Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-03-17 / 12. szám
AMERICAN/HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER If not received in time, please report to 1-800-275-8777 12/31/2009 M0L300 AUGUST MOLNÁR, DR. AMERICAN HUNGARIAN FOUNDATION 300 SOMERSET ST. - P.O. BOX 1084 NEW BRUNSWICK, NJ 08903 A héten történt Életének 63. évében elhunyt Gyulai István, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára - tájékoztatta családja az MTI-t. Felszámolja az amerikai hadsereg a hírhedt bagdadi Abu Graib börtönt. A Venezuela címerében eddig balról jobbra haladó, de balra visszanéző ló, ezentúl balra halad, hogy így is kifejezze az ország politikai irányultságát. Nagyszabású reformot szeretne véghezvinni az ENSZ-ben Kofi Annan, a szervezet főtitkára. Felvetette, hogy az ENSZ-nek saját békefenntrató hadsereget kellene felállítania. Megtalálták Tom Fox amerikai túsz holttestét pénteken Irakban. Az 54 éves Tom Foxot, a Keresztény Béketeremtő Csoportok nevű humanitárius hálózat munkatársát három társával együtt rabolták el november végén Irakban. A szovjet vezetés a katonai hírszerzést, a GRU-t bízta meg a kommunistaellenesége miatt egyre kellemetlenebbé váló II. János Pál pápa meggyilkolására, állítja egy olasz jelentés. Madridban öt perces csenddel emlékeztek a két évvel ezelőtti vonatrobbantások 191 halálos áldozatára és csaknem 2 ezer sérültjére. A merényletsorozat elkövetőjeként az al-Kaida jelentkezett. A párizsi rendőrség kiürítette a Sorbonne Egyetem nagycsarnokát, amelyet több száz tüntető diák szállt meg. A rohamosztagosok könnygázt is bevetettek és gumibotokat is használtak. Amerikai kikötői cégeknek adja át a hat amerikai kikötő üzemeltetését a Dubai Ports World. A hírek szerint az Egyesült Arab Emirátusok kormánya lépett közbe, hogy segítsen oldani az ügylet miatti washingtoni feszültségeket. Negyven agyonlőtt ember holttestét találták a bagdadi utcákon az utóbbi 24 óra folyamán - közölte kedden reggel az iraki belügyminisztérium. Sólyom megvétózná a kitüntetéseket Sólyom László alkotmányértelmezési indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, mert szerinte a kormány, illetve a miniszterelnök által kitüntetésre javasoltak között vannak olyanok, akiknek elismerése az Alkotmány értékrendje alapján nem támogatható. A Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke közölte, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig a köztársasági elnök nem lát lehetőséget a kitüntetési előterjesztések aláírásának megtagadására. A március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést az államfő az említett fenntartás mellett írta alá. Az Alkotmánybíróság szóvivője elmondta, hogy a testület kivételes eljárással tárgyalja majd az ügyet, ez azonban nem befolyásolhatja már a jelenlegi lista elbírálását, hiszen a sürgős tárgyalásra is három-négy hét múlva kerülhet sor leghamarabb. A még nem nyilvános névsorról kiszivárgott információk szerint kitüntetettek közül a Széchenyi-díjra előterjesztett Mosonyi Emil, Kossuth-díjas vízmérnök, Fekete János, egykori magyar nemzeti banki elnökhelyettes és Marjai József, volt miniszterelnök-helyettes személyét kifogásolta. Információk szerint, Sólyom a 95 éves vízügyes professzor kitüntetését azért nem tartja elfogadhatónak, mert Mosonyi tervezője volt a dunai vízlépcsőrendszernek, Fekete és Marjai viszont a rendszerváltás előtti időszakban betöltött szerepük miatt váltott ki ellenkezést a köztársasági elnökből. Magyarországot is bírálja az USA A Székely Légiótól félnek Romániában Magyarországon létrehozott ETA-típusú félkatonai szervezet áll a székelyföldi autonómiát követelő civil-polgári mozgalom mögött, a székelyek az ENSZ- től kérik autonómiájuk szavatolását, székely lapot kobozott el Marosvásárhelyen a román rendőrség, mert közölte a székely autonómiakiáltványt - ilyen címekkel, hírekkel jelent meg több román napilap csütörötkön. A Gandul című napilap arról számolt be, hogy „a székelyek az ENSZ-től kérik autonómiájuk szavatolását” és közölte a „székely nagygyűlés” állítólagos „kiáltványát”. Több román lap - köztük a Cotidianul - arról számolt be, hogy Basescu elnök tanácskozásra hívta Tariceanu kormányfőt, a belügy- és az igazságügyi minisztert a székhelyéül, szolgáló Cotroceni-palotába. A lapbeszámolók tudni vélik: arról tárgyaltak, hogy „miként járnak el a hatóságok március 15-én a magyarok által szervezett székelyudvarhelyi nagygyűléssel”. A Székely Nemzeti Tanács által a közelgő március 15-ére Székelyudvarhelyre összehívott székely nagygyűlésről a Ziua című napilap két teljes oldalt kitöltő összeállítását címoldalán egy rovásírással, gyopárcsokor közepébe vágott rohamszuronnyal „ékesített”, Legion Siculus feliratú, pajzsformájú címerrel illusztrált szöveggel harangozta be. Ebben és belső oldalain a bukaresti lap azt állította, hogy a székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy 2002. szeptember 5-én Magyarországon bejegyzett Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll. A rendőri túlkapásokat, a családon belüli erőszakot és a kormányzati médiabefolyást tartja Magyarország legfőbb problémáinak az amerikai külügyminisztérium emberi jogokról szóló éves jelentése. Az amerikai külügyminisztérium emberi jogi jelentése szerint a magyar kormányzat általában tiszteletben tartja az emberi jogokat, ugyanakkor előfordulnak problémák bizonyos területeken. A jelentés ide sorolta a túlzott rendőri erőszakot a gyanúsítottakkal - különösen a roma származásúakkal - szemben, a kormányzati beavatkozást az állami tulajdonú média szerkesztési elveibe és személyi döntéseibe, az antiszemita megnyilvánulásokat, a nőkkel és gyerekekkel szembeni erőszakot, a munkahelyi szexuális zaklatást, az emberkereskedelmet és a romák negatív társadalmi megkülönböztetését. A jelentés szerint hiába tiltja a törvény, előfordult, hogy a rendőrség túlzott erőszakot alkalmazott gyanúsítottak, különösen romák ellen. Civil szervezetek becslése szerint a rendőri visszaélések áldozatainak a fele roma. A jelentés konkrét példákat is említ, például egy Tolna megyei cigány esetét, akit megvertek a rendőrök, majd testvérét is bántalmazták. A jelentés összeállítói szerint a magyar rendőrség esetenként közömbös a különböző büntettek külföldi áldozatai iránt, és előfordul, hogy elhanyagolják a tolvajok áldozatául esett külföldiek ügyeinek kivizsgálását. A magyar börtönviszonyokról azt írják, hogy a börtönök zsúfoltak, de készülnek újabbak. A jelentés szerint a kormányzat általában tiszteletben tartja a szólás- és sajtószabadságot, de befolyást gyakorol az állami tulajdonú médiumok szerkesztési és személyi döntéseire. Példaként a közrádió elnökének az esetét említi, akinek utódjáról nem tudtak megegyezni mandátumának lejárta után, és a felügyelőtestület vezetése a kormánytámogatás megvonásával fenyegetőzött. A jelentés szerint az antiszemita megnyilvánulások csökkentek ugyan, de néhány sajtóorgánumban, a közbeszédben és politikai beszédekben előfordul az antiszemitizmus. A jelentés a Vasárnapi Újság rádióműsor néhány adását és a Magyar Demokrata hetilapot említi, ahol az amerikai külügy szerint holokauszttagadó szerzők is publikálnak antiszemita témájú cikkeket. Szó esik temetőrongálásokról is, például a Kozma utcai- utóbb nem feltétlenül antiszemita indíttatásúnak nyilvánított- esetet konkrétan említi a jelentés. Az amerikai külügy a problémák közé sorolja a nők elleni családon belüli erőszakot, és egy kutatási felmérésre hivatkozva azt írja, a nők 20 százalékát fenyegették meg vagy vált erőszak áldozatává. Szót ejt a jelentés a roma szegregációról, amely nem csak az iskolában, hanem lakhatásukban is megmutatkozik. Az idézett becslések szerint 700 szegregált iskolai osztály létezik. A bírósági eljárásokkal kapcsolatban ugyancsak megjegyzi: jogvédők szerint előfordult, hogy a romákkal nem bántak egyenlően a bírósági eljárásokban. Az emberkereskedelem szintén gond Magyarországon. A jelentés szerint évente 3-4 ezer magyar esik emberkereskedők áldozatául, a legveszélyeztetettebbeknek az árvákat, a vidéki és roma fiatal nőket jelölik meg. Meghalt Milosevics A hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében őrzött 64 esztendős politikust holtan találták cellájában. A szerb kormányhoz közel álló forrás megerősítette, hogy valóban meghalt Milosevics. Az AP szerint halálát nem öngyilkosság okozta, más források nem egyértelmű halálokról írnak. A politikust szombat délelőtt 10 órakor találták meg az őrök, akkor már néhány órája halott volt. A háborúba sodródott volt jugoszláv tagköztársaságok egykori vezetői közül senki sem él már. Franjo Tudjman horvát elnök 1999-ben, Alija Izetbegovic, Bosznia-Hercegovina államfője 2003-ban halt meg.
