Amerikai Magyar Hírlap, 2007 (19. évfolyam, 1-50. szám)
2007-04-13 / 16. szám
"Én Istenem, tégy egy csodát, Megújul Hollywood magyar étterme változtasd borrá a Dunát!" Duna a Csárdásban Ha bárki számára képzavart jelentene a fenti cím, előre tudatom: szó sincs arról, hogy a budapesti Duna Táncegyüttes járná a csárdást a Melrose Avenuen, az pedig végképp nehezen képzelhető el, hogy akadjon, aki csárdást járna a Dunában (hacsak nem a Duna jegén... ámbár ott inkább királyválasztást tartottak történelmünk vidámabb évszázadában). A prózai - de előrebocsátott derűlátással papírra vethető - tény, hogy Los Angeles két, patinás magyar étterme, a Csárdás meg a Hortobágy egyesült. Hadd fogalmazzak még pontosabban: a Csárdás Étterem tulajdonosa, Jancsó Gyula és a Hortobágy tulajdonosa (egyszemélyben főszakácsa), Bossányi László a jövőben együttműködnek. Ej de szép volna hasonló összeborulás valahol a Duna mentén, történetesen a honi politikában... ám az ízetlen politika helyett inkább tűnődjünk el az ízek jókedvteremtő hatásáról! Utóvégre az ízek avatott krónikása, Krúdy Gyula is többre tartotta kora fiatal demokratáinak és öreg konzervatívjainak acsarkodásánál a fiatal bárányhúst nomeg a vénöreg borokat. De nemcsak Krúdyt vonzotta a gasztronómia, az ételek irodalmi igényű leírása mindig is kedvelt témája volt a literátoroknak meg az ilyenolyan indíttatású betűvetőknek. Még ma is népszerű útmutató Vízváry Mariskának, a huszadik század első felében nagy becsben tartott színésznőnek angolul is megjelent szakácskönyve („Treasure Trove of Hungarian Cookery”), néhány napja pedig „A konyhaablakból” címen egy jogvégzett hölgy, Lévai Anikó adott közre szakácskönyvet, akit nevezhetünk Orbán Viktornénak is, mivelhogy a korábbi miniszterelnök felesége. A konkurrens kifőzde... elnézést: párt elnökének hitvese, Gyurcsány Ferencné Dobrev Klára csupán előszót írt egy receptgyűjteményhez. (Hogy mi a békés-kulturált-emészthető politizálás sava-borsa, arra - úgy tűnik - egyik „first lady”-nek sincs receptje...) De ne kalandozzunk az óhazába, maradjunk inkább Hollywoodban, kiváltképp mert a kedvelt hazai ízeket itt is megtalálhatjuk! A Melrose Avenuen ugyanis már formálódik és hamarosan nyitásra kész az új köntöst öltő Duna Csárda. Az egyesülés előzményeiről és a jövőben magyar meg osztrák falatokat kínáló étterem terveiről a történet két főszereplőjével beszélgetünk (akik az elmúlt hetekben inkább belső építészettel, színharmóniával foglalkoztak, mint az ételek ízvilágával.)- Miért adod át az étterem irányítását Bossányi Lacinak? - kérdezem JANCSÓ GYULÁT (a tegeződésre feljogosít, hogy „Julius” egyszersmind az Amerikai Magyar Hírlap kiadója).- Húsz évig vezettem a Csárdást, sokszor már hajnalban a piacokat jártam... nem tagadom: elfáradtam - így az őszinte válasz. - Nyolcvannégy éves vagyok, több szabadidőre van szükségem, szeretnék gyakrabban ellátogatni a három unokámhoz, Delawere államba. Jó ideje fontolgattam, hogy átadjam valakinek az étterem menedzselését.- S miért éppen Bossányi Lászlóra esett a választásod?- Lacival eddig is barátnak tekintettük egymást, néhány esetben korábban is együttműködtünk. Például péktermékeket szállítottam a Hortobágyba. Tapasztaltam, hogy Laci jól főz, hiszen előfordult, hogy ettem is az éttermében. Most szinte egyszerre kerestük meg egymást, s vele egyetértve alakíttatom át a Csárdást. Kettőnk összefogásának az eredménye, hogy továbbra is lesz magyar étterem Los Angelesben, s úgy vélem, megállapodásunknak ez a legnagyobb érdeme. * BOSSÁNYI LÁSZLÓ még a 60-as években, a budapesti Béke Szállodában, Glázer József konyhafőnöktől tanulta a főzés tudományát. Onnan Nyugat- Németországba ment, majd Svájc több városa, Párizs, Olaszország a szakács-szakma további állomása. Amerikába 1978-ban érkezett, Los Angeles több éttermében dolgozott (így a rangos Chasen’s-ben; bankett-chef volt a Hyatt Regency Hotelben), majd 1990. április 3-án, feleségével közösen megvették a Hortobágy éttermet. Néhány hete viszont bezárt. Miért?- A Hortobágy nem szűnt meg, csak tizenhét sikeres év után eladtuk. Jött egy vevő, aki jó árat kínált. Keveset kérdezett, hozta a pénzt... alkut kötöttünk - jegyzem az indoklást. - Már én sem vagyok fiatalember, de néhány évvel a nyugdíjba menés előtt még egyszer bizonyítani akarom, hogy öreg legény nem vén legény. A Duna Csárdát amellett, hogy vezetem, a főszakácsa is leszek, a munkámat két szakács segíti majd.- Miért éppen Duna Csárda az új név?- Osztrák-magyar éttermet tervezek, de más Duna-menti államok, mint Németország, de a valamelyest távolabb eső Svájc jellegzetes ételeit is kínáljuk.- Néhány évtizede még jó néhány magyar étterme volt Los Angelesnek, mostantól egy lesz csupán. A magyar éttermek világszerte visszaszorulóban vannak, mi ennek az oka?- Megváltoztak az étkezési szokások. Szinte minden sajtótermék, rádió egészségesebb táplálkozásra buzdít. A konyhákban új technológiák hódítanak, párolják az ételeket, félig nyersen szolgálják fel a zöldségeket... Az ősi magyar ételek kétségkívül zsírosak, de már a Hortobágyban is változtattunk a hagyományokon. Disznózsír helyett oliva-, tökmag- és dióolajat, vagy vajat egzetes magyar ételeket készítettük disznózsírral. A Duna Csárdában is így főzünk majd. Az étlapnak lesz egy hagyományos magyar gerince, és naponta kínálunk az idénynek megfelelő, kímélő ételeket. Ebédidőben újdonság a „chef-asztala”, ahol a vendégek dél és három óra között, öt dollár kilencvenöt centes áron napi különlegességet rendelhetnek. Az új vendégkörnek zóna adagokat tervezünk, hogy megkóstolhassák a számukra még ismeretlen ételt.- Meddig tart nyitva az étterem?- A konyha fél tizenkettőtől este tíz óráig készít ételeket, de aki maradni akar, azt természetesen nem tessékeljük ki. Egy-egy pohár magyar, osztrák, német bor, vagy sör mellett tovább lehet üldögélni. ...Amikor e sorokat írom, az étterem új berendezése már megérkezett. Újak a székek, a lámpák, az éttermet kifestették, a teraszt átalakították, megújult a konyha, átépítették a mellékhelyiségeket - de a munkálatok még nem fejeződtek be.- Egyidejűleg hány vendéget fogadhat a Duna Csárda?- Az étterem száz, a terasz pedig hetven személyes lesz. Ez lehetővé teszi, hogy vagy itt, vagy ott zártkörű banketteket rendezhessünk, az éppen betérő vendégek zavarása nélkül. A teraszon ráadásul dohányozni is lehet, és kiskutya is bevihető oda.- Zene lesz?- A hétvégén Czinner Robi továbbra is zongorázik, szeretnénk pianobárt kialakítani. Alkalmanként vendégszereplők is fellépnek majd, s marad a televízió is: a Duna TV nem hiányzik majd a Duna Csárdából.- Mindez mikortól? Április tizenhetedikére, keddre tervezzük a „Grand Opening”-et. Ki tudja, tán’ „grandiózus” lesz... Mi mindenesetre ott leszünk. FÖLDES TAMÁS Megnyílt az első európai hétcsillagos szálloda Megnyílt a világ első hétcsillagos szállodája, a milánói Town House Galleria. Minden lakosztályhoz jár egy zongorista is, a fürdőszobában nagyképernyős tévét bámulhat a vendég, akit luxuasutóval visznek bevásárolni, mindezt napi 4 ezer euróért. Az SGS minőségellenőrző és tanúsító intézet még vizsgálja, hogy az új luxushotel kiérdemli-e a rekordnak számító hét csillagot, de Matteo Aiolfi, a svájci szervezet szóvivője szerint „nagyon valószínű, hogy a szálloda megkapja a besorolást.” Az ultra-luxus kategóriába igyekvő hotelekben szolgáltatások egész sorát kell nyújtani a vendégek számára: „Ezek közé tartozik például a személyi sofőr, aki kimegy a vendégért a repülőtérre, és arról is gondoskodik, hogy a limuzinban kedvenc muzsikája szóljon” - mondta Aiolfi. A Town House Galleria ki is tesz magáért: a vendégeket Bentley típusú luxusautó viszi, ha éppen egy kis vásárolgatáshoz támad kedvük, és nemcsak 24 órában a vendég kívánságait leső komornyik, hanem zongorista is tartozik a 25 lakosztály mindegyikéhez. A kedves vendég még a fürdőszobában is óriásképemyős plazmatévét nézhet, némi felárért pedig előre megrendelheti új cipőjét krokodil- vagy kengurubőrből, és mire megérkezik Milánóba, már várja is az új lábbeli. A Town House Galleria legnagyobb lakosztálya 1500 négyzetméteres, és persze ára is hétcsillagos: éjszakánként 4000 euróért, nagyjából egymillió forintért lehet kivenni. „Milánóban rengeteg szép szálloda van, de a gazdagoknak igazán megfelelő szolgáltatást egyik sem nyújt” - mondta el Alessandro Rosso szállodaigazgató a Die Welt című német napilap honlapján megjelent cikk szerint. Mostanáig a dubaji Burj al-Arab volt a földkerekség egyetlen hétcsillagos szállodája, különbség azonban, hogy státusáról az SGS nem állított ki hivatalos tanúsítványt. Üvegpadlós kilátó a Grand Canyon felett Március 29-én adják át a Grand Canyonnál, a Hualapai indián rezervátum területén a Skywalk (Égi séta) elnevezésű építményt. A különleges kilátó 1200 méteres magasságban nyúlik a kanyon fölé, és azoknak kínál egész életre szóló élményt, akik nem szenvednek tériszonyban. Az U-alakú építmény padlója ugyanis üvegből készült, így a turisták talpuk alatt érezhetik a meredek sziklafalú képződmény teljes mélységét. A Skywalk a tervek szerint napkeltétől napnyugtáig fogadja majd a látogatókat, az élményért 25 dollárt kémek a Grand Canyon Hualapai központ beléptidíján felül. Az üveghídon biztonsági okokból 112 ember tartózkodhat egy időben. Mindig szombaton van a leghidegebb Német meteorológusok az elmúlt tizenöt év adatait kutatva meglepő felfedezést tettek: az időjárás követi az ember életét meghatározó heti ciklusokat. Mindegy, hogy a mérőállomás az Alpokban, a Rajna völgyében vagy az Északi-tenger partján volt felállítva, a tizenöt helyszín mindegyikén ugyan az a jelenség volt megfigyelhető. A leghidegebb és legesősebb nap az évek átlagát nézve a szombat, a legfelhősebb pedig a vasárnap. Az adatok alapján egy héten belül a legszebb idő mindig a hét elején van. Hétfőn van a legkisebb esélyünk arra, hogy elázzunk, kedden süt a legtöbbet a nap, és szerdán a legmelegebb a hőmérséklet. Ezzel szemben hétvégére marad a feketeleves. További probléma minden dolgozó ember számára, hogy ez a hétközi ingadozás nyáron erőteljesebb, mint télen, így éppen a szabadban eltölthető napokon a legrosszabb a helyzet. A kutatás minden alaklommal az egy héten belüli elváltozásokat mérte, és így jutott arra a megállapításra, hogy átlagosan 2 tized fokkal melegebb van a hét harmadik napján a hatodikhoz képest. Szombaton nem csak a kisebb intenzitású csapadék esélye nagyobb, de az igazi viharokénak is. De honnan tudná a természet, hogy szombat van? Nem tudja. Az ember fokozott hétköznapi energiahasználata borítja meg az időjárást. Vagyis a gyárak, az autók és a számítógépek használata miatt mikroszinten is ingadozik időjárásunk. Eddig az emberiség azt gondolta, hogy „csak” a bolygó lassú felforralásáért felelős. Ez a kutatás bizonyítja először, hogy mindennapi szinten is érzékelhető az emberiség beavatkozása. Ráadásul a saját kárára. <3 Április 13, 2007 AMERIKAI J^gyat^Hap
