Amerikai Magyar Hírlap, 2007 (19. évfolyam, 1-50. szám)
2007-04-20 / 17. szám
Földes Tamás Földes Tamással beszélget • • Ötvenesként hetvenkedve- Tudathasadásban szenvedsz, öregem, hogy önmagaddal beszélgetsz?- Nem hinném. De úgy gondolom, mégiscsak én ismerem a legjobban enmagamat.- Ezt csak gondolod. A feleséged jobban ismer, van véleménye rólad... De mi más, ha nem tudathasadás, hogy amig a hatvanadik születésnapodon úgy köszöntötted ömagadat egy versikével: „Életem a játékszerem/ Hatvanasként hetvenkedem”, most meg ötvenesként hetvenkedsz? Visszafiatalodtál?- Nem, nem lettem fiatalabb, az ötven másra évfordulóra utal. Kereken ötven esztendeje, április közepén jelent meg először nyomtatásban írásom.- Na és? Jó ez neked?- Nem jó, mert jobb volna tizenkilenc évesnek lenni és most kezdeni a felnőtt életet. Ugyanakkor jó, mert ez a fél évszázad... jaj, kimondani-leími is sok: fél évszázad rengeteg olyan élménnyel gazdagított, amelyet más szakmában nem élhettem volna meg.- Egyáltalán, egy olyan tehetséges ember, mint te, miért lett újságíró? Lehettél volna villamosvezető is... Ez utóbbi pályáról serdülőkoromban letettem. Utálok hajnalban felkelni... Fogalmazni viszont már kisdiákként is tudtam. Akarod hallani az első szerelmes versemet?- Ha lehet, kímélj meg tőle!... Inkább áruld el: soha nem bántad meg, hogy betűvető lettél?- De igen. Amikor huszonhat és fél évnyi újságírás után elhagytam Magyarországot. Itt, Amerikában jobban jártam volna, ha apámra hallgatva átveszem az ő „praxisát” és fogorvos leszek. Néha asszisztáltam apámnak, de az sem támasztott hivatástudatot. Nem lettem fogorvos, s lám, néhány év betű-megvetés után visszacsábultam a hírlapíráshoz.- Mi abban a szép? Egy hírlapi tudósítást nem lehet megenni, azzal nem lehet házat építeni, de még egy fogfájás se múlik el tőle..., legfeljebb az olvasó feje fájdul meg, ha többszörösen bővített mondatokban fogalmazol.- Az a gyönyörűségesen szép a szakmámban, hogy változatos és érdekes témákkal foglalkozhatok, hogy nálam okosabb embereket ismerhetek meg.- Nos, ez utóbbi nem lehetett nehéz. Sok ezer cikket írtál, eszerint sok ezer nálad okosabb emberrel beszélgethettél... Valóban, hány cikked jelent meg?- Napilapos koromban hetente három-öt cikk a saját lapomben, egy-kettő másoknál. Hetilapnál nem volt olyan nagy a hajtás... Egy ideig őriztem a megjelent írásaimat, de azokat Budapesten hagytam. Gondolom hat-hétezer cikket írtam. Tán’ többet is...- Külföldről is tudósítottál?- Csak néhányszor. Nem voltam tagja a külpolitikusok elit klubjának... Kétszer mégis kiküldtek Párizsba, háromszor a Szovjetunióba, ahol a Kaukázus lábáig is eljuthattam és körülnézhettem a turisták elöl elzárt magyarok lakta Kárpátalján. Jó néhányszor tudósítottam Lengyelországból, Kelet-Németországból, egyszer Algériából is... ennyi. Gyakran kérkedsz e hasábokon is, hogy milyen híres embereket ismertél meg. Ki közülük a leghíresebb? Hogy kérdezhet egy újságíró másik énje ilyen tapintatlan butaságot? Sok embert tartottam és tartok okkal igen nagyra. Feltétlenül a sor élén van a Nobel-díjas tudós Oláh György, az operaénekes Plácido Domingo, a boxvilágbajnok Papp Laci, a labdarugó Puskás Öcsi, a magyar színházi élet nagyjai közül a fiatalon elhunyt, zseniális rendező Gellért Endre, minden idők legkiválóbb mulattatója, Latabár Kálmán, vagy Alfonzó, a fülbemászó melódiák nagymestere, Fényes Szabolcs, szintúgy a világhódító Szomorú vasárnap és megannyi más dal puritán szerzője, Seress Rezső, a mások ugratására mindig kapható kiváló író, Karinthy Cini (anyakönyvezett nevén Ferenc), vagy a dunaparti szállodasor és további nagy értékű épületek tervezőmérnöke, Finta József... Nomeg a szívemhez közelálló, kevésbé híres Nagy Emberek, akiknek társasága bearanyozta ifjabb éveimet: Királyhegyi Pali író, a fanyar humorú „asztali színész” Kollár Dudus, az írófestőművész Kolozsvári Bandi, aki a barkochba játékban akár világbajnok is lehetett volna. Az amerikai színészek közül Shirley MacLaine, Kim Basinger, Dudley Moore, Nick Nolte... De utalhatnék mozdonyvezetőkre, akik napjaink Kossuth-díjas íróinál érthetőbben, százszorta választékosabb szavakkal beszélték a szép magyar nyelvet, konzervgyári asszonyokra, akik a paprikát „csumázták” és közben az életükről meséltek nekem, a dísztárgyakat tervező és festő porcelángyári iparművészekre...- ...Es az általad odahagyott népi demokrácia miniszterei, államtitkárai, városatyái, gyárigazgatói, meg egyéb korifeusai? Közülük egy sem?- Hiszed, vagy nem, azok között is volt nagy tudású ember... habár inkább a tervutasítások végrehajtására kötelezett, „gúzsba kötve táncoló”szakállamtitkárok, meg az igazgatók, főmérnökök között.- Gondoltál arra, hogy egyegy írásoddal megválthatod az emberiséget?- Mondtam már, hogy nem szenvedek tudathasadásban. Jó, ha abból a hat-hétezer cikkből hatvan-hetven úgy talált célba, hogy hatásukra valami előnyösen megváltozott.- Bravó!... Es melyik írásod váltotta ki a legnagyobb visszhangot?- Egy egymondatos hírem. A címe „Kommentár nélkül”. Szövege „Kaposvár utcáin a következő felirat jelent meg: a Hamlet nagy sikere miatt a Csárdáskirálynő előadásai elmaradnak a Csiky Gergely Színházban”. Néhány nap múlva az Országgyűlés foglalkozott vele, mondván: lám-lám, a szocialista kultúrpolitika hatalmas sikere, hogy a „lenni, vagy nem lenni” ma már népszerűbb, mint a „jaj cica”...- Mi volt a legfurcsább elírásod? Amikor elhittem egy kutatómérnöknek, hogy az első világháborúban bevetett mustárgáz az étkezési mustárból készült... Szakmai körökben harsány derűt keltettem.- Melyik volt a legarcátlanabb írásod?- Egy helyreigazítás. Valakit úgy említettem, hogy a tudományos intézet szakértője. Cégéres levélpapíron tiltakozott, mivelhogy ő rangosabb személyiség, ő főmunkatárs. Közreadtam: „XY kérésére közöljük, hogy ő a tudományos intézet főmunkatársa. Nem szakértő”. Pont... Újabb helyreigazítási kérelem nem érkezett.- Hogyan élted meg a magyarországi cenzúrát?- Te is ott voltál, tudhatod, hogy nem volt cenzúra.- Most magadat hülyíted, vagy engem?- Az írásaimat senki nem cenzúrázta..., legfeljebb egyiketmásikat a szerkesztőm nem küldte nyomdába. De hadd kopogjam le, alig kaptam vissza cikket. Ha kényes témához nyúltam, tudtam, hol a határ, tudtam, hogy meddig lehet elmenni.- Vagyis önmagad cenzora voltál?- Igen. Úgy is lehet mondani. Ennek ellenére voltak olyan írásaim, amelyek miatt „magasabb helyről” ki akartak rúgatni... Ma is áldom egyik mesterem, Tábori András nevét, aki, miközben kézzel-lábbal hadakoztam, azzal csábított át a budapesti Magyar Hírlap gazdasági rovatához, hogy a hatvanas-hetvenes évek reform- Magyarországán, a kultúrával és a belpolitikával ellentétben, a gazdaság területén lehet megírni a legtöbb igazságot. S ettől a kezdetben unalmasnak vélt meló rendkívül izgalmassá vált... De azért néha unalmas is volt. Akadnak úgynevezett „musz-feladatok”, amikor valamiről muszáj tudósítani. Szerencsére volt egy önálló humorrovatom is, ahol még tovább mehettem: tudod, a bohóc sok mindent megengedhet magának... Végül is a gazdaság szakembereivel töltött másfél évtizedes kapcsolatom tette lehetővé, hogy belülről lássam azt az ellentmondásos világot, amelyet éppen a szemfelnyitó ismereteknek köszönhetően ott kellett hagynom.- Itt, Los Angelesben, mindkét magyar nyelvű lapnak írsz. Ezt hogy egyezteted össze?- Mindkét újság a magyaroknak készül, a magyar ügyet szolgálja, s magyarok között, ha rendes emberek, nem teszek különséget.- Nos, ez nagyon szépen hangzott. Van még egy-két hasonló közhelyed?- ...Adhatnál egy húszast, elsején megadom.- Hogyan adhatnék, amikor nekem sincs?... De ha ilyen jól állsz, akkor csak írj továbbra is szép magyar cikkeket, és ne bánkódj amiatt, hogy nem lettél fogorvos!... Folytatod?- Folytatom. Ha lehet, még ötven évig... És kösz’, hogy kérdezgettél. Szia.- Örömest ötven év múlva is. Ha te akkor még tudsz írni, én biztosan tudok majd kérdezni. Szia... cotDiueix BAN^GR □ Sim BROKERAGE LOS Angeles-i Ingatlan Ügynök ANDREA VOLORE Ingatlanok eladása és vásárlása Los Angeles és környékén és Magyarországon Mobil telefon 818-888-4663 Megbízható, dedikált szakértőt keres ingatlanának eladásával/vásárlásával kapcsolatban ? Hívjon egy privát és diszkrét interjúra. Újszerű finanszírozási formákkal is segíthetek. Alacsony kamatok. 0% első fizetési részlet. 20750 Ventura Blvd., Suite 160, Woodland Hills CA 91364 www.TopRealEstateService.com Egy miszlik hány ripitya? „Gyakran mondjuk a következő kifejezéseket: „miszlikbe vágjuk” illetve „ripityára törik”, „ripityára veri”. A miszlik szó eredete teljesen tisztázott. A német misling szóból ered, melynek jelentése csalamádé, illetve sűrűn vetett takarmány. A paraszti gazdálkodásban Magyarországon is mislingnek nevezték a nagyon sűrűn elvetett kukoricát, mely csövet nem hozott, azonban takarmányozásra kiváló volt. Ezt apróra vágták, és úgy adták az állatoknak. Az egyik lehetőség szerint a ripitya hangutánzó szó, a törés, verés hangulatát idézik fel. Egy másik okfejtés szerint azonban a kifejezés eredetileg „ripatyára törik/ver” volt, ahol a ripaty szó az ismerősebben csengő ripacs szinonimájaként szerepelt. A ripacs eredetileg nem pocsék színészt jelentett, hanem sima felületen, főként bőrön megjelenő kidudorodást illetve bemélyedést. The Muckenthaler Cultural Center invites you to an Art Exhibit by Ferenc Daday A View of the Historic West Romantic Legacy of the Pioneers Opening Reception Sunday, April 22, 12:00 - 4:00 p.m. Muckenthaler Cultural Center 1201 Malvern Avenue, The Muckenthaler is located at: Fullerton, CA 92833 Telephone:_________^_____ (714) 738-6595 W-MalwmA». \ ... -- -- -• Chapman Ave Open April 22 - May 27 W. Commonwealth Ave. Orange Fwy Wednesday - Sunday_________________fp 12:00-4:00 p.m. wo****»*», eu* Admission is Free. A kiállítást Kaleta Gábor új Los Angeles-i főkonzul nyitja meg. A kiállítás anyagát Michael Steiner, a Cal State Fullerton Egyetem történelem professzora ismerteti. A művész szeretettel várja a lap olvasóit és barátait! Április 20, 2007
