Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-08-25 / 33. szám
AMERICAN/HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER If not received in time, please report to 1-800-275-8777 hol5oo II american°hungarian fqunoati°n v| 300 SOMERSET ST. ~ P-0. BOX 1084J NEW BRUNSWICK, NJ 08903 1 _) A Szent Jobb története Szent István napja alkalmából idén is megrendezték a hagyományos ünnepi szentmisét és az országos Szent Jobbkör menetet Budapesten. Most megismerheti az ereklye történetét. Az Szent Jobb története 1038. augusztus 15-én kezdődött. Az államalapító uralkodót ekkor temették ti Székesfehérváron, a bazilika közepén álló szarkofágba. A fehérvári káptalan azonban féltette a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet, ezért kivette azt a szarkofágból és elrejtette a bazilika alatti sírkamrában. Ekkor történt, hogy a hit szerint csodás erővel bíró jobb kézfejet levágták és a templom kincstárában őrizték. Egy Merkur nevű kincstárnok ellopta az ereklyét, és bihari birtokára vitte, ahonnan Szent László király hozatta vissza, és apátságot alapított tiszteletére megtalálásának helyszínén, a mai romániai Szentjobb nevű településen. Ide zarándokoltak el a Szent Jobbhoz évszázadokon át a hívek. A XV. században Székesfehérvárra vitték, majd a mai Dubrovnikba került, ahonnan Mária Terézia szerezte vissza. Az ereklye Bécsbe, majd Budára került az angolkisasszonyokhoz. Mária Terézia volt az, aki elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának a megünneplését. Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től ez az esztergomi főegyházmegye feladata volt. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható. A II. világháború végén a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlangban rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megőrzésre a salzburgi érseknek adták át. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre. Az ünnepség végén a Szent Jobbot visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, és ott őrizték 1950-ig, a rend feloszlatásáig. Ezután a Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében rejtették el, mert ezekben az években már nem volt szabad nyilvános körmentben tisztelni Szent István jobbját. így volt ez 1987. augusztus 20-ig, amikor a Szent István Bazilikában Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb kápolnát, melynek létrejöttét néhai Lékai László bíboros kezdeményezte. Itt helyezték el a nagy király ereklyéjét, mely azóta is látogatható. Ünneplés és pánik augusztus 20-án A központi állami ünnepségek a Magyar Köztársaság nemzeti lobogójának felvonásával kezdődtek meg. A zászlófelvonáson részt vettek a legfőbb közjogi méltóságok, Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc kormányfő, Szili Katalin házelnök, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Az ünnepélyes zászlófelvonás után 121 honvédtiszt és 23 határőrtiszt, köztük 22 hölgy mondta el hivatali esküjét. A Magyar Honvédség történetében első alkalommal nő volt az eskü szövegének előmondója. Az avatás utáni beszédében Szekeres Imre honvédelmi miniszter azt mondta: egy évezred múltán is beteljesedett Szent István király életműve, Magyarország ismét belépett a Nyugat szövetségrendszerébe. A tárcavezető sikeresnek nevezte az áttérést az önkéntes haderőre, majd égy megszilárduló, magas szintű, új katonai kultúrát és szemléletet meghonosító haderőről beszélt. Légiparádé Délután légiparádéval folyta-tódott az augusztus 20-i ünnepségsorozat, fél háromkor 10 repülő, köztük két utasszállító is szórakoztatta azokat, akik kisétáltak a Dunapartra a fővárosban. Ünnepi szentmise és körmenet Lehetőség van levonni múltunk tanulságait, és megújulni hitünkben és az egymás iránti szolidaritásban - mondta a budapesti Szent Istvánbazilika előtt tartott ünnepi szentmisén Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. A szentmisét egy bejelentéssel kezdte Erdő Péter: megvan az egymillió imádkozó magyar. Ezzel Mindszenty bíboros kívánságát is felidézte, hogy „legyen a világon egymillió imádkozó magyar”. Most több is lett, hiszen több mint 1 millióan küldték el aláírásukat, melyekből Szent István képét rakták ki, amint éppen fölajánlja a Szűzanyának az országot. A nemzet lelki megújulásáért indított imaév többszörösen is aktuális, hiszen nándorfehérvári győzelmünk 550, az 56-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóját ünnepeljük, de emellett épp 15 éve járt nálunk először II. János Pál pápa. A szentbeszédet ezért Stanislav Dziwisz bíboros, krakkói érsek mondta, a bevezetést magyarul. Idézte II. János Pál szavait, miszerint: „Magyarország lakói, úgy szólok hozzátok, mint honfitársatok, aki osztozik a ti sorsotokban, a nemzetek háza a magyar nemzet történelmének háza, sziklára épült, és nem homokra”. Szent István felépítette minden magyar számára a házat, azonban arról minden nemzedék maga döntött és fog dönteni, hogy a felépített ház saját házukká válik-e - mondta Stanislav Dziwisz, hozzátéve, sziklára építeni annyit jelent, mint megérteni azokat, akik homokra építenek. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a folytonos ítélkezés csapdájába essünk? A krakkói érsek szentbeszéde után átadta ajándékul Erdő Péter bíborosnak II. János Pál imakönvvét. Tűzijáték Az idei tűzijátékon különleges látvánnyal készültek a szakemberek, ám a látványosság tragédiába torkollott, ugyanis hatalmas vihar csapott le Budapestre, közvetlenül a tűzijáték kezdete után. A hirtelen feltámadó, erős, 100-120 kilométeres óránkénti sebességű szél és a nyomában érkező sűrű zápor miatt sokan menekültek volna a tűzijátéknézőből, de sok sikerrel nem járhattak. Végül négy halálos áldozata és többszáz sérültje lett a 1,5 milliós tömegben kitört pániknak. A sérülések többségét a kidőlt fák és a házak tetejéről lehulló cserepek okozták. Egy embert még mindig keresnek, aki egy Dunán horgonyzó hajóról esett a. vízbe.
