Amerikai Magyar Hírlap, 2007 (19. évfolyam, 1-50. szám)
2007-06-29 / 27. szám
Bemutatjuk BOKOR BALÁZS nagykövetet, a Magyar Köztársaság Los Angeles-i Főkonzulját Június 22-én nagyszabású fogadás keretében találkozott a Los Angeles-i magyar közösség képviselőivel Bokor Balázs nagykövet, az új Los Angeles-i főkonzul. Üzletemberek, orvosok, ügyvédek, a sajtó és az egyházak vezetői ismerkedtek a rangos diplomatával, aki így kívánt egy „első benyomást”, amolyan összképet kapni a helybeli közösségről, hangsúlyozva, hogy később egyenként is szívesen áll bármelyikünk rendelkezésére. S hogy mindjárt elmondjuk, milyen volt a saját első benyomásunk: Bokor Balázs született diplomata, a társaság lelke, derűs, kedves, nyitott, nagy tudású, jó megjelenésű, aktív és segítőkész, érkezése bizonyára pozitív hatással lesz közösségi életünkre. Mindjárt az elején szeretnék megvilágítani egy kettősséget: Bokor Balázs FŐKONZUL, mert jelenleg itt Los Angelesben ez a beosztása, de egyébként NAGYKÖVET, mert eddigi munkásságával egyértelműen ezt a rangot érdemelte ki mint a közép-keleti ügyek szakértője, és mint protokollfőnök. íme egy kis ízelítő eddigi tevékenységéből: 1957. július 8-án született Budapesten. A budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban tanult, majd a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemének diplomácia karán, illetve a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett kitüntetéses diplomát 1981-ben. 1981-ben kezdte meg diplomáciai karrierjét a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumában. 1981 attaché az Áden-i (Jemen) magyar nagykövetségen 1982-86 II.o. titkár és konzul a Tripoli (Libia) magyar nagykövetségen 1986-89 a Külügyminisztérium Közel-Kelet-i és Észak-Afrika-i Országok Főosztályán a Szíria / Libanon / Jordánia / Palesztin referatúra vezetője 1989-92 tanácsos, első beosztott a Damaszkusz-i (Szíria) magyar nagykövetségen 1992- 95 a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Bejrutban - Libanonban 1993- 95 a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete (nem rezidens) Nicosiában - Cipruson 1995 a Külügyminisztérium Tervező és Elemző Főosztályának munkatársa 1996-1998 a Külügyminisztérium Közel-Kelet és Afrika Főosztályának helyettes vezetője 1999- 2000 a Külügyminisztérium Közel-Kelet és Afrika Főosztályának vezetője 2000- 2005 a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Damaszkuszban - Szíriában 2000-2005 a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete (nem rezidens) Ammanban - Jordániában 2000-2001 a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete (nem rezidens) Bejrutban - Libanonban 2005-2007 a Külügyminisztérium protokollfőnöke Arabul, angolul, oroszul felsőfokon, franciául középfokon, olaszul, héberül alapfokon beszél. Magas libanoni, szír, ciprusi, jordán, litván, görög kitüntetések viselője. Nős, két gyermek apja. Megkérdeztük Bokor Balázst, hogy ilyen sokrétű és korántsem egyszerű diplomáciai munka után Los Angeles jelenthet-e valamiféle kihívást a számára. A főkonzul megnyugtatott, hogy igen, semmi kétség hogy ez is egy kihívás lesz, bár másféle, mint az eddigiek. Mégpedig azért, mert meg kell találni azokat a területeket, amelyeket még nem sikerült teljesen kiaknázni. Röviden ki is értékelte elődei tevékenységét, a legnagyobb elismerés hangján beszélve mindegyikükről, és megállapította, hogy sokat lehet még tenni Magyarország hírnevének öregbítéséért, értékeinek megismertetéséért a nyugati világban, kereskedelmi és kulturális vonalon is. Örömmel jött hozzánk és bizakodva néz a jövőbe, pozitív együttműködés reményében a magyar-amerikai kapcsolatok terén. JANCSÓ ZSUZSA A Bais Naftoli Gyülekezet 15. évfordulója alkalmából ünnepi reggelin tüntették ki Aaron Grunfeldet Aaron Grunfeld, a Los Angeles Metropolitan Water District igazgatója volt a kitüntetettje az Andrew Friedman ügyvéd által nagybátyja tiszteletére alapított Bais Naftoli gyülekezet idei 15. évfordulói ünnepségének. A finom lazacos, füstölt halas, bageles és krémsajtos reggelin részt vett sok Los Angeles városi és megyei vezető, akik mind elismerő szavakkal illették a gyülekezet és Andrew Friedman fáradhatatlan tevékenységét - rajta csak egy valaki tesz túl talán: az édesapja, Alex Friedman, aki szintén köztiszteletnek és szeretetnek örvend. Képeink: Fent: Rabbi Goldenberg, Michael Brown, Commissioner to California Highway Patrol, és Andrew Friedman ügyvéd, Commissioner. Lent - Michael Brown, Sheriff Lee Baca, Supv. Mike Antonovich, Aaron Grunfeld, Supv. Zev Yaroslavsky. HRFA Financial Hungarian Reformed Federation of America A Fraternal Life Insurance Society since 1896 Membership Benefits • Fraternal activities • Special Offers and Discounts • Publications • Scholarship & Summer camp Financial Products • Life Insurance «Annuities • Mortgages Hungarian Reformed Federation of America 2001 Massachusetts Avenue, NW Washington, DC 20036-1011 Call toll free: 1 (888) KOSSUTH (567-7884) or visit our website: www.hrfa.org Az elsők között a feketemunka terén Egyre több feketefoglalkoztatásra bukkanak a munkaügyi felügyelők Magyarországon. A tapasztalatok szerint továbbra is az építkezések, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság tűnik a legfertőzöttebb területnek - közli a Népszabadság. Az ellenőrzések nemegyszer meglepetéssel is szolgálnak. A héten a 4-es metró építkezésén, a Kálvin téren ellenőrzött munkások negyedéről derült ki, hogy munkaszerződés és bejelentés nélkül dolgozik. Ez azért is súlyos gond, mert ha „elhatalmasodik” a feketemunka az 500 milliárd forintos beruházásnál, az uniós támogatások is veszélybe kerülhetnek. A Népszabadság rámutat: míg 2004-ben alig több mint tízezer munkavállaló esetében tártak föl a foglalkoztatásával kapcsolatos szabályszegést, tavaly már 42 147 feketemunkást találtak a felügyelők. Ez azt jelenti, hogy tavaly az összes szabálytalanság harmadát a feketefoglalkoztatás tette ki. A szezonális munkák - különösen a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban - még csak most indultak be, de már látható, hogy az idén csúcsot dönt a feketemunka feltárása. Az idén ugyanis már május végéig 25 ezer feketemunkás miatt intézkedtek a felügyelők. A legtöbb visszaélés az építőiparban történik, az ellenőrzések az építkezéseken találták az illegálisan foglalkoztatott munkavállalók több mint felét. Hirtelen elkezdtünk gazdagodni Jobban vagy rosszabbul élünk, mint négy éve - ez a mondat néhány évszázaddal korábbn még teljesen értelmezhetetlen volt, az emberek nem gondolták azt, hogy jobban kellene élniük, mint néhány évvel korábban. Steven Landsburg közgazdász professzor a Wall Street Journalban közzétett írásában végigjára, az emberi történelemben hogyan alakult az életszínvonal az előző időszakokhoz képest. A modern ember százezer éve jelent meg a Földön. A következő 99 800 évben semmi nem történt. Legalábbis semmi gazdasági szempontból is lényeges dolog: voltak háborúk, politikai intrikák, mezőgazdasági találmányok - de egyik sem befolyásolta lényegesen az emberek életszínvonalát. Mai árakra átszámítva csaknem mindenki évi négyszáz-hatszáz dollár körüli összegből élt, ami éppcsak a létminimum feletti szintet jelentette. Igaz, voltak akkor is arisztokraták, akik sokkal jobban éltek az átlagnál, de számukat tekintve elenyészik jelentőségük. Aztán hirtelen, nagyjából tíz emberöltővel ezelőtt, az emberek elkezdtek gazdagodni. Egyre nagyobb lett az egy főre eső jövedelem, amely évente 0,75 százalékkal nőtt - legalábbis a nyugati világban. Néhány évtizeddel később az egész világra kiterjedt a növekedés. Később még jobb lett: a huszadik század végén már 2,3 százalékkal emelkedett az egy főre éső reálbér. Egy példával illusztrálva ez azt jelenti, hogy ha mi 50 ezer dollárt keresünk, akkor gyerekeink 25 évvel később (ha feltesszük, hogy ugyanebben az ütemben növekszenek a reálbérek) 89 ezer dollárt keresnek majd, az ő gyerekeik pedig 158 ezer dollárt - mindezt mai értéken számolva. Ilyen jellegű gazdagodás mellett a válságok, megtorpanások jelentéktelennek tűnnek. A harmincas években, a gazdasági világválság idején a jövedelmek a húsz évvel azelőtti szintre estek vissza. Vagyis az embereknek annyból kellett megélniük, amennyiből a szüleiknek, és ők ezt majdnem elviselhetetlennek találták. Az a feltevés, hogy a jelennek jobbnak kell lennie a múltnál, viszonylag új gondolatnak számít. Egyik 18. századi politikustól sem kérdezték meg, hogy „jobban élünk-e, mint négy éve”. Egyszerűen azért, mert akkor még fel sem merült, hogy jobban kellene élni. A keresetek növekedése csak egy eleme a jólét emelkedésének. Száz évvel ezelőtt az Egyesült Államokban hatvanórás volt a munkahét, most 35. Száz évvel ezelőtt a munkások hat százaléka ment szabadságra, most kilencven százaléka. Száz éve egy átlagos háztartásbeli napi 12 órát töltött a ház körüli teendőkkel, mint mosás, takarítás, főzés. Ma kevesebb, mint három órát. A változás a fogyasztási szokások megváltozásán mérhető leginkább. Ha megnézünk egy 2001-es elektronikai termékeket reklámozó katalógust, aligha találunk benne olyasmit, amit megvennénk. Június 29,2007
