Amerikai Magyar Hírlap, 2008 (20. évfolyam, 3-51. szám)
2008-11-07 / 45. szám
AMERICAN/HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER Magyarország 25 milliárd dollárt kapott - ilyen nagy a baj? A washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap (IMF) közölte, hogy Magyarország összesen 25,1 milliárd dolláros gazdasági védőhálót kap, 17 hónapig készenlétben, azaz rendelkezésre tartott hitelkeret formájában, ezzel segítve Magyarországnak kezelni a pénzügyi válság következményeit. A nemzetközi összefogásban a Valutaalap 15,7 milliárd dolláros hitelkeretről állapodott meg Magyarországgal; az Európai Unió további 8,1 milliárd, a Világbank 1,3 milliárd dolláros segítséget kész nyújtani. A mentőöv bejelentésekor Dominique Strauss-Kahn főigazgató közleménybe tudatta: a határozott magyar intézkedések igazolják, hogy az ország kivételes szintű forrásokhoz férhet hozzá a Valutaalaptól; a hitelkeret összege a magyar IMF-kvóta több mint tízszerese. Mint írta, a segítség erősíteni fogja az ország gazdaságának rövid távú stabilitását, és javítja hosszú távú növekedési potenciálját. A feltörekvő térséget sújtó jelenlegi vihar közepette a Valutaalap most jótékony nagybácsinak tűnik, és hagyományos kölcsönzési tevékenységét is kevesebb feltételhez köti. Az IMF vezetésével Magyarországnak összeállított 25,1 milliárd dolláros védőcsomagot a tranzakció egyik név nélkül idézett részese úgy jellemezte, hogy az “gyors volt, enyhe és nagy”. Főkonzulátusi tájékoztató a vízummentességi programról Október hónap meghozta a régóta várt bejelentést: Magyarország felvételt nyert az amerikai vízummentességi programba, így a magyar állampolgárok 2008. november 17-től vízum nélkül utazhatnak be az Egyesült Államokba. (Az erre vonatkozó tájékoztatót a harmadik oldalon olvashatják!) Azt hiszem, hogy a bejelentés időzítése szimbolikusnak is értékelhető, hiszen nem sokkal az 1956-os forradalom évfordulója előtt került rá sor. A forradalom véglegesen beindított egy folyamatot, amelynek első komoly állomása az 1990-es rendszerváltás volt, és mára a magyar állampolgárok már valóban európai és világpolgárnak érezhetik magukat. Az október 17-iki bejelentés tovább erősítette ezt az érzést. A hónap természetesen az évfordulós események jegyébe telt el. Számos helyen, a legkülönbözőbb magyar közösségekben tartottak megemlékezéseket 1956-ról és a forradalom tanulságairól, üzenetéről. A Főkonzulátus igyekezett több ünnepségen is jelen lenni - San Franciscóban, Coronában és több Los Angeles-i helyszínen. Az emelkedett hangulatú ünnepségek méltóan reflektáltak 1956 szellemére. A magyar kultúra bemutatása terén is nagy aktivitást tapasztalhattunk a hónapban. A nagy érdeklődés és részvétel bizonyította, hogy érdemes energiát fektetni a kulturális megjelenésünk erősítésére. Az amerikai magyar közösség mellett fontos volt látni azt, hogy a Magyarországhoz nem kötődő amerikaiak köreiből is sok-sok érdeklődő jött el rendezvényeinkre. Bokor Balázs, nagykövet a Magyar Köztársaság Los Angeles-i főkonzulja * Államcsőd fenyegette Magyarországot Államcsőd és szociális válság egyidejűleg kialakulhatott volna a pénzügyi válságból, „ha nem tesszük jól a dolgunkat”- mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Vasárnapi Hírek című hetilapnak, amely az interjú szövegét már szombaton közzétette. Gyurcsány szerint a legrosszabb forgatókönyv, amelytől napokon keresztül félt a kormány, a forint zuhanásának elindulása volt, illetve az, hogy az euróhoz viszonyított árfolyama nem áll meg 350-400 forintig. Ebből pillanatok alatt 20-30 százalékos infláció alakulhatott volna ki, ami azt jelentette volna, hogy az emberek elveszítik a jövedelmük negyedét, harmadát - mondta. A kormányfő szerint az is fenyegetett, hogy az állam papírjait a külföld nem vásárolja meg, a lejárt kötvényeket nem hosszabbítják meg, így az államnak valamennyi bevételét azok kifizetésére kell fordítania és akkor pár hónap, fél év múlva veszélyben került volna a tanárok, orvosok fizetése vagy a nyugdíjak. Ez egy igazi, komoly válság lehetősége volt, amitől Gyurcsány Ferenc szerint sikerült megóvni az országot. A kormányfő szerint a válság kétharmada külső körülmények következménye, egyharmada belső okokra vezethető vissza, a belső ok ugyanakkor nem kizárólag ezt a kormányt jelenti. Szerinte négy speciálisan magyar előzménye van a válságnak: a magyar lakosság a Fidesz otthontámogatási politikájának beindulása, 2000-2001 óta lényegében nem takarít meg, ehhez jön, hogy lényegesen többet költ a költségvetés a bevételénél. Gyurcsány ehhez hozzátette: „ebben benne van a mi felelősségünk is”. Ugyanakkor a reformpolitika 2006 és 2008 között megakadt, ezért fő felelősség az ellenzéké - mondta a kormányfő, aki szerint az utolsó tényező, hogy az elmúlt években a magyar lakosság és a vállalatok „elképesztő módon adósodtak el devizában és nem forintban”. A kormányfő vitatta Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének a véleményét, miszerint a Valutaalaphoz fordulni szégyenszámba megy. „Az lenne a szégyen, ha Magyarországon a munkásemberek elveszítenék a jövedelmük 30 százalékát. Sőt lehet, hogy az tragédia lenne. Szégyen az lenne, ha nem tudnánk kifizetni a nyugdíjakat” - mondta. Önmérséklet és propagandafogás A miniszterelnök azt szeretné, ha már az idén csökkentenék az állami cégek vezetőinek juttatásait. Gyurcsány Ferenc a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács rendkívüli ülésén azt mondta: bár a megszorítások csak januártól érvényesek, már most önmérsékletet kér. A kormányfő a héten jelentette be, hogy a gazdasági válság miatt 2009-ben 10 százalékkal csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsi, felügyelő bizottsági tagjainak tiszteletdíját, az állami vállalatok vezetői pedig nem kapnak jutalmat, prémiumot, illetve 13. havi juttatást. Propagandafogásnak tartja az állami vezetők juttatásainak tíz százalékos csökkentésével összefüggő kormányfői kezdeményezést a Fidesz alelnöke. Pokorni Zoltán úgy fogalmazott: az érintett vezetőknek nem jelent igazi változást a mérséklés, egy nyugdíjas esetében hasonló csökkenés viszont már drasztikus hatású lehet. Az ellenzéki politikus megismételte: a pénzügyi mentőcsomag nagysága arra utal, hogy a kormány egy küszöbön álló államcsődöt kívánt elkerülni. Az egyik legnépszerűtlenebb európai politikusnak nevezi Gyurcsány Ferencet cikkében a Financial Times. Az üzleti és politikai napilap szerint a magyar kormányfő elveszítette a lakosság támogatását és diplomáciai érzéke is megkérdőjelezhető. A miniszterelnökről közölt portréban az szerepel, hogy a 25 milliárd dolláros hitel segíthet ugyan a nehéz helyzetbe került magyar gazdaságon, de Gyurcsány Ferenc karrierjén már nem javíthat. “Az sem kizárt, hogy utcára hívjuk az embereket” Társadalmi ellenállásra szólít fel a Magyar Szociális Fórum: a civil szervezet igazságtalannak tartja, hogy a kormány a dolgozó rétegekkel akarja megfizettetni a pénzügyi stabilitás árát, ugyanakkor felmenti a pénztőkét és a spekulatív tőkét az általa előidézett válság következményeinek és anyagi terheinek vállalása alól - mondta az InfoRádiónak a fórum szervezője. Ez ellen össze kellene fogniuk az embereknek, hiszen családok százezreit érinti közvetlenül a probléma - tette hozzá Simó Endre, megjegyezve: a Magyar Szociális Fórum alternatív társadalmi politikát akar felmutatni, amelynek célja az elosztási viszonyok megváltoztatása a dolgozók javára. A fórum ennek érdekében november 15-re Civil Nemzeti Csúcsot hív össze Budapesten, amelyre vár minden olyan szervezetet és politikai erőt, amely megálljt akar parancsolni a neoliberális gazdaságpolitikának. Simó Endre hozzáfűzte: ha a megélhetési gondok tovább súlyosbodnak, az sem kizárt, hogy utcára hívják az embereket. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége semmiképpen sem fogadja el a kormány négy pontból álló, a közszolgálatban dolgozókat és a nyugdíjasokat sújtó megszorító intézkedéseit. A szervezet közleményben azt írta: nem fogadható el, hogy a közszféra dolgozóit sújtsa a kormány a terhek nagy részének áthárításával. A közszféra munkavállalói és nyugdíjasai eddig is a legnagyobb részt vállalták a társadalmi-gazdasági megújulásból, a konvergenciaprogram végrehajtásából. Az érdekképviselet nem tartja elfogadhatónak, hogy a közszférában 2009-ben ne legyen béremelés, 13. havi bér, és ne álljon rendelkezésre a Teljesítményértékelési Rendszer végrehajtásához szükséges forrás, és ezek következtében jövőre csökkenjen a közszférában dolgozók reáljövedelme.
