Amerikai Magyar Hírlap, 2007 (19. évfolyam, 1-50. szám)
2007-04-13 / 16. szám
Magyar csodák: a csarodai református templom Felépülhet Attila hun király fapalotája Még ma sem eléggé ismert és elismert kincsek lelőhelyei a Felső-Tisza-vidék apró falvai. Bármilyen furcsán hangozzék is, javarészt a vidék örökös szegénységének köszönhető, hogy a középkori plébániatemplomok szinte változatlan formában fennmaradtak: az egyházközségeknek nem tellett új épületek kialakítására, legfeljebb arra, hogy a templombelsőket faragott padokkal, szószékkel, karzattal díszítsék, és kazettás famenynyezettel fedjék be. Az eredeti díszek java, a középkori falfestmények azonban így is megmaradtak a református használók puritán fehér mészrétegei alatt. A csarodai az egyik legszebb az ismert későromán stílusú falusi templomok közül. A XIII. század második felében épült, a fennmaradt eredeti falfestmények jó része az építéskor készült. Ezek a hajó északi falán és a diadalív felületén láthatók. A megjelenített szentek bizánci jellegű szigorú rendben sorakoznak a falon. Kozma és Damján, az orvos szentek, Péter, Pál és János apostol, Szent Anna, valamint Mária, ölében a kis Jézussal. Már korai gótikus stílust mutat a szentély bordás boltozata, amely a XIV. század végén épült. Az itteni freskók a feltámadott Krisztust és az apostolokat jelenítik meg. A templom díszítését azonban az 1642-ben, már a reformátusok idején felvitt népies festés uralja: a kék és piros levélcsokrok dús indákkal fonják körbe az aprócska gyülekezeti teret, s jutott belőlük a külső falra is. A festett famennyezet, a szószék és a karzat 1777-ből való, az úgynevezett Rhédey-epitáfium - avagy halotti felirat - 1758-ban készült. A torony a nyugati homlokzat fölött emelkedik, látványos körerkélye fölé nyúlik a tűhegyes, zsindellyel fedett sisak. Harangot soha nem hordott, az is kész csoda, hogy légies szerkezete oly sok évszázadon át dacolt az elemekkel. Betöltötte a hatvanat Budapest jelképe „felszabadulás” ünnepére, a költségeket természetesen Magyarország állta. A szobrot 1992-ben, a szovjet csapatok kivonulásának ünnepén néhány napra lepelbe bujtatták, a Szabadság Lelkének Szobra Projektben a fehér lepelbe burkolt alak a kommunizmus eltűnő kísértetét jelképezte. világháború alakulása miatt soha nem készült el. Annyi azonban igaz, hogy a politikai változások között ügyesen manőverező művész a Szabadság szoborhoz átemelt egy régebbi alkotásából: a győzelmet szimbolizáló baloldali mellékalak azonos egy 1928-as nyíregyházi huszáremlékművel - igaz az atléta ott a bolsevizmus sárkányán győzedelmeskedett. Az emlékmű elkészítésére Vorosilov marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke személyesen választotta ki Kisfaludyt. A szobor, amelynek modellje Thuránszky Gaál Erzsébet volt, a szovjetek kívánságára bravúros gyorsasággal készült el a Hatvan éve, 1947. április 4-én avatták fel a Gellérthegyi Emlékművet, közismert nevén a Szabadság szobrot, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását. A 40 méter magas műalkotás fő alakja a 29 méter magas alapzaton álló, pálmaágat tartó, 14 méter magas nőalak. Az eredetileg Felszabadulási Emlékműként 1947-ben felállított szoborcsoportban a női töalak előtt egy 6 méter magas, bronzból készült, géppisztolyos, zászlót tartó szovjet katona, bal oldalán fáklyát vivő, jobb oldalán sárkányölő bronz férfialak állt. A szoborcsoport mögött egy 3 méter magas kőkatona állt, amely elpusztult ugyan az 1956-os forradalomban, de később újrafaragták. Az emlékművet eredeti felirata szerint „A felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép” emelte, és rajta feltüntették az elesett szovjet katonák nevét. A szovjet katonákat a rendszerváltást követően, 1992. januárjában elszállították és a budatétényi Szoborparkban állították fel, a Zsarnokölő és a Fáklyavivő ma is a helyén található. A további „egyszerűsítés” jegyében 1993 őszén az eredeti domborműveket is levésték a főalak talapzatépítményéről, helyére a „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország füg-getlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért” felirat került. A szoborral kapcsolatban elterjedt hiedelem, hogy azt a szobrász, Kisfaludy Stróbl Zsigmond eredetileg a repülőgépbalesetben 1942-ben meghalt Horthy István kormányzó-helyettes emlékműve számára kezdte el, majd a világháború befejezése után a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva szovjet hősi emlékműnek formázta át. Ez azonban tévhit, amelyet számos alkalommal tisztáztak, ennek ellenére újra és újra felbukkan. A Kisfaludy által tervezett Horthy-emlékmű egészen más konstrukció lett volna, és a Petőfi (akkor Horthy) híd budai hídfőjénél állt volna, de a második Még az idén megkezdődhet Attila hun király fapalotája képzeletbeli másának megépítése Tápiószentmártonban, ahol a feltételezések szerint az épületegyüttes egykor állt. A helyi Atilla-dombot ma kultikus helynek tartják. A dokumentumok szerint a 400-450-ig élt hun király egy ideig a mai Tápiószentmárton területén fából és kőből épült palotában lakott. Most Haide Tibor építész tervei alapján 6 ezer négyzetméteres területre épül majd meg a vár, jórészt fa anyagból. A már elkészült látványterv szerint 4, egyenként 28 méter magas torony díszíti majd a hajdani időket idéző épületet, lesz benne trónterem, óriás pince, valamint kiállítótermek és vendéglátóhelyek. Az építmény egyszerre 2 ezer látogatót fogadhat. Az elképzelés szerint szállodák, korabeli falu, Árpád-kori templom épülhet majd a vár közelében. A látványosság - a befektetői várakozások szerint - hozzávetőleg 1 millió turistát vonzhat majd a Budapesttől 60 kilométerre fekvő vidékre. A tervek szerint összességében 4 milliárd forintos beruházásról van szó, amelynek az 50 százaléka már összegyűlt, hazai, német, fancia és amerikai befektetők jóvoltából. Uniós forrásokat és hazai hiteleket szintén igénybe kívánnak venni a vár megvalósításához. Milliókat ér, amit Picasso részegen firkált a falra Egy brit alapítvány 250 ezer fontért, azaz csaknem 100 millió forintért vette meg Picasso egyik alkotását. A mű sok szempontból érdekes. Egyrészt Picasso egyetlen falfestménye, bár lehet, hogy túlzás lenne annak nevezni. Az alkotást ugyanis a művész zsírkrétával dobta fel egyik barátja falára, enyhén szólva spicces állapotban. A mű 1950 novemberében készült Angliában, amikor Picasso meglátogatta barátját, John Desmond Bernal professzort, a múlt század egyik legnagyobb brit tudósát. A faliképen - amit akár firkálmánynak is lehetne nevezni - két alak látható, egy férfi és egy nő, angyalszárnyakkal és fejükön babérkoszorúval. A mű létrejötte is legendába illő. 1950-ben a Brit Békebizottság megpróbált megszervezni egy konferenciát, a kormány azonban megakadályozta azt. Kárpótlásképpen a félresikerült próbálkozásért, a tudós megrendezett egy partit a saját házában, ahol Picasso a falra karcolta cinikus rajzát a békéről. Az alkotást most Nagy-Britannia legnagyobb egészségügyi alapítványa vásárolta meg, mert szerintük az a nagy tudósok és művészek találkozását szimbolizálja. A mű egy fontos tárgya lesz annak a kiállításnak, amely az orvostudomány, az élet és a művészet kapcsolatát mutatja be júniustól. „(Erősítse egészségét, növeCje szépségét és 6oCcfogságát” Mindezt elérheti rendelőnkben: Susan Pekarovics, M.D. Belgyógyász szakorvos, endocrinológus, Fibromyalgia specialista Klinikánkon megtalálható: 1. Széleskörű belgyógyászati ellátás 2. A legkorszerűbb diagnosztikai eszközök 3. Általános endocrinológiai problémák és fibromyalgia kezelése 4. A szervezet öregedési folyamatának és növekedési hormon zavarok szabályozása 5. A legkorszerűbb és legbiztonságosabb kozmetikai lézer kezelés 6. Komplex és eredményes fogyókúra program Rendelőnk címe: 6360 WlLSHIRE Blvd. #502, L.A., CA 90048 TEL: 323-951-4916 Április 13,2007 nzmmmm
