Amerikai Magyar Hírlap, 2008 (20. évfolyam, 3-51. szám)
2008-09-05 / 36. szám
Magyar bocsánatkérés a 68-as bevonulásért Bocsánatot kért a magyar kormány Csehországtól és Szlovákiától, amiért 1968-ban magyar katonák is részt vettek a prágai forradalom elfojtásában. Hiller István oktatási és kulturális miniszter azt mondta: a bevonulás a szabadabb gondolkodás elleni agresszió volt, akkor is, ha a magyar csapatok a Szovjetunió nyomására vettek részt a hadműveletekben. A tárcavezető szerint a prágai tavasz vérbefojtása világos és egyértelmű bizonyíték volt arra, hogy a szovjet típusú hatalomgyakorlás megreformálhatatlan, alkalmatlan a változásra. „A bevonulás, a prágai tavasz leverése gyalázat és szégyen” - fogalmazott Hiller István, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar részvétel ügyében a rendszerváltás utáni szabad Magyarország kormányainak is adósságuk van. A bocsánatkérés erkölcsi kötelesség - fűzte hozzá. Közösen emlékeztek Csehszlovákia 1968-as megszállásának negyvenedik évfordulójára Csehország és Szlovákia vezető politikusai. Robert Fico szlovák és Mirek Topolánek cseh kormányfő Prágában, a két ország államfői, Ivan Gasparovic és Václav Klaus pedig Pozsonyban hajtott fejet az áldozatok emléke előtt. Václav Klaus cseh államfő azt mondta: 1968. augusztus 21., a megszállás napja elindította a kommunizmus erózióját, amely 1989-ben, a rendszerváltáskor ért .véget. Ivan Gasparovic szlovák elnök a csehek és a szlovákok közös tragédiájának nevezte a megszállást, és azt hangsúlyozta, hogy az orosz tankok bevonulása nem volt felszabadítás. Sólyom László köztársasági elnök a Terror Háza előtt tartott megemlékezésen sajnálatát fejezte ki az akkori Csehszlovákia népeinek, amiért a magyar csapatok 1968-ban részt vettek az ország megszállásában. 1968 bebizonyította: a szocializmust nem lehet megreformálni- mondta Sólyom László a Terror Háza előtt tartott beszédében. A szabad és demokratikus Magyarország államfőjeként mély sajnálatomat fejezem ki, hogy Magyarország részt vett a megszállásban - tette hozzá a köztársasági elnök. Tizenkét évvel azután, hogy Magyarországra támadt a szovjet hadsereg, és véres háborúban leverte a magyar forradalmat, a kádári rendszer Magyarországot juttatta abba a helyzetbe, hogy mi támadtunk egy olyan országra, amely nagyobb szabadságot akart- fogalmazott a köztársasági elnök a prágai tavasz eltiprásának 40. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Az államfő szerint Kádár János, bár ellenezte a katonai bevonulást, mégis igent mondott, és ezzel Magyarország is felelőssé vált. A katonák olyan országra támadtak, amely nagyobb szabadságot akart kivívni magának - mondta. A magyarországi részvétel a 68-as reformok fenntartása érdekében történt, de ez nem lehet mentség, ráadásul a reformok később elbuktak - hangsúlyozta Sólyom László, hozzátéve: Kádárnak konstatálnia kellett, hogy bár az akció, amellyel a magyar nép nem értett egyet, katonailag sikeres volt, politikailag kudarcot vallott. Ki lesz a Kreml következő célpontja? Az „agresszívvá vált” Oroszország legközelebbi célpontja talán éppen Ukrajna, vagy a szintén jelentős elszakadni vágyó orosz kisebbséggel rendelkező Moldávia lehet - figyelmeztetnek az oroszgrúz háború utáni helyzetet elemezve nyugati politikusok. Szakértők szerint mivel katonai kiadások terén a Kreml már nem veheti fel a versenyt az Egyesült Államokkal, ezért a volt szovjet blokk országain fogja demonstrálni erejét. David Miliband brit külügyminiszter szerdai kijevi látogatása alkalmával Európa vezető kormányainak egyik legkeményebb kritikáját fogalmazta meg a grúziai invázió kezdete óta. Miliband szerint az európai-orosz kapcsolatok fordulóponthoz érkeztek a mintegy két évtizedig tartó viszonylagos nyugodt időszak után - írja a The Guardian című brit napilap. Medvegyev lépése, mely által önkényesen újra kívánta rajzolni a világtérképet, óriási jelentőséggel bír - hangsúlyozta a brit külügyminiszter, hozzátéve, hogy a szakadár tartományok elismerése nemcsak a hidegháborús időszak végét jelenti, hanem azt is, hogy eljött az idő, hogy a nemzetek egyenként kinyilvánítsák véleményüket a nemzetközi jog és a területi integritás kérdéseiben. A brit külügyminiszter kijevi látogatása alkalmával Viktor Juscsenko ukrán elnök szintén felhívta a figyelmet, hogy az orosz-grúz háború nemcsak egy, hanem minden ország számára intő jel lehet, soha nem lehet ugyanis tudni, hogy ki lesz a következő. Ha bárkinek is megengedjük, hogy figyelmen kívül hagyja a területi integritás alapvető jogát, azzal gyakorlatilag bármely ország létezését megkérdőjelezhetjük - fejtette ki Juscsenko. Az „új hidegháború” az Ukrajnán belül a legnagyobb arányban oroszok által lakott területnek tekinthető Krím-félszigeten fog kiéleződni - írja a The Independent. A brit lap szerint az ott lakók nyíltan követelik az Ukrajnától való elszakadást, Moszkva pedig már hosszú évek óta erősíti azokat a csoportokat, amelyek az annektálást támogatják. * Charles Gáti: Életveszélyes az orosz barátság Grúzia vezetői egy sor hibát követtek el, amit viszont Moszkva tett, az bűn - állítja Charles Gáti (74 éves), a Johns Hopkins Egyetem tanára, aki átvette Budapesten a Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért díjat.- Milyen érzésekkel veszi át az elismerést? Úgy érzi-e, hogy a hazai politikai döntéshozók megfelelően figyelembe veszik a véleményét?- Több mint ötven éve élek Amerikában, öt gyermekem, hat unokám született itt. A feleségem - aki megtanult pár száz szót magyarul - szintén amerikai születésű. Angolul tanítok, angolul ma már folyékonyabban írok, mint magyarul, de az olimpián persze a magyar vízipólócsapatnak drukkoltam. Amerikai állampolgárságom mellett büszkén vállalom, hogy Magyarország a szülőhazám. Ezért is nagy öröm és megtiszteltetés ez az elismerés. Azt viszont nem tudom, hogy a magyar döntéshozók figyelembe veszik-e a véleményemet. Tüdőm, hogy a mostani vezetők közül Gyurcsány Ferenc és Göncz Kinga, de mások is érdeklődéssel követik tanulmányaimat, meghallgatják véleményemet, válaszolnak a kérdéseimre. Ennél többre igazán nem számíthatok.- A grúziai háborút kommentáló nyilatkozatokban elszabadultak a történelmi párhuzamok. Orbán Viktor az 1956-os szovjet beavatkozást, Rice külügyminiszter Csehszlovákia ’68-as lerohanását emlegette, Szaakasvili grúz elnök pedig a XXI. századi barbarizmust. Az oroszok a „hitleri provokáció” érvével vágtak vissza. Mennyiben helytálló egyszerűen leporolni a hidegháború jól ismert szótárát?- Több magyar politikus a jobboldalon, sőt néha a baloldalon is azt várja el tőlem, hogy száz százalékban mindig csak velük értsek egyet. Pedig a feleségemmel sem értek mindig egyet. Nos, Orbán Viktorral már nem olyan a kapcsolatom, mint 1988-ban és utána jó pár évig volt. A Fidesz ma a magyar demokráciát veszélyezteti, amikor tüntetőén kivonul a parlamentből. Szoros a kapcsolata a szélsőjobb Amerika-ellenes figuráival - például a fantáziadús Lovas Istvánnal, aki legutóbb a Szabad Nép egykori munkatársává léptetett elő -, ami azt sugallja, hogy elmosódott a határ a jobboldal és a szélsőjobb között. Mindezt csak azért említem, nehogy félremagyarázzák egyetértésemet Orbán hasonlatával ’56-ról, amely szerintem megalapozott. Akkor is voltak forrófejű maximalisták - Budapesten és Washingtonban is -, akik nem akarták figyelembe venni a valós nemzetközi erőviszonyokat. Bátrak voltak, hősiességük példamutató, de viselkedésükből hiányzott a megfontoltság. Ha úgy tetszik, a bölcsesség. Ám az ő hibáik eltörpültek a rettenetes bűnökhöz képest, amelyeket a szovjet vezetés követett el. Ami Magyarországot illeti, nyilvánvaló, hogy a mostani Oroszországgal hasznos és előnyös lehet kereskedni, de barátkozni vele életveszélyes. Aki eddig kételkedett ebben, most láthatja: Magyarország szuverenitását nem az Európai Unió és nem is Amerika veszélyezteti. Az 1956-os forradalom 52. évfordulója Ünnepi megemlékezés 2008. október 26-án, vasárnap du. 3 órakor Mac Arthur Park, Joseph Mindszenty Square, Los Angeles JÖN! JÖN! JÖN! Az új magyar TELEFONKÖNYV Az Amerikai Magyar Hírlap sok érdeklődő kívánságát igyekszik teljesíteni egy új MAGYAR TELEFONKÖNYV kiadásával, amelybe privát és üzleti hirdetéseket is be lehet tenni. Megtalálhatók lesznek benne a konzulátusok, magyar szervezetek, egyházak és közérdekű intézmények adatai, valamint átszámítási táblázatok, időzónák és más hasznos tudnivalók. A TELEFONKÖNYV kiadásának tervezett időpontja 2009. március, a HÍRLAP fennállásának 20. évfordulója alkalmából a Biltmore Hotelben megrendezésre kerülő nagyszabású HUNGARIAN BALL. Kérjük, figyeljék további közleményeinket. AMERIKAI MAGYAR HÍRLAP DUNA CSÁRDA ÉTTEREM Moszkva az egész nyugati világra készül csapást mérni Oroszország korlátozhatja nyugatra irányuló olajszállításait már a következő napokban, válaszul az EU szankciófenyegetéseire és a NATO fekete-tengeri akcióira - írta a pénteki The Daily Telegraph. A legnagyobb brit konzervatív napilap szerint Moszkvában olyan értesülések bukkantak fel, hogy orosz olajcégek utasítást kaptak a Kremltől a németországi és lengyelországi olajkivitel csökkentésének előkészítésére. A vezető olajtermelő cég, a Lukoil igazgatóit állítólag „készültségbe helyezték” a hétvégére - áll a brit lap pénteki írásában. A The Daily Telegraphnak egy név nélkül idézett, magas rangú üzleti forrás azt mondta: a cég vezetését utasították arra, hogy álljanak készen a szállítások leállítására akár már hétfőtől. A lap kiemeli:' egy ilyen akció egybeesne az EU hétfői rendkívüli csúcsértekezletével, amelyen az Oroszország elleni esetleges szankciók is napirendre kerülhetnek. Az orosz szállítások leállása e kényes időszakban még sokkal magasabbra, akár 150-200 dollárra is felhajthatja a hordónkénti olajárat- áll a The Daily Telegraphban. A Kreml nyilvánvalóan tudatában van annak, hogy milyen rendkívüli befolyása lenne, ha most csapna oda- fogalmaz a brit lap. A G8-ból G7 lett - szakad a világpolitika? A legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 csoport szerda esti washingtoni állásfoglalásában elítélte, hogy Oroszország elismerte a két szakadár grúziai térség, Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét. „Mi, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság külügyminiszterei elítéljük a lépést” - tartalmazza az éles hangú állásfoglalás, amelyet az amerikai külügyminisztérium tett közzé. A G7-ek helytelenítik, hogy „Oroszország túlzott mértékű katonai erőt használt Grúziában, és továbbra is megszállva tartja Grúzia egyes részeit”. „Egyhangúlag arra hívjuk fel az orosz kormányt, hogy teljes egészében hajtsa végre az EU nevében (Nicolas) Sarkozy (francia) elnök közvetítésével létrejött hatpontos béketervet, különös tekintettel arra, hogy vonja vissza csapatait a viszály előtti vonalak mögé” - áll a G7-nyilatkozatban. A G7-államok és Oroszország mind ez idáig közösen, G8-csoport néven jelent meg a nemzetközi politikában, a szerdai nyilatkozat azonban hasadást mutat a tömörülésben. Több nyugati, köztük amerikai szakértő és politikus az utóbbi napokban azt javasolta, hogy Oroszországot egyebek mellett a G8-csoportból való kizárással kellene megbüntetni a grúziai agresszióért. (PÁRTOLJA HIRDETŐINKET!) ©Szeptember 5, 2008 AMERIKAI Itfagyar Hírlap
