Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-02-17 / 8. szám
AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER ^ A j •*/.///, Ä~<i rf—« 11/04/2006 FRI250 SUSAN FRINK 2500 PEBBLE DR. GRANBURY IX 76048-2619 Hatalmas hóvihar a Keleti Parton Az amerikai külügyminiszter méltatta ‘56-ot Az 1956-os magyarországi forradalomra emlékeztek hétfőn este az amerikai külügyminisztériumban. Az ünnepségen Condoleezza Rice méltatta a magyar forradalmat, amely megmutatta a világnak, hogy él a remény a vasfüggöny mögött. „1956-ban a magyar nép 12 napon keresztül küzdött a függetlenségéért, s alig volt hozzá több fegyvere, mint a szabadságszeretet. Egy új Magyarországot képzeltek el maguknak a magyarok, ahol szabadon, külső elnyomás és a titkosrendőrség éjszakai zörgetéseinek félelme nélkül, maguk dönthetnek a jövőjükről.” A magyar ’56-ra, forradalmunkra emlékező ünnepségen hétfőn délután az amerikai politikai élet képviselői, a diplomáciai testületek tagjai és az amerikai magyar közélet jelesei vettek részt. Az ünnepség mintha ökumenikus lett volna. Rice külügyminiszter és Tom Lantos képviselő után ugyanis beszédet mondott Washington bíboros-érseke, Theodore McCarrick, majd Arthur Schneier rabbi, a Lelkiismeret Hívása nevű alapítvány elnöke - ez az alapítvány a felekezetek közötti türelmet és megértést hirdeti -, és Wilson Gunn presbiteriánus tiszteletes is. Condoleezza Rice méltatta a mai Magyarországot is, s azt mondta: a magyar nemzet modell az egész világ számára, mégpedig annak a modellje, hogy a szabadsággal és a demokráciával beköszönt a biztonság, a felvirágzás és a siker is. A külügyminiszter kiemelte, hogy a fiatal magyar demokrácia mások szabadságáért is sokat tett: például 1989-ben, amikor kiengedte a keletnémet menekülteket, és tesz most is, amikor támogatja mások szabadságküzdelmét, a Balkántól Afganisztánig és Irakig. Az Egyesült Államok értékeli magyar partnerét - mondta Rice külügyminiszter, aki beszédében Budapest nevét magyarosan ejtette. Az ünnepségen sokan meghatódtak attól is, hogy Arthur Schneier rabbi magyarul szólt, s elszavalta például a Talpra magyar! című Petőfí-verset... A záróbeszédet Allen Weinstein levéltáros mondta, aki egyúttal ’56- os dokumentumokat, fényképeket, Eisenhower elnök egyik levelének másolatát adományozta a magyar nagykövetnek, illetve Magyarországnak. A State Departmentben tartott megemlékezés az első rendezvénye volt az ’56-os forradalomra emlékező rendezvénysorozatnak az Egyesült Államokban. Magyar Radio Irán nem veszi komolyan Iszfandiar Rahim Masai iráni alelnök szerint az Egyesült Államok csak fenyegetőzik, de nem fogja megtámadni Iránt atomprogramja miatt. Az iráni államférfi kijelentette csütörtöki nyilatkozatában: Irán nem Irak vagy Afganisztán. Ráadásul az amerikaiak Irakból és Afganisztánból sem vonhatják ki még erőiket. „Lehetetlen számukra Irán lerohanása” - mondta. Eközben az amerikai védelmi minisztérium már dolgozik az iráni atomlétesítmények elleni összehangolt légi és tengeri támadás tervein. A Sunday Telegraph a Pentagon egy „magas rangú tanácsadóját” idézve azt írta: az amerikai hadvezetés stratégái „végső eszközként” pusztító légitámadásokat terveznek annak megakadályozása végett, hogy Irán atomfegyverhez jusson. A légi akciót tengeralattjárókról indított rakéták támogatnák. NEW YORK - Emberemlékezet óta nem esett annyi hó olyan rövid idő alatt, mint vasárnap az Egyesült Államok észak-keleti államaiban. A hivatalos jelentések két lábnyi hótakaróról adnak hírt, a New York kellős közepén lévő Central Parkban rekord 26,9 inchet mértek. Az eddigi rekord az 1947-es 26,4 inch volt. Külön érdekesség, hogy villámlás és mennydörgés kísérte a havazást. A hóesés miatt szinte teljesen leállt a légiforgalom, New Yorkban például a három legnagyobb repülőteret bezárták, a La Guardia, Newark és Kennedy repülőtereken összesen 500 járatot mondtak le. Washington, Baltimore, Boston, Philadelphia és más nagyvárosok is lemondták légijárataikat. Máshol a vasúti és autóbusz közlekedést is szüneteltették. Emberek ezrei rekedtek repülőtereken és vasútállomásokon. A hó eltakarítása inchenként 1 millió dollárba kerül. Ugyancsak a hóvihar következtében több mint 85 ezer lakóház és üzlet maradt áram nélkül Marylandben, 60 ezer Virginiában, Delaware és New Jersey államokban is többezer háztartás maradt fűtés és világítás nélkül a jóval fagypont alatti hidegben. - j -Az oroszok elvitték, Magyarország fizet a megőrzésért Magyarország több mint 400 ezer dollár térítést nyújt a Lenin könyvtárnak a sárospataki kötetek tárolásáért és gondozásáért az orosz restitúciós törvény értelmében. A hivatalos közlönyként is szolgáló orosz kormánylapban, a Rosszijszakaja Gazetában megjelent a törvény szövege, azzal a megjegyzéssel, hogy azt Vlagyimir Putyin február 2-án már aláírta. A Nyizsnyij Novgorod-i Lenin könyvtár igazgatónője elmondta, hogy a törvény hatályba lépés után még alá kell írni a megállapodást a könyvtárral, és akkor a kötetek Vlagyimir Putyin elnök február végi budapesti vizitje idejére már visszakerülhetnek Magyarországra. A szakember hozzátette: a könyvtárban 135 kötetet készítettek elő szállításra. Az orosz restitúciós törvény szerint a Szovjetunió a kulturális örökségében okozott kárt kompenzálta műkincsek zsákmányolásával a második világháború végén. Ebből következően a visszaadásokra alapvetően cserealapon kerülhet sor. A nemzetközi jog szerint a kulturális értékek nem minősülhetnek hadizsákmánynak, és vissza kell őket adni eredeti tulajdonosuknak. Los Angelesben is robbantani akart az al-Kaida Bush: „Nem múlt el a veszély Amerika felől, továbbra is ébernek kell maradnunk” Bush amerikai elnök újabb részleteket tárt fel egy 2002- ben sikeresen megakadályozott terrorista akcióról, amelyben az al-Kaida Los Angeles legmagasabb épületét, a Library Tower-t akarta a szeptember 11-eihez hasonló módszerrel megsemmisíteni. Az elnök csütörtöki beszédében hangsúlyozta: szükség van a lehallgatásra, mert Amerika továbbra is veszélyben van, és ébernek kell lenni. A 73 emeletes, 1017 láb magas Library Towert az 1986- os tűzvész után építették, amikor belvárosi Központi Könyvtár gyújtogatás áldozata lett. E sorok írója akkor éppen a szomszédos „One Bunker Hill” nevű épületben dolgozott, a tizedik emeleten, és nap mint nap figyelemmel kísérhette az építkezés menetét. Először a régóta üresen álló négyemeletes épületet verték szét nehéz vasgolyókkal, miután „kilakoltatták” az ott tanyázó hajléktalanokat. Majd az alapozás következett, és hamarosan már sokasodtak az emeletek. Az építkezés olyan gyorsan haladt, hogy amikor elmentünk egy hét szabadságra, visszatértünkkor a pár napja még odalent látható épületre már fel kellett nézni. Végül impozáns lépcsősort építettek az oldalára, üzletekkel és éttermekkel, amelyek a Downtown-ban dolgozó irodai alkalmazottak kedvencei lettek. Az épület többször cserélt gazdát és nevet, jelenleg „ U.S. Bank Building”-nek hívják, de a köztudatban még mindig „Könyvtár Tornyként” él. A Nyugati Part elleni támadások tervét először tavaly októberben hozták nyilvánosságra, mint 10 meghiúsított al-Kaida akció egyikét. Most azonban több részletre derült fény. A terv szellemi atyja Khalid Sheikh Mohammed, a szeptember 11-i támadások kiagyalója volt. Ezúttal is eltérített repülőgéppel repültek volna bele a toronyba. Hogy elkerüljék a feltűnést, nem arab, hanem fiatal ázsiai férfiakat toboroztak a végrehajtásra, amelynek során „cipőbombákat” használtak volna a repülőgép birtokbavételére. A feladattal egy ázsiai al-Kaida csoport vezetőjét, Hambalit bízták meg. Eredetileg már 2001. szeptember 11- én, a New York és Washington elleni támadásokkal egyidőben került volna rá sor, de bin Laden akkor úgy határozott, inkább csak a Keleti Partra koncentrál. A Los Angeles-i toronyház elleni támadást nemzetközi összefogással, több ázsiai ország segítségével akadályozták meg. A négytagú „sejt” vezetőjét még 2002 februárjában, Mohammedet Pakisztánban 2003 márciusában, Hambalit pedig Thaiföldön 2003 augusztusában tartóztatták le. Bush elnök a terrorista-gyanús egyének esetében nemzetközi telefonhívások lehallgatását és emailek elolvasását, amelynek engedélyezéséért sokan kritizálják, szükséges eszköznek tartja egy újabb Amerika elleni támadás megakadályozásához. _ janCoA _ Megkezdődött a Téli Olimpia Azeglio Ciampi olasz államfő szavaival, Jacques Rogge köszöntője után és látványos műsorral vette kezdetét a 20. Téli Olimpia péntek este Torinóban. A műsorban fellépett a szupermodell Eva Herzigova, John Lennon özvegye, Yoko Ono és Luciano Pavarotti is. A lángot a korábbi olimpiai bajnok sífutó, Stefánia Belmondo nyitotta meg. A megnyitón rekordszámú, nyolcvan résztvevő ország versenyzői vonultak fel. A görögök kezdték a sort, a két Korea egy lobogó alatt, két zászlóvivővel jött be. A magyar csapat zászlóját a rövidtávú gyorskorcsolyázó, Darázs Rózsa vitte, de elmaradt a pénteken elhunyt Csák Ibolya emlékének szánt fekete karszalag, mert a NOB ezt nem engedte meg.
