Amerikai Magyar Hírlap, 2008 (20. évfolyam, 3-51. szám)
2008-05-16 / 20. szám
A magyarországi antiszemitizmusról írt a NYT A magyarországi antiszemitizmusról írt cikket szerdai számában a The New York Times című amerikai napilap, felidézve a budapesti Hollán Ernő utcai jegyirodát ért atrocitásokat és az ezekkel kapcsolatos tüntetéseket. Látszólag egy szélsőségesen jobboldali rockegyüttes • koncertje váltotta ki a támadásokat és a tüntetéseket, emlékeztetve minket arra, hogy a kultúra nem a liberálisok kizárólagos területe, főleg nem Európában - írja Michael Kimmelman a „Lappangó antiszemitizmus csúfítja el az élettel teli Magyarországot” című, budapesti keltezésű cikkében. A szélsőségesek mintegy ezerfős tüntetésére és a rendőrsorfal másik oldalán demonstráló körülbelül háromezer antifasisztára utalva a szerző úgy véli: az embernek nehéz eldöntenie, hogy elkedvetlenítse-e a nagyszámú neonáci vagy inkább érezzen bátorítást a még nagyobb tömegben megjelenő ellenzéküktől. A felszín alá nézve kiderül, hogy a magyarországi szélsőjobboldal alaposan dokumentált előretörése mellett a zsidó kultúra szintén jól láthatóan egyre jelentősebb az országban. Antiszemitizmus létezhet egyetlen zsidó jelenléte nélkül is, ez már többször bebizonyosodott a történelem során - áll az írásban, amely szerint a rockegyüttes elérte a célját anélkül, hogy egyetlen hangot játszott volna. A minap Kerényi György, a Magyar Rádió egyik producere, az első budapesti roma rádió alapítója azt mondta: az az ellenkultúra, amellyel ő egyetemi tanítványai körében találkozik, gyakran egy régi európai avantgárd hagyományból táplálkozó nacionalista, jobboldali kultúrának tűnik. Lehet, hogy azért van ez, mert a spektrum másik oldalán hiányzik a politikai elkötelezettség? - teszi fel a kérdést Kimmelman. György Péter esztéta, médiakritikus, egyetemi docens is elismeri - sokakhoz hasonlóan -, hogy ma sokkal több antiszemita megnyilvánulás tapasztalható Magyarországon, mint korábban. „A kommunizmus kezdeti évei után zsidónak lenni magánügynek számított. A többpártrendszer kezdetén azonban nem éltünk azzal a lehetőséggel, hogy társadalmi vitát folytassunk erről a helyzetről. Most egybeesik több dolog: a kormány instabilitása, a miniszterelnökkel szembeni gyűlölet és az a tény, hogy a zsidó kultúra egyre szembetűnőbb. Kiemelkedett egy új zsidó nemzedék, amelynek tagjai zsidóként viselkednek” - mondta György Péter. „Korábban az emberek befolyásolni tudták azt, ahogy a társadalom meghatározta őket. Ma már ennek vége, ahogy Németországban vagy Ausztriában is. A mai politikai légkörben az embernek kevesebb lehetősége van az autonóm önmeghatározásra. Az embernek szembe kell néznie zsidó mivoltával, és azt problémaként kell látnia” - tette hozzá. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője egy kicsit másképp látja a helyzetet: „Kialakult egy új zsidó pluralizmus, és Budapesten virágzik a zsidó kultúra. Ennek következménye, hogy ma az embereknek több alkalmuk van nyíltan kimondani gondolataikat, bár szerintem nem egyértelmű, hogy nőtt az antiszemitizmus”. Frank Tibor történész szerint az antiszemitizmus olyan politikai kérdéssé vált, amelyet mindkét nagy parlamenti párt kihasznál most, hogy felbomlott a kormánykoalíció és a gazdaság szabadeséssel zuhan lefelé. A kormányzó szocialisták azzal vádolják a jobbközép ellenzéki Fideszt, hogy nem határolódik el eléggé a szélsőjobboldaltól, a Fidesz pedig azt hangoztatja, hogy amikor hatalmon volt, nem volt probléma a szélsőségesekkel. Közben pedig szélsőjobboldali csoportok kihasználják, hogy mások mellett a kultúra liberális képviselői kivonultak a közéletből - állapítja meg a The New York Times cikke. Megválasztották az MTA új elnökét Pálinkás József akadémikust, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Kara dékánját választották meg a Magyar Tudományos Akadémia új elnökévé. Pálinkás József 1952. szeptember 18-án született a Borsod megyei Galvácson. 1977-ben szerzett fizikusi diplomát a József Attila Tudományegyetemen. 2001. július 16. - 2002. május 27. között oktatási miniszter volt. 2006. április 23-tól a Fidesz országgyűlési képviselője, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának a tagja. Pálinkás József közel száz tudományos közlemény szerzője, szakterülete a kísérleti atom- és molekula-fizika. Az akadémikus nős, három felnőtt gyermeke van. „Nincs válság, újfajta családtípus alakul ki" Magyarországon eddig csak az első világháború idején kötöttek olyan kevés házasságot, mint az elmúlt évben, s először fordult elő, hogy a 15 évnél idősebb népesség körében kevesebben vannak, akik házasságban élnek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly közel 41 ezren mondták ki a boldogító igent, ami csaknem 4 ezerrel kevesebb, mint az előző évi. Csak összehasonlításként: 90-ben több mint 60 ezer házasságkötést regisztráltak, a hetvenes években pedig meghaladta a 97 ezret az anyakönyvvezető elé járulók száma. Ugyanakkor látványosan emelkedett az elmúlt tíz évben a nem törvényesített élettársi kapcsolatok száma: a korábbi 125 ezerrel szemben 2005-ben már 350 ezer ilyen kapcsolatot tartottak számon. A szabadabb kötelék a gyermekvállalásra is rányomja a bélyegét, nő a házasságon kívül született gyerekek száma: ma minden harmadik gyerek így jön a világra. Túlzás lenne azt állítani, hogy válságban van a házasság intézménye, sokkal inkább arról van szó, hogy egyfajta értékváltás történt, újfajta családtípusok jönnek létre, az élettársi kapcsolat” - szögezi le Jancsák Csaba, aki hisz abban, hogy a lanyhuló házasodási kedv új erőre kap, hiszen az egyre rohanóbb világban fontos lesz a valakihez való tartozás. A vallásos nevelés, a szülők tradicionális családszemlélete még ma is ösztönzi a házasságkötést, a valamelyik felekezethez tartozók többségének pedig a házasság a párkapcsolat egyetlen elfogadható formáját jelenti. A meghitt együttlétek hozadékai Az elköteleződés formai elemein túl viszonylag kevés szó esik arról, milyen hatással van a testi-lelki egészségre a boldog, kiegyensúlyozott házasság. Nemzetközi kutatások eredményeit vizsgálva nem árt erről is beszélni. Évtizedes statisztikák bizonyítják ugyanis, hogy a házasság felér egy egészségbiztosítással. (Az együttélés is hasonló előnyökkel jár, ám ez kevésbé szoros kötelék, így kevesebb pozitív egészségügyi hatással bír, mint a házasság.) Egy 2006-ban megjelent tanulmány nyolc éven keresztül vizsgálta a résztvevők egészségi és családi állapotát. Az eredmények szerint a korai elhalálozás 58 százalékkal volt gyakoribb azok között, akik sohasem álltak az oltár elé, mint házas társaik körében. Mindez nem meglepő, hiszen a házasság gyakran egyet jelent a káros szenvedélyek mellőzésével, egészségesebb táőlálkozással. A házasságban az emberek változnak, felvesznek különböző viselkedéseket, és lemondanak rossz szokásaikról, főleg a házastársuk iránt érzett felelősség miatt. Az amerikai betegségmegelőzéssel foglalkozó központ jelentése szerint a házasok nem dohányoznak és isznak annyit, mint egyedülálló, elvált vagy özvegy társaik. Ezek az apró életmódbeli változtatások közismerten csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rák és a légzőszervi problémák előfordulását. Ha gyermek is van a családban, több idő jut mozgásra, a szabadban eltöltött időre, ami természetesen jó hatással van az egészségre. A házasságban élő nők 20 százalékkal kevésbé hajlamosak arra, hogy szívbetegség, öngyilkosság vagy májzsugor következtében haljanak meg. A házasságban élő férfiak még ennél is nagyobb előnyt élveznek: kétszer- háromszor ritkábban halnak meg ezekben a bajokban, mint az egyedül élők. Bizonyított, hogy a lelki egészségre is jó hatással van a házasság. A házas emberek között ritkábban fordulnak elő mentális betegségek. A nők kevésbé hajlamosak a szorongásra és kevesebbszer panaszkodnak általános szellemi kimerülésre. Annak ellenére, hogy a házasságot gyakran illetik olyan kritikával, hogy a viták és a konfliktusok melegágya, a házasemberek életkora hosszabb, és sokkal jobb egészségi állapotnak örvendenek, mint az egyedül élők. Családi perpatvart okozott a Magyar Gárda a politikuséknál Megbocsáthatatlannak nevezte Für Lajos, hogy veje, Deutsch-Für Tamás egy interjúban közölte, nem ért egyet azzal, hogy szerepet vállal a Magyar Gárdában. Az Antall-kormány egykori honvédelmi miniszteré levélben reagált a fideszes kabinetfőnök interjújára. Nem tesz jót senkinek, ha a jövőben bárhol, bárki összemosná, amit a Deutsch, és amit a Für név képvisel - írta Für Lajos vejének, Deutsch- Für Tamásnak írt válaszlevelében, amelyet több napilap is idézett szerdán. A több radikális jobboldali honlapon megjelent levelében Für Lajos - az Antall-kormány egykori honvédelmi minisztere, aki az utóbbi időben szerepet vállalt a Magyar Gárdában - megbocsáthatatlannak érzi, hogy veje két hete a Heti Válasznak adott interjúban a gárda kapcsán azt mondta, nem ért egyet apósával. Für főként azért háborodott fel, mert Deutsch az apák és fiúk kapcsán felhozta Bauer Tamást és Pető Ivánt, illetve az ő apjukat, „Mintha kést vágtak volna belém” - idézte Für levelét a Népszabadság. A levélben a magát „jó öreg gárdistának” aposztrofáló Für Lajos azt írta: „Legyen ki-ki az, ami. A Deutsch maradjon, ami volt, és ami láthatóan ma is: kokárdával színezett liberális”. A volt miniszter szerint Deutsch számára korábban politikailag nem volt haszontalan az ő nevének fölvétele, ám most úgy tűnik, megfordult a helyzet. Deutsch-Für Tamás, a Fidesz elnökének kabinetfőnöke, aki házasságkötésekor vette fel a Für nevet, úgy reagált: továbbra is szereti-tiszteli apósát, de nem ért egyet szerepvállalásával a Magyar Gárdában. “Isten, adj erőt, hogy kifizethessük a benzint” Tiltakozók egy kis csoportja nem mindennapi eszközzel fejezte ki nemtetszését a magas üzemanyagárakkal szemben az Egyesült Államokban. Az Ima a Kútnál mozgalom tagjai hangosan könyörögtek az Úrhoz a megfizethetőbb benzinért Washingtonban. „Kilenc centet emelkedett a benzin ára egy hét alatt” - panaszkodott Rocky Twyman, aki fél tucat aktivista kíséretében egy washingtoni Shell-kútnál imádkozott hangosan a megfizethetőbb üzemanyagért. Az Ima a Kútnál mozgalom vezetője szerint az Úr megoldást ad a problémákra, ezért a hétvégén mintegy kétszázan vonultak fel San Fransisco töltőállomásain. Twyman kijelentette: azért imádkoznak, hogy Isten megvédje őket az önző, és kapzsi emberekkel szemben, akik magasan tartják a benzinárakat - tudósít az AFP. Carolyn Maloney kongresszusi képviselő is egyetért a tiltakozókkal abban, hogy az üzemanyagárak rendkívüli módon megemelkedtek. Mint mondta, az ország bizonyos területein az emberek ugyanannyit fizetnek egy gallon (3,79 liter) benzinért, mint egy gallon tejért, és sokan olcsóbb, konzerv ételeket vesznek, hogy elég pénz jusson benzinre. Ezt az Amerikát nyugodt szívvel követhetjük Amerikában egyre több nagy magánvagyon kerül nonprofit alapítványi körbe. 2050-ig 43 000 milliárd dollárnyi magán- és cégvagyon vándorol át az idős nemzedéktől a fiatalabbakhoz, s e pénz jelentős része jut majd jótékony célokra költő alapítványokhoz. Amerika nem egy ország, Amerika sok ország. A verseny, a profit, a megnyirbált jóléti állam, a nagy jövedelmi és vagyoni különbségek országa. Amerika a közmunkát vállaló tehetős polgárok világa, akik jövedelmükből is sokat áldoznak jótékony célokra. Amerika az erős vallási és lakóhelyi közösségek országa, nem csupán a piaci vállalkozásoké. A kisvárosok országa, New York, Chicago, Los Angeles és a többi nagyváros mellett. Amerika a kisvállalkozások hazája, bár csak a globális nagy cégeket látjuk. Amerika idealista is, nem csupán hatalmi racionalitások vezetik. Amerika sok ország, de legalább kettő: a kíméletlen verseny és a segítő közösségek országa. Amerikában ezermilliárd dollár, tehát a teljes GDP hét százaléka olyan cégektől származik, amelyek nem a profitért dolgoznak, hanem a társadalmi közjóért, mások segítéséért, a világ megjavításáért. Összesen 1,5 millió civilszervezet működik Amerikában, egyre több pénzt kapnak nagyvállalati alapítványoktól és egyéni adományozóktól. Az amerikai adórendszer ösztönzi, hogy a nagy vállalati és magánvagyonokból nonprofit alapítványokba fizessenek be, ezért egyre több nagy magánvagyon kerül alapítványi körbe. 2050-ig 43 000 milliárd dollár (a mai amerikai GDP háromszorosa) magán- és cégvagyon vándorol át az idős nemzedéktől a fiatalabbakhoz, e pénz jelentős része jut majd jótékony célokra költő alapítványokhoz, melyek már ma is 500 milliárd dolláros vagyont kezelnek. A világban máshol is jelen vannak civilszervezetek, a globális gazdasági teljesítmény öt százaléka nonprofit szervezetekhez kötődik, de Amerikából indul ki a világ szervezett jótékony tevékenységének közel harmada. A civil világ legjobbjai azért sikeresek, mert hidakat építenek a politika, az üzlet és a társadalom többi szervezete felé. A modern gazdaság szereplői - állam, üzleti élet és civil világ - mind saját logikáját követi. Az állam polgárai részére szolgáltat közjavakat, a közjót követi, az üzleti élet magánjavakat kínál profitért, a civil világ magán- és közjavakat ad, de nem profitért, hanem a személyes lelki, erkölcsi jutalomért dolgozik. Ezt az Amerikát nyugodt szívvel követheti a világ. — <P= Május 16,2008 |
