplomás nők gyermekvál­lalását is. Más szemléletre van szükség - szögezte le az igazgatóhelyettes, aki hozzátette: a mozgalom során politikusokra és civilekre egyaránt támaszkodnának. A családtámogatási rendszer állandó változtatása elbizonyta­lanítja a gyermeket akaró páro­kat, ugyanis nem tudják, hogy egy gyerek felnevelése alatt mire számíthatnak - vélekedett a KSH Népességtudományi Intézetének tudományos tanácsadója. Pongráczné Hüttl Marietta szerint a párkapcsolati formák átalakulása is hozzájárul a népes­ségfogyáshoz, ugyanis élettársi kapcsolatból kevesebb gyereket vállalnak az emberek, mint házasságból. Magas a gyermekcentri­­kusság a magyar társadalom­ban, ugyanakkor megnőhet a gyermeket szülni nem tudó nők aránya - emelte ki a demográfus. Kifejtette: ennek oka, hogy olyan mértékben kitolódik az első gyer­mek vállalásának életkora, hogy fennáll a veszélye, hogy bioló­giai okból végül gyermektelenek maradnak azok a nők, akik tuda­tosan terveznek gyermeket. Emiatt sokan elfogadhatják a ma még elítélt gyermektelensé­­get is, ami az egész társadalom értékrendjét egy olyan negatív irányba befolyásolhatja, ahol indi­vidualista és hedonista szemlélet uralkodhat el - mondta a KSH Népességtudományi Intézeté­nek tudományos tanácsadója. Emlékeztetett: Németországban 30 százalék körül van a tudatos gyermektelenség. Június 26. 2009

Next

/
Oldalképek
Tartalom