Amerikai Magyar Hírlap, 2008 (20. évfolyam, 3-51. szám)

2008-09-12 / 37. szám

Magyar politikusok Minnesotában B-J: Fülöp László, Haven Hawley, director of IHRC, Dr. Somo­gyi Ferenc nagykövet és Fülöp Agnes a University of Minnesota, Immigration History Research Center-ben, 2008 szept.3 A Minnesotai Magyarok Egyesülete fogadást rendezett a Republikánus Párt konvencióján részt vett magyar küldöttség tiszteletére a Zoltai házban. A fogadáson részt vett Orbán Viktor, az út szervezője Dán Károly, prof. Horváth János országgyűlési képviselő, valamint Somogyi Ferenc nagykövet. Az eseményről Fülöp Ágnes számolt be a Hírlapnak. „A fogadás igazan jól sike­rült. Mindenki jól erezte magát, kellemes este lett. (Fülöp) Laci mutatta be a politikus és dip­lomata vendegeinket, én pedig beszéltem a Minnesotai Magya­rok egyesületéről, céljainkról, munkánkról (mindkét nyelven). Ezután Orbán Viktor beszélt dinamikusan, magyarul és angolul, mert több amerikai ven­dégünk is jelen volt (Pl. az Immig­ration History Research Center igazgatója, a Minnesota Állam Trade Centerének reprezentatív küldötte, néhány igazgatósági tag, több férj vagy feleség és másodgenerációs fiatal, akik nem beszélik a magyar nyelvet). Majd Somogyi Ferenc nagykövet köszöntött mindenkit, ő is pár kedves szóval került el minden politikát, amelyet egyik tél sem kezdeményezett. Majd Horváth János, Szőcs Géza beszélt kicsit, utóbbi leginkább önmagáról, majd adtunk kis emlék ajándéko­kat, s meginvitáltuk a vendégeket a roskadásig megrakott szép terített asztalhoz, amelynek terhét leginkább a minnesotai magyar asszonyok produkálták. Nyugodt, vidám összejövetel volt minden kellemetlen érzés nélküli. Én hangsúlyoztam, hogy politika mentes, kulturális és humanitariánus egyesület vagyunk, a magyar kultúrát kívánjuk megtartani és tovább­adni utódainknak, valamint a magyar kapcsolatok fenntartásán ban együttműködni az otthoni magyarokkal. Kb. 65-70 ember jött össze, több pici gyermekkel, csecsemővel. Egy dinamikus, fiatal közösséget láttak itt északon Minnesotában.” A nagyobb szervező munkát igénylő esemény rendkívül sikeresen zajlott le. A fogadás után a Fülöp házaspár városnéző sétára invitálta Somogyi Ferenc nagykövetet. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELESI FŐKONZULÁTUSÁNAK SAJTÓKÖZLEMÉNYE Domingo előadás magyaroknak Placido Domingo (jobbra) koccint Bokor Balázzsal Plácido Domingo, a világhírű tenor sikeres magyarországi fellépé­sére legutóbb idén augusztusban került sor Pécsett. A Los Angeles-i operaigazgató Domingo Magyarország iránti szeretete ismert, jó kapcsolatot ápol a Los Angeles-i magyar főkonzulátussal. Meglepe­tésként felajánlotta, hogy Howard Shore „A légy” (The Fly) című operájának bemutató előtti tegnapi zártkörű főpróbájára ötven magyar személyiséget hív meg. Az impresszív főpróbát - amelyen Domingo ezúttal karmesterként lépett fel — követően Bokor Balázs nagykövet, Los Angeles-i főkonzul Bel Air-i rezidenciáján látta vendégül Plácido Domingot, a Maestro barátait, a „Légy” szereplőit és a főpróbán részt vett magyar-amerikai személyiségeket. A baráti hangulatú koktélon a magyar ételek és italok mellett Bokor Balázs díszes oklevelet adott át a Maestro fantasztikusan egyedülálló életútjának szerény elismeréseként, de különösen azért, hogy fellépései során számos alkalommal ismert magyar zenedarabokat énekelt el. A Maestro őszinte örömmel köszönte meg a vendéglátást és hivata­losan első alkalommal jelentette be a nyilvánosság előtt, hogy a nemzet­közileg nagy hírű Operába fesztivált, a Plácido Domingo operaénekesi tehetségkutató versenyt 2009-ben Budapesten és Pécsett rendezik meg. A fesztiválnak mint ismeretes 2008-ban Quebec adja a helyszínt. A bizonytalanság egoistává teszi a fiatalokat Ranschburg Jenő: “Értékvesztett társadalomban élünk” Értékvesztett társadalomban élünk. Még a hatvanas években is, a gyerek, világra jövetele pillanatától tudhatta, hol fog élni, mi lesz belőle, és, ha tisztességesen leéli az életét, a Jóisten megjutalmazza. Ez ma már nem így van - mondta az InfoRádiónak Ranschburg Jenő gyermekpszichológus. Az ilyen társadalomban sok szülő nem tudja, milyen értékeket közvetítsen a gyereke számára, ezért folyamatosan ellentmondá­sokba ütközik. Vannak dolgok, amelyeket komolyan gondolnak, ám nem biztosak abban, hogy amit ők szeretnének, az a gyer­meknek is jó, ez - valamint egyéb konfliktusaik - pedig tökéletesen elbizonytalanítja őket - magya­rázta a szakértő. A szülőknek ráadásul nincs idejük és kedvük „monitorozni”, figyelni a gyerekükre, mert túl zavaros hozzá az életük. Abban sem biztosak pontosan, hogy mit engedhetnek meg a gyereknek és mit nem - tette hozzá Ranschburg Jenő. A gyerekek felének nincs példaképe, ez tanulságos lehet a felnőttek számára - derült ki a Szonda Ipsos felméréséből, amely a fiatalok kommunikációját és médiafogyasztási szokásait vizs­gálta. A példaképpel rendelkező gyermekek csaknem egyötödének valamelyik szülő a példaképe. télyük, amely abból ered, hogy ők engedik meg a gyereknek a beleszólást bizonyos dolgokba. A gyerek szeretne felnézni valakire, a szülő individuális feladata pedig az, hogy alkalmat adjon a gyereknek erre - közölte Ranschburg Jenő. A gyerekkor lerövidül, mert a felnőtt világ menekül a felelősség elől, amit egy gyerek nevelése jelent - vélekedett a gyermek­pszichológus. Ranschburg Jenő szerint a szülők el akarják érni, hogy gyerekük minél hamarabb felelősséget vállaljon önmagáért, és, bár a szakember nem állítja, hogy ezek tudatos jelenségek, de kétségtelennek tartja, hogy jelen vannak. Nem ez az egyetlen oka Anyagiasak és individualisták a magyar fiatalok egy kutatás szerint, a tendenciák mögött a bizonytalanság, a kiszámíthatóság hiánya áll. A mai fiataloknak alapvető élménye, akár szüleik helyzetével szembeállítva, hogy az élet minden területén csökkent a kiszámíthatóság - olvasható a sajtónak ma bemutatott Fanta Trendriportban. Ezeknek a tendenciáknak a megítélése azonban ellentmon­dásos a fiatalok körében: míg egyrészt valamiféle „nosztal­giával” tekintenek az általuk csak a szüleik, nagyszüleik elbeszéléséből ismert régi világra, annak is tudatában vannak, hogy a mai helyzet jóval nagyobb szabadsággal és nyitottsággal párosul - áll a fókuszcsoportos vizsgálatokon (csoportos beszél­getéseken) alapuló kutatás beszá­molójában. A kutatás szerint ellentmon­dásos a fiatalok életében a fo­gyasztói társadalom megítélése. Bár többen közülük rosszallóan emlegették a mai világ pénzköz­pontúságát, az egyéni törekvéseik azonban a legtöbb esetben mégis jórészt a megfelelő egzisztencia megteremtésére irányulnak. A fiatalok saját szüleik gene­rációjával kapcsolatban kiemel­ték, hogy „akkor még a gye­rekvállalás volt a középpontban”, illetve „sokkal könnyebb volt csa­ládot alapítani, gyereket szülni”. A családalapítás várható ideje a megkérdezett 20 év körüli fiata­lok esetében szinte mindenkinél 30 év körűire volt kitűzve. Van, akinél az „önmegvalósítás”, a karrier megkezdése és felépí­tése tolja ki ezt az időpontot, másoknál pedig a bizonytalan élethelyzet, az anyagi biztonság hiánya - állapítja meg a riport. A mai fiatal generáció álta­lánosságban inkább individua­lista. E korosztályt ugyanis kevés­sé hozzák lázba a közösséghez kötődő, kollektív cselekvések és a spirituális értékek. Meglehetősen passzívnak mutatkoznak a karitatív, civil, vagy politikai kezdeményezések terén - állítja a kutatási beszámoló. Mindemellett meglehetősen anyagiasak is. A korosztállyal általában azonosított lázadás és idealiz­mus kevéssé jellemző a kutatás szerint: e generáció jövőképének legfontosabb elemei a biztos egzisztencia és a kiegyensúlyozott családi élet. A fiatalok saját magukat egoistának, individualis­tának látják, egyúttal szenvednek a folyamatos teljesítménykényszer okozta stressztől és frusztrációtól is - olvasható a riportban. Mindezen elemek akár egy nagyobb keretben is elhelyezhetők, a bizonytalanság­ból, a kiszámíthatóság hiányából is levezethető az anyagiasság és az individualizmus, hiszen a közösség problémáival nem ér rá törődni az, aki a saját dolgait sem tudja rendben - mondta a FigyelőNet kérdésére Ságvári Bence szociológus, a riport szerzője. A fiatalok a riport szerint nagy arányban gyanakvóak a sikeres emberekkel szemben: bár maguk is gazdagságra és sikerre vágynak, úgy vélik, hogy aki elérte ezt a célt, az sok esetben főként kapcsolatainak, illetve esetleg a „nem egyenes útnak” köszönheti eredményét. A sikerhez és pénzhez való ellentmondásos viszony megjelent abban is, hogy a fiatalok az anyagi sikert és a jól fizető állást jelölték meg legfontosabb céljuk­ként, ugyanakkor az aktatáskás, laptopos „yuppie” képét viszont elutasították, nem akartak azo­nosulni vele. Ságvári Bence egyetértett a FigyelőNet felvetésével, hogy ennek szerepe lehet abban, hogy a „villámkarriernek” az a lehetősége, ami a korai 90- es évek diplomás, nyelveket beszélő fiataljainak megadatott, számukra már nem létezik, a konkurencia sokkal nagyobb, a lehetőségek száma sokkal kisebb. A társadalmi felemelkedés nehéz­ségeivel a fiatalok is tisztában vannak. Magyarországon felfelé irányuló mobilitás nincs, hihetet­lenül zárt a társadalom - tette hozzá mindehhez Bauer Béla ifjúságkutató. A kutató megje­gyezte: az is egy formája lázadás­nak, hogy a fiatalok nem hiszik el a lózungokat, s reálisan látják, hogy a sikerhez gyakran a kap­csolatoknak, vagy a „görbe útnak” köszönhető. A kisebbeknél erősebb a szülői kontroll, az idősebbeknél a társak, a barátok véleménye a fontos abban a tekintetben, hogy mit nézzen a televízióban vagy mit hallgasson a rádióban - derült ki a kutatásból. A szülők azokkal a kihívások­kal, amelyek elé a televízió állítja őket, még képesek szembenézni, ám internet-ügyben egyre tanács­talanabbak. A legtöbben nem értenek a világháló használa­tához, nem tudják, mit csinál a gyerek a számítógép előtt, és azt sem, hogy az jó neki vagy rossz - mondta a gyermekpszichológus. Ranschburg Jenő szerint az tudatos szülői engedmény, ha a gyerek bizonyos kérdésekben szavazati jogot kap és részt vesz a döntésben, ám azt nem tartja jónak, ha a gyerek szinte bármire rá tudja venni a szüleit. A szakértő úgy véli: fontos, hogy a szülőknek legyen tekin­annak, hogy a gyerekek norma­hiányos felnőttekké válnak. Gyakori, hogy az ilyen gyerekek családi háttere is hasonló, vagyis nem csak arról van szó, hogy a szülők nem adják át a normákat gyerekeiknek: nekik sincsenek- magyarázta a szakértő. Márpedig normakövetés csak akkor lehetséges, ha van mit követni - hangsúlyozta Ranschburg Jenő, megjegyezve: a szülőknek a normák átadásán kívül abban is segíteniük kell a gyereket, hogy azok a saját életükben is megjelen­jenek. Ezzel biztosan összefügg, hogy a gyerekek felének - ahogyan a Szonda Ipsos kutatása is mutatta- nincs példaképe - mondta a gyer­mekpszichológus. Minden második házasság válással végződik, és azokban a családokban is sok a konfliktus, ahol nem váltak el a szülők; nincs kire felnézniük a gyerekeknek - fűzte hozzá Ranschburg Jenő. m Szeptember 12, 2008 AMERIKAI Magyar Hírlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom