Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-12-08 / 48. szám
4,3 millió új HIV-fertőzött December 1-je az AIDS világnapja. A nemzetközi szervezetek legfrissebb adatai szerint csaknem 40 millióra tehető azoknak a száma, akik HIV-fertőzöttek, és 4.3 millió volt az új megbetegedések száma idén, amelyből 2,8 milliót Afrikában regisztráltak. A fertőzöttek száma jelentősen Kelet-Európábán és Közép-Ázsiában nőtt. „Az AIDS az én ügyem is” - jelentette ki az ENSZ főtitkára, és arra kérte világszerte a politikusokat, hogy vallják vele együtt ugyanezt. Kofi Annan nagyobb felelősségvállalásra buzdította az országok vezetőit, mondván: a politikusoknak a civil társadalommal közösen kell többet tenniük a veszélyeztetett csoportok - a fiatalok, az intravénás kábítószert használók és a homoszexuális férfiak - védelmében. Az AIDS világnapján a betegség elleni küzdelem jegyében számos országban az áldozatokra emlékeznek, és a megelőzés fontosságára hívják fel a figyelmet. Az ENSZ adatai szerint világszerte körülbelül negyvenmillió HIV-fertőzött él, számuk 4.3 millióval nőtt idén, amelyből 2, 8 millió beteget Afrikában regisztráltak. A fertőzöttek száma jelentősen Kelet-Európábán és Közép- Ázsiában emelkedett. Nyugat- és Közép-Európában jelenleg 720 ezer embert érint a betegség, és évente 22 ezren kapják el a vírust. Az Európai Unió a jelenleginél intenzívebb szűrést és a bevándorlók felvilágosítását tervezi, miután kiderült: a tagállamokban sokkal magasabb a fertőzöttek száma, min. hitték. A nemzetközi szervezetek adatai szerint idén 2,9 millióan haltak meg AIDS-szel kapcsolatba hozható betegségekben, bár a kezelés szélesebb körben való elterjedése 2003 és 2005 között több százezer ember halálát előzte meg, ám a gyógyszerek világszerte még így is csak öt érintettből egyhez jutnak el. Közép-Európában a fertőzöttség mértéke viszonylag alacsony a többi európai országéhoz képest. A 2005-ös felmérés alapján csak négy ország jelentett száznál több újonnan diagnosztizált esetet. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete 1988-ban nyilvánította december 1-jét az AIDS elleni küzdelem világnapjává. A betegségért felelős HIV-vírust huszonöt éve, 1981-ben izolálták. A vírus lassú folyamatban támadja meg és rombolja le a szervezet immunrendszerét, a fertőzött személy így védtelenné válik a különböző betegségekkel szemben, amelyek előbb-utóbb halálát okozzák. Világszerte tucatnyi gyógyszert tesztelnek, egyelőre azonban egyik sem tudta legyőzni a kórokozót. Jelenleg naponta nyolcezer ember hal meg a világon ebben a betegségben. A korai intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az enyhén fertőzött államok közé tartozik. Beperelte az autógyártókat Kalifornia állam CHRYSLER Perbe fogta a vezető helyi autógyártókat Kalifornia állam, mivel ezek úgymond kárt okoznak- az állam polgárainak és természeti környezetének- az általuk gyártott termékek szén-dioxid-kibocsátásával. Amerikai és japán autógyártók kerültek a vádlottak padjára: a General Motors, a Toyota, a Ford, a Honda, a Chrysler és a Nissan. “Más bolygókat is meg kell hódítanunk az emberi faj biztos túlélésének érdékében”- figyelmeztetett a ma élő legnagyobb fizikusnak tartott Stephen Hawking, aki nemrég kapta meg a Királyi Társaság Copley Medálját. Ezt a díjat korábban Charles Darwin, Michel Faraday és James Cook kapitány nyerte el. „Előbb vagy utóbb a Földet elpusztítja egy nukleáris háború, vagy egy aszteroida becsapódása, ezért nem szabad fennmaradásunkat egyetlen bolygóra alapozni”- mondta a 64 éves tudós. A Cambridge Egyetem professzora szerint, a Star Trekben látott rakétát technológiát kellene megvalósítani ahhoz, hogy el tudjunk jutni egy másik, emberi életre is alkalmas planétára. A Holdra szállásnál használt kémiai üzemanyag-technikával 50 ezer évig tartana az út, ezért ki kell találnunk, miként lehetne a fantasztikus regényekben olvasható féregjáraton keresztüli közlekedést megvalósítani - tette hozzá. A csillagközi ugrások technológiájával az univerzumnak pontosan arra a pontjára kerülnénk, ahova szeretnénk- vélekedett a szklerózis multiplexbe szenvedő fizikus. Az idő rövid története című Az ügyész állásfoglalás szerint az autógyártók dollármilliókban kifejezhető terheket rónak Kalifornia állam nyakába, az adófizetők pénzét használva könyvével világhírre szert tevő Hawking felvetésével az a probléma, hogy ellentmond a fizika alapvetőnek tartott törvényének, vagyis annak, hogy semmi nem lehet gyorsabb a fénynél. „Isten nagyon pontos törvények alapján alkotta meg a világegyetemet, remélem az emberiség a jövőben képes lesz jobban megismerni a Termtő észjárását”- tette hozzá. fel a járművek okozta károk mérséklésére. Az államban már készül a törvény a klímaváltozást okozó gázok kibocsátásának korlátozásáról, és az jogerőre is emelkedhet a hónap végén, ha Schwarzenegger kormányzó a tervezetet aláírja. Az autógyártók elleni pert egy oaklandi bíróság előtt kezdeményezték, a három nagy amerikai gyártó mellett három japán cég is érintett benne, melyek az Egyesült Államokban gyártanak gépkocsikat. A gyártók azzal érvelnek, hogy már a környezetet a korábbiaknál jobban kímélő gyártmányokat készítenek. Emellett hivatkoznak arra, hogy jogilag sem tiszta kérdés, hogy egyedüli külön államként más (szövetségi) államokénál szigorúbb kibocsátási normákat ír elő Kalifornia törvénykezése. Más lenne a helyzet, ha ezt a szövetségi kormányzat tenné meg. Ötven év, és eltűnnek a tengerekből a halak Az évszázad közepére nem maradnak fogyasztásra alkalmas halak a tengerekben, ha a jelenlegi ütemben halásszák ki azokat - állapították meg tengerkutatók. Mindez nemcsak egyes állatfajok eltűnéséhez vezet, de az emberek élelmezését is veszélyezteti. Az erről szóló kutatás vezetője szerint már egyetlen faj kihalása is jelentős változást okoz az ökoszisztémában. A normális mértékben szaporodó halak azonban hozzájárulnak a tengerek és óceánok egészségéhez és stabilitásához. Boris Worm, a kanadai Dalhousie Egyetem kutatója kijelentette: változtatni kell azon, ahogy az emberek a tengereket kihasználják, máskülönben ez lesz az utolsó évszázad, amikor még ehetünk tengeri halakat. A tudósok szerint a biológiai sokszínűségében keletkezett veszteség csökkenti többek között az óceánok hal- és ráktermelő, az élősködőkkel szembeni ellenálló és oxigéntermelő képességét. „Akár a laboratóriumban elért tapasztalati eredményeket, akár az óceánok összességére kiterjedő tanulmányokat tekintjük, ugyanazt állapíthatjuk meg: csökken a tengeri ökoszisztéma termelékenysége és stabilitása” - állapította meg a kutató. “Hagyjuk el a Földet!” A vakok nem szeretik a dollárt Az amerikai dollár a világ egyetlen olyan papírpénze, amelynek címleteit a vakok nem tudják megkülönböztetni egymástól, és ezen változtatni kell - áll egy amerikai szövetségi bírósági határozatban. Az amerikai bankjegyek méretét 1929-ben egységesítették, és azóta minden címlet azonos méretű, ráadásul nincs megkülönböztető dombornyomás rajtuk - állapította meg a bíróság. A perben a vakok tanácsának egyik tagja elmondta, hogy ő csak úgy tudja megkülönböztetni az egyes címleteket, hogy másképpen hajtogatja össze őket: az egydollárost nem hajtja be, az ötdollárost balról jobbra hajtja ketté, a tízdollárost vízszintesen, a húszast pedig négybe. Ehhez persze előtte egy látó személynek - legtöbbször boltos - kell segítenie. Az Egyesült Államokban vannak ugyan olyan elektronikus készülékek, amelyek segítenek a vakoknak a címleteket megkülönböztetni, de ezek drágák, lassúak, ráadásul nem is teljesen megbízhatók. Az amerikai pénzügyminisztérium ügyvédei a négy éven át húzódó perben a többi mellett azzal érveltek, hogy a bankjegyek megváltoztatása rontaná azok biztonságát, mert könnyebb lenne hamisítani őket. Ezt az érvet Robertson bíró nem fogadta el, és döntése írásos indoklásában emlékeztetett arra, hogy a világ papírpénzt használó mind a 180 országában méret vagy más tapintható jellemző alapján meg lehet különböztetni az egyes címleteket, tehát a feladat valószínűleg az Egyesült Államokban is megoldható. Az ítélet kimondja, hogy a Pénzügyminisztérium megsérti a fogyatékkal élők hátrányos megkülönböztetését tiltó rehabilitációs törvényt és felszólítja a tárcát, hogy változtasson a helyzeten. A változtatás - a minisztérium számításai szerint - évi ötvenmillió dollárral növelné a bankjegynyomtatás költségeit. A bírót azonban ez sem hatotta meg, ez az összeg ugyanis alig több mint egy százaléka a nyomtatás mostani éves költségének. Tíz év és még egy fok A földi légkör ahelyett, hogy a több százezer éves ciklusoknak megfelelően lehűlésnek indulna, tovább melegszik. „Ha a globális hőmérséklet még 1 fokot növekedne, kritikus határértékhez érnénk. E fölött - mondja Jim Hansen, a NASA Űrkutatási Intézetének igazgatója - valószínűleg olyan változások tanúi leszünk, amelyek Földünket egy másik, számunkra ismeretlen bolygóvá változtatják.” Kutatócsoportja kimutatta, hogy a légkör az utóbbi 30 évben évtizedenként átlagosan 0,2 Celsius-fokot melegedett. Figyelmeztetésük riasztó: plusz még egy fok, és a Föld melegebb lesz, mint bármikor az elmúlt egymillió évben. Hangsúlyozzák, hogy ha még egy évtizedig az eddigi ütemben - vagyis évente 2, mások szerint több mint 3 százalékkal - növeljük a szén-dioxid-kibocsátást, az északi ökoszisztémák megállíthatatlan klímaváltozást fognak kirobbantani. A jelenlegi klímaváltozást egész sor különböző kutatási eredményen kívül elsősorban a melegedés földrajzi eloszlása bizonyítja. A szárazföld jobban melegszik, mint az óceán, és a változás az északi félteke magasabb szélességein, különösen Szibéria és Észak-Amerika boreális erdőségeiben a legnagyobb. E körzetekben ugyanis a jég és a hó olvadása miatt a sötétebb talaj több hőt nyel el, emiatt jobban fölmelegszik. Tudománytörténeti érdekesség, hogy a globális melegedési folyamat pontosan úgy játszódik le, amint azt számításai alapján Swante Arrhenius svéd kémikus éppen száz évvel ezelőtt előre jelezte! • • Összeomlás közelében a Föld élővilága „Az emberi történelemben példátlannak” nevezte a Természetvédelmi Világalap (WWF) a természet állapotát kétévente nyilvánosságra hozott jelentésében. A szárazföldi fajok száma 1970 és 2003 között 31 százalékkal csökkent - figyelmeztet a szervezet. A WWF jelentésében figyelmeztet, hogy amennyiben nem történik változás, 2050-re tulajdonképpen két bolygó kellene a szükségletek kielégítésére. A tanulmány szerzői szerint a fajok sokszínűségének drámai csökkenését az okozta, hogy az emberiség gyorsabban fogyasztotta a forrásokat, mint ahogy a bolygó azokat pótolni lett volna képes. A WWF megnevezte azokat az országokat is, melyek a legnagyobb részt vállaltak a kialakult helyzetből. Ezek az Egyesült Arab Emirátus, az Egyesült Államok és Finnország. „Ideje lenne komoly életvitelbeli változásokat elindítani, hogy az emberek képesek legyenek élvezni az ’egy bolygós’életmodellt” - jelentette ki Paul King, a WWF kampányigazgatója. Figyelem! A CSÁRDÁSBAN naponta friss mákos és diós BEJGLI kapható! Tlc Qcuiadjon otthon a aüíbamI - kLit^sm nálunk magJutfiJudja Juíá$cn! CutwA nélkülii h kóAjíiünk! (323) 962-6434 AMERIKAI agyar Hírlap © December 8,2006
