Amerikai Magyar Hírlap, 2007 (19. évfolyam, 1-50. szám)

2007-04-06 / 15. szám

AMERICAN/HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER Húsvéti népszokások, hagyományok, receptek, locsolóversek A húsvét ünnepe szorosan kapcsoló­dik a tavasz kezdetéhez, és a terméke­nységgel összefonódó népszokásokhoz. E népszokások jelentős része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkeztét ünnep­ük. Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu elpusztítása, elégetése vagy vízbe fojtása. A böjt alatt régen főleg kenyeret, száraz növényi étkeket ettek. A hosszú böjti időszakot kisebb ünnep A tagolják. A magyar néphagyományban a közbeeső vasár­napoknak nevük volt: a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké fekete­vasárnap, a hatodiké virágvasárnap. Ez az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. A bar­kaszentelés a keresztény és a „pogány” szokások ötvözetét mutatja. A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szednek. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van. A nagyhét napjainak szokásai a Bibliában leírtakat követik. Nagycsü­törtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik. Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak. A böjt régen ham­vazószerdán kezdődött, mely onnan kapta nevét, hogy ekkor a templomban megszentelik, az előző évi barka hamuját, megkenik vele a hívők hom­lokát, elhárítva a bajokat. Nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai, nem követelik meg a negyvennapos koplalást, a tilalom csak az utolsó hétre, nagypén­tekre vonatkozik. Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdődik, melynek napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak. E napon a bevonulás napján az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkás ágakkal mennek a templomba. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosása (a vendégszeretet jelképe) emlékére szokás volt, hogy Rómában a pápa 12 szerzetes lábát megmosta. (Királyok, nemesek is így cselekedtek sok országban e napon.) Nagy­csütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát; de van, ahol azt tartották, hogy a tojások gyűjtése is, melyeket azután leszórnak a gye­rekeknek, amikor visszatérnek. Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja - gyászünnep. Az emberek a helységek szélén lévő kálvária - dombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölő kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját. A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templo­mokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este „visszajönnek” a harangok is Rómából. Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. Ismert mondóka: „Nagypéntekén -mossa a holló a fiát, ez a világ kígyót, békát Minden kedves Olvasónknak és Hirdetőnknek «« Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk! rám kiált.” A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek, s mely bajelűző szereppel bírt. Friss folyóvíz kellett hozzá, s a következő mondóka: „Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el!” E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg tojás. Van olyan vidék, ahol e napon kenyeret sütnek, melyet vagy megőriznek a következő nagypén­tekig, vagy odaadják az első koldusnak. Sok helyen igen elterjedt a forró húsvéti kalács, melyet főleg az utcai árusoktól veszik. A nagypénteken sötét, dísztelen templomokat nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel. Ez a nap a másik őselem, a tűz ünnepe. Este a templomban az új tüzet ünnepük, melyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg. Sok helyen szokás ilyenkor új ruhát felvenni, vagy legalább kalapot, kesztyűt. A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok ország­ban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval. A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány. Húsvét másnapját ma­­gyarország egyes vidékein vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszol­ták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a keresztény­ségnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondái magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszo­nyokat, így akarták elhallgattatni őket. A locsolás ma is elterjedt szokás, igaz némikép szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasámapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, elküldik egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják és magázzák egymást egész életükben. Kelj fel párnádról szép ibolyavirág, Tekints ki az ablakon, milyen szép a világ! Megöntözlek gyorsan a harmat friss illatával, Teljen a talicskám sok szép piros tolással! * * * Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál! Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam, Bárány húzta rengő kocsin mindjárt ide szálltam. Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom! Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom! * * * Korán reggel útra keltem, Se nem ittam, se nem ettem. Tarisznya húzza a vállam, Térdig kopott már a lábam. Bejártam a fél világot, Láttam sok szép virágot. A legszebbre most találtam, Hogy öntözzem, alig vártam. Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár a puszi! * * * * Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni, Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni! Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak, Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak. Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág, Örömünkben együtt örül a megváltott világ. Megváltónk is együtt örül az egész világgal, Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással! If not received in time, please report to 1-800-275-8777 12/31/2009 M0L300 AUGUST MOLNÁR, DR. AMERICAN HUNGARIAN FOUNDATION 300 SOMERSET ST. - P.0. BOX 1084 NEW BRUNSWICK, NJ 08903 Locsolóvers ajánlatunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom