Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-08-25 / 33. szám
a körmeneten, Scitovszky prímás arról beszélt, hogy Isten Szent István példájával mutatta meg „a hatalmasok kötelessége, másoknak az Isten iránti kötelességek teljesítésében jó példát mutatni”. Az 1867-es kiegyezés után a körmenet egyre több hívőt vonzott a főváros környékéről. A politika - a mérsékelt liberálisok kormányzása - támogatásával fellendülő modernizáció, az állam és egyház viszonyának újraértelmezése következtében a klérus és a hívők egy része fenyegetve érezte magát. A millennium által pedig egy másik nemzeti mítosz, a honfoglalás, a keleti, nem keresztény, pogány Magyarország „öröksége” került előtérbe. Mindezekkel szemben a Szent-István napi körmenet egy katolikus ellendemonstráció jellegét öltötte, ami továbbra is a katolikus egyház és a magyar nemzet történeti összetartozását kívánta fölmutatni. 1985-ben lobogózták fel először a középületeket augusztus 20-án. Az ünnepségeken ekkor Budapest főpolgármestere, a magyar miniszterek és az egyetemek képviselői is jelen voltak. A résztvevők száma néhány ezerre növekedett. Aüg. 20-a igazi nemzeti ünneppé lett. A császár azonban soha nem vett részt a Szent István-napi budapesti körmeneten. (A császár születésnapja néhány nappal megelőzte aug.20-át, s azt a napot tekintették Monarchia szerte a legfőbb ünnepnek) Az első világháború alatt változott a körmenet jellege, és ezzel együtt az üzenete is. 1916-ban az ereklyét nem a klérus tagjai, hanem katonák tartották. 1917-ben pedig elődei szokásával ellentétben Károly, az utolsó Habsburg császár megjelent a körmeneten, ezzel kívánta kifejezni a magyar nemzettel való azonosulását. Korábban soha nem látott állami pompa kísérte ekkor az ünnepet. Ötödik fázis: A Habsburg Birodalom összeomlása után létrejött Magyarországot az alapítók „keresztény-nemzeti” államként definiálták. Horthy Miklós kormányzósága idején a nagy keresztény egyházakra, mindenekelőtt a többségi katolikusra, különleges közéleti-jogi és politikai feladatokat bíztak. A rezsim nagyvonalúan támogatta az egyházakat és szervezeteiket. Az egyházak viszonzásképpen részt vállaltak a keresztény-nemzeti ideológia propagálásában. Ennek középpontjában az un. „Szent István országa” gondolat állt. Mind a protestánsok, mind a katolikusok bekapcsolódtak az István-kultusz építésébe és kiterjesztésébe. „Szent István országa” mindenekelőtt Magyarország Trianon előtti állapotát, Nagy Magyarországot szimbolizálta. S mivel Trianon elutasításában minden meghatározó politikai áramlat egyetértett, az István királyra való utalás Magyarország „történelmi” határai melletti kitartást jelképezte. A legendás „államalapító”, István megidézésében ugyanakkor annak az „ateista bolsevizmusnak” az elutasítása is megfogalmazódott, mely a rövid életű 1919-es Tanácsköztársaság idején, Magyarországon is jelentkezett. A Horthy korszak hivatalos ideológiai „keresztes hadjáratának” csúcspontját az 1938-as István-év, a király halálának 900. évfordulója jelentette. A történelmi egyházak részvételével egész hévben zajlottak a megemlékezési ünnepségek. Az 1920 óta legnagyobb nemzeti ünnepként számon tartott István-nap előtt 2 nappal törvényt bocsátottak ld „az István királyról való tiszteletteljes megemlékezés megörökítéséről”. A kormányzat rögzíteni, állandósítani akarta a Szent István-kultuszt. 1938. aug. 20-án 800 ezer ember jelenlétében került sor az eladdig legnagyobb szabású Szent Jobb körmenetre. A jubileum okán ez alkalommal nem csak Budapesten, hanem minden nagyobb városban fölmutatták az ereklyét, amely arany különvonaton utazta be az országot. Ugyanebben az évben Budapest volt a helyszíne az Eucharisztikus Világkongresszusnak, amely az egybeesés révén nemzetközi keretek közé emelte az István kultuszt. Az ereklye kőrútjának ebben az évben elsősorban propagandisztikus célja volt, a nemzet egységét Szent István szellemében jelenítette meg. Egyesek viszont a turizmust fellendítő látványosságot fedezték föl benne. Az ereklyekultusz azonban, deszakralizált formában is, magán viselte a több évszázados vallásos kultusz, a mágikus csodahit nyomait. Az I. világháború után Magyarországon is megnövekedett a feszültség a „kereszténynemzeti” állam és a katolikus egyház között, és kiélesedtek az ellentétek az egyházak és a felekezetek között. A protestáns egyházak, mindenekelőtt a reformátusok csatlakoztak ugyan a „keresztény-nemzeti” kurzushoz, de határozottan tiltakoztak az ellen, hogy a katolikusok kisajátítsák az István kultuszt. Kihangsúlyozták, hogy az István év nem csak egyetlen keresztény egyház ünnepe, hanem az egész magyar nemzeté. A kálvinisták végül úgy döntöttek, hogy az Eucharisztikus Világkongresszus alkalmából rendezett rendezvényekkel szemben ellenrendezvényeket tartanak. A nemzeti hagyomány körüli összetűzések ellenére a katolikusok, kálvinisták, lutheránusok mindvégig támogatták a kormány történelmi kultuszteremtő szándékát. Szent István kultuszának alakulása 1945 után: 1945-ben Budapest ostroma alatt jelentős károk érték a budai Várat és a királyi palotát. A királyi koronát, a koronaékszereket és egyéb hatalmi jelvényeket csakúgy, mint a Szent Jobbot, a harcok folyamán a nyilasok elhurcolták. A kincsek végül az amerikai hadsereg kezére kerültek. A magyar püspökség kérésére 1945 augusztusában a Szent Jobb ereklyét visszaszolgáltatták. A királyi koronát ugyanakkor az amerikai egyesült államokbeli Fort Knoxba szállították, és 1978-ig ott is maradt. A hazakerült Szent Jobb a kommunista rendszer katolikus ellenzékének szimbolikus megerősítését szolgálta. A háború utáni első 2 Szent István-napi ünnepre, mivel a Vár romokban hevert, Pesten került sor a Bazilikában, illetve az előtte álló téren. 1947-ben az ünnepség rendezője, az Actio Catholica új felvonulási útvonalat kérvényezett az állami szervektől. Az ereklyét a Bazilikától az Andrássy úton át egészen a Városligetig, a Hősök terére vitték. A megváltozott útvonal és különösen a záró gyülekezés helyszíne, valamint annak ünnepi mezbe öltöztetett architektonikája az ünnepség nemzeti jellegét hangsúlyozták, és szakítást jelentettek a korábbi, monarchikus jellegű helyszínnel. Nem „rendes” zarándokhelyről volt szó, ami szabály szerint, egy csoda helyszíne, hanem a modern polgári nacionalizmus emlékhelyéről. Az ünnepség csúcspontját és lezárását Mindszenty József prímás prédikációja jelentette, amely az ereklye szentségével a kortárs „államférfiak” cselekedeteit állította szembe, akiket az ország erkölcsi nyomorúságáért tett felelőssé. István mitikus középkorával szemben Mindszenty a jelenről, mint „kérdéses időről” beszélt. A Szent Jobb hatásáról szólva a prímás a keresztény nemzet belső és külső határait, belső és külső ellenségeit definiálta, miközben azt az álláspontot sugallta, hogy a magyaroknak meg kell védeniük a függetlenségüket a szomszédos népekkel szemben. A keresztény egység, melyet István erőszakkal teremtett és védett meg, a nemzet külső függetlenségének előfeltétele volt. Mindszenty prédikációjának zárószavaiban a Szent István-kultusz által közvetített aktuális értékeket fogalmazta meg. „A mi 1000 éves múltunk Szent Istvánban testesül meg legkifejezőbben. Tőle kaptuk legnagyobb és időálló értékeinket, Egyházat, Mária tiszteletet, keresztény nevelést. Őrizzük büszkén a Szent István-i hagyományokat családban és társadalomban.” A közelgő választások előtt a kommunisták győzelmétől tartó, emiatt magát fenyegetve érző katolikus egyház a Szent István-napot arra használta, hogy a híveit és a „nemzetet” felszólítsa, maradjanak meg hitükben, és ezzel összhangban olyan pártra szavazzanak, amely védelmezi a keresztény hitet. Mint ma már tudjuk, a katolikus egyház által szervezett 1947. aug. 20-i antikommunista demonstráció mégsem tudta megakadályozni a kommunista hatalomátvételt, vagyis a tömeges részvétel ellenére nem tudott a politikai folyamatokra meghatározó hatással lenni. A kommunista párt a hatalomátvétel után megpróbálta a Szent István-ünnepet leváltani, más hagyományokkal helyettesíteni. 1948-ban az ún. „új kenyér ünnepét” rendezték meg aug. 20-án a korábbi helyszínen az Andrássy úton és a Hősök terén. Ugyanakkor a körmenetet a rendőrség nem engedélyezte. Az „új kenyér ünnepe” a Szent István-nap alapjában véve aratási hálaünnep lett. Az újraértelmezések legfőbb célja az volt, hogy az István-napot megfoszszák keresztény hatalmától, kivonják a katolikus egyház ellenőrzése alól. De nem Rákosi volt az első, aki az „új kenyér” szimbólumot politikai célokra használta. 4 évvel az első kommunista „új kenyér ünnep” előtt, 1941. aug. 1-én Bárdossy és Horthy rendeztette meg az „új kenyér ünnepét” Szabadkán. A sztálinista diktatúra bevezetéséig a magyar kommunisták pártjuk nevében a nemzeti sajátosságokra utaltak, amikor vezetése 1944-ben hangsúlyozta, hogy nem egy osztály pártja akar lenni, hanem a „munkások, parasztok és értelmiségiek pártja” mindenkié tehát, aki nem tartozott az általuk értelmezett „árulók” és reakciósok közé. A kommunisták nemcsak Magyarországon, hanem Németországban és Olaszországban is az antifasiszta mítosz segítségével akarták új alapokra helyezni a nemzetet, amelyet így a háborús bűnök alól is föl lehetett menteni, mert annak magja, lényege ártatlan maradt, hiszen csak egy klikk volt közvetlenül felelőssé tehető a háborúért. A kommunisták magukat a nemzet megmentéinek nevezték. 1945 és 1949 között augusztus 20.-a nem volt hivatalos ünnep, de lehetetlen volt egyszerűen csak megszüntetni az ünnepet, tehát igyekeztek elfedni vallási eredetét. 1945 után különféle rendezvényeket időztettek erre a napra: sporteseményeket, később tömegfelvonulásokat, amelyek szekularizált testkultuszra utaltak. 1950-től vált ismét törvény által előirt ünnepé, a korábbihoz viszonyítva azonban alapvető jelentés-módosítással. Aug. 20-át a „Népköztársaság Alkotmányának napjává” tették, és ezzel két célnak kívántak egyszerre megfelelni: az 1000 éves államiság hagyományához akartak valamiként viszonyulni, és a politikai, gazdasági és társadalmi értelemben vett újrakezdést akarták hangsúlyozni. A törvény kijelenti, hogy az új alkotmányt csupán a „felszabadítás” tette lehetővé. Ugyancsak ez a gondolat állt az 1949-es Alkotmány preambulumában. A sajtóban azonban nem ilyen gyors és radikális a váltás, „Szent István”, „István Király” és az „új kenyér” ünnepét az újságok ekkor még egyformán említik. Augusztus 20-a újrafelfedezése egy másik ünnep, illetve megemlékezés összefüggésében vált fontossá: Ezen keresztül lehetett visszahátrálni abból a nemzeti érzelmekkel átfűtött hangulatból, ami az 1848-as forradalom százéves évfordulója körül kialakult. A Szent István-kultusz körüli konfliktusok azonban még a sztálinista diktatúra alatt sem szűntek meg, hanem áttevődtek egy másik síkra. Sok papot, akik 1948 nyaráig aktívan részt vettek a Szent István-napi körmenet szervezésében - köztük Mindszenty József hercegprímást - bebörtönöztek, mások pedig külföldre menekültek. A párt az engedelmességet tanúsító un. „békepapok” révén megpróbált hatást gyakorolni az egyházra. 1950 nyarán, miközben az állam és a katolikus egyház között tárgyalások folytak azzal a céllal, hogy az egyházat szerződésben szabályozott módon alárendeljék az államnak. Az államvédelmi szolgálat megpróbált a hivatalos egyházi lap, az Uj HÍREK KULTÚRA SPORT IDŐJÁRÁS DUNAINFO Build a bridge to your Homeland! A DUNA Televízió és a KOSSUTH Rádió mindenkinek tartogat valamit. Magas színvonalú, jelentős kulturális tartalommal bíró műsoraink közül minden kedves érdeklődő kedvére válogathat. Az új műsorrácsban ugyanúgy megtalálhatók a legfrissebb híradások, a legnézettebb műsorok, mint a legértékesebb magyar filmek és dokumentumfilmek. A sportrajongók a magyar közvetítéseken kívül a legfontosabb sporteseményeket is figyelemmel követhetik. És a kiesükről sem feledkezünk meg: a gyermek-, ifjúsági és tanítójellegű műsorok egész tárházával várjuk a legifjabb generációkat. Experience the Hungary of today by subscribing to DUNA Television! Amennyiben a részletek érdekelnék, ne habozzon felkeresni bennünket az ingyenes 1-703-768-2746 as telefonszámon. Internetes honlapunkon szintén bővebben olvashat szolgáltatásainkról: www.dunatv-america.com . $15.99 g DUNA Television & KOSSUTH Radio PER MONTH I Your direct link to Hungary! HÍREK KULTÚRA SPORT IDŐJÁRÁS DUNAINFO www.dunatv-america.com A EURO-World Network company 206 Hardwood Lane, Fredericksburg, VA 22408 Tel: 1-703-768-2746 I Fax: 1-703-768-5056 | E-Mail: infb@euro-worldnetwork.com Ember Szent István-napi számában felhívást intézni a papokhoz, hogy augusztus 20-án szólítsák fel a híveket az új alkotmány támogatására. Amikor a püspöki konferencia (még szabadlábon lévő) tagjai tudomást szereztek erről a szándékról, óvást emeltek az ellen, hogy a püspöki karon kívül más intézmény befolyást gyakoroljon a prédikáció tartalmára. Az állam és a katolikus egyház közötti ellentét 1956 után is folytatódott, némi enyhülést ebben a viszonyban csak a 1970-es évektől lehetett tapasztalni. Szent István-napi körmenetet nyilvánosan szabadég alatt először 1988-ban lehetett tartam. Ezt a történelmi-kulturális fordulatot a nemzeti történelem fokozatos átértelmezésének hosszú folyamata előzte meg, mely egyebek mellett, a magyar „államalapító” király szerepének felértékelődését is jelentette. E folyamatra ösztönzőleg hatott a Szent Korona hazahozatala, amely kétségtelenül az átértékelődési folyamat egyik legfontosabb állomása volt. A külpolitikai keretfeltételek lassú módosulása volt az, amely lehetővé tette, hogy Magyarország óvatosan nyugat felé forduljon, valamint a belpolitikai változások is hozzájárultak az István-kultusz „rehabilitációjához”. Az államszocialísta rezsim, melyet mély politikai, szociális és mindenekelőtt gazdasági válság emésztett, arra törekedett, hogy a történelem reaktualizálásával elébe menjen a közvéleménynek, és így visszanyerje elvesztett legitimációját. A katolikus egyház, mely szintén veszített népszerűségéből, ugyancsak abban reménykedett, hogy a Szent István-ünnep révén javíthat csorbult imázsán. Ebből adódóan egészen különböző társadalmi és politikai csoportok közös érdeke hozta létre azt az elhatározást, melynek nyomán Szent István halálának 950. évfordulójáról 1988-ban hatalmas ünnepélyességgel emlékeztek meg. A politikai rendszér természetéből fakadó értelmezésbeli különbségek ellenére az állam és a katolikus egyház képviselői egyetértettek István király alakjának nemzeti jelentőségével. 1989 után, különösen az első konzervatív kormányzati ciklusban a Szent István-kultusz korábbi rangjára emelődött. E folyamatnak fontos állomása volt 1991-ben a pápa részvétele a budapesti Szent István-napi körmeneten, amivel jelezni akarták az ország „visszatérését” a keresztény Nyugathoz. A nemzeti múlt feltámasztása egyfelől a konzervatív kormányzat antikommunista programjának része volt, ami által a közelmúltat akarták feledtetni, másfelől külpolitikai célokat szolgált a magyar NATO- és EU-csatlakozás tervének történelmi legitimitását. A választások után összeült parlament szembekerült azzal a dilemmával, hogy három nemzeti ünnepünk van (március 15. augusztus 20. és október 23.), viszont csak egy lehetett hivatalos állami ünnep. A történelem ismételte önmagát, mert a választás akárcsak száz évvel ezelőtt ismét augusztus 20-ra esett. 1991-ben törvénybe iktatták augusztus 20.-át, mint hivatalos állami ünnepet. A különböző politikai erők - jó magyar szokás szerint - más-más helyszínen ünnepelnek a rendszerváltás óta, azonban a fent említett három ünnep közül, még mindig Szent István ünnepe a legkevésbé megosztó. Az ünnep menetrendje nagymértékben hasonlít a Kádár-rendszer forgatókönyvéhez, persze a külsőségek megváltoztak. A hivatalos program a zászlófelvonással indul, majd a tisztek felavatásával folytatódik a Kossuth téren, akik már nem ökölbe szorított kézzel, hanem két ujjúkat magasba tartva tesznek esküt. A felavatott tisztek elvonulnak az országzászlók köztük az 1956-os forradalom lobogója előtt. Nem hiányozhat a hang- és fényeffektusokkal kiegészített tűzijáték, a vízi- és légi parádé, valamint a nyolcvanas évek közepén megszületett mesterségek ünnepe a budai várban. A rendszerváltás óta a körmenet az állami vezetők és vezető politikusok részvételével a Bazilikánál zajlik, és a szertartásnak immár nélkülözhetetlen eleme a kenyérszentelés. Az Orbán-kormány idején, 2000- ben ortodox szentté avatták István királyt és kibővítették a körmenet útvonalát. Befejezésül szeretném megemlíteni, hogy annak ellenére, hogy a magyarság idén az újkori történelmének egyik legfontosabb megemlékezésére készül - az 1956-os forradalom 50. évfordulója kapcsán - nem jelenti azt, hogy a legősibb magyar ünnep az államalapító király, Szent Istvánnapján ne kellene kellő tisztelettel adóznunk az emlékének.
