Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-08-18 / 32. szám
A diákok szerint Kossuth is ötvenhatos volt HÍREK KULTÚRA SPORT IDŐJÁRÁS DUNAINFO Build a bridge to your Homeland! A DUNA Televízió és a KOSSUTH Rádió mindenkinek tartogat valamit. Magas színvonalú, jelentős kulturális tartalommal bíró műsoraink közül minden kedves érdeklődő kedvére válogathat. Az új műsorrácsban ugyanúgy megtalálhatók a legfrissebb híradások, a legnézettebb műsorok, mint a legértékesebb magyar filmek és dokumentumfilmek. A sportrajongók a magyar közvetítéseken kívül a legfontosabb sporteseményeket is figyelemmel követhetik. És a kiesükről sem feledkezünk meg: a gyermek-, ifjúsági és tanítójellegű műsorok egész tárházával várjuk a legifjabb generációkat. Experience the Hungary of today by subscribing to DUNA Television! Amennyiben a részletek érdekelnék, ne habozzon felkeresni bennünket az ingyenes 1-703-768-2746 as telefonszámon. Internetes honlapunkon szintén bővebben olvashat szolgáltatásainkról: www.dunatv-america.com $15 99 g DUNA Television & KOSSUTH Radio PER MONTH I Tour direct link to Hungary! HÍREK KULTÚRA SPORT IDŐJÁRÁS DUNAINFO www.dunatv~america.com A EURO-World Network company 206 Hardwood Lane, Fredericksburg, VA 22408 Tel: 1-703-768-2746 [ Fax: 1-703-768-5056 | E-Mail: info<@>euro-worldnetwork.com Keveset tudnak a magyarok 1956-ról, egyes felmérések szerint a diákok kétharmada, idő hiányában, nem is tanul a forradalomról, de a meglévő ismeretek többsége is sokszor hiányos, vagy téves. Az MTI tudósítója a Szigetre fesztiválra kitelepült olyan tudományos szervezetek képviselőit és más szakembereket kérdezett a magyarok ’56- os tudásáról, akiknek célja, hogy akár alternatív módszerekkel is, de megismertessék az emberekkel saját történelmüket. A Lauer Learning oktatási cég és a Szocio-Gráf Közvéleménykutató Intézet közelmúltban publikált felmérésében a diákok mindössze 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tanult az ’56-os forradalomról. A kutatás során hétszáz, 14 és 20 év közötti fiatalt kérdeztek meg az ország több nagyvárosában. A tanulmányt készítő cég alapítója, Andrea Lauer Rice elmondta, hogy az ismeretekkel rendelkező kisebbségnek a nagy részének is sokszor helytelenek az információi; például voltak olyanok, akik Kossuth Lajost és Petőfi Sándort is az ’56-osok közé sorolták. Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója rámutatott, hogy a diákok 17 éves korukig nem is tanulnak a forradalomról, hiszen a tananyag időrendben követi végig a történelmi eseményeket. A szakértő, a Történelem Tanárok Egyesületének felmérésére hivatkozva, elmondta, hogy az osztályok kétharmada idő hiányában nem is tanul a II. világháború utáni eseményekről. A szakember szerint ugyanakkor nemcsak az időhiány a gyenge pont az iskolai oktatásban. Annak ellenére, hogy ma már bőséges a szakirodalom a témában, sok tanár még mindig nem tudja pontosan, hogyan közelítsen a forradalomhoz. Tallai Gábor azt mondta, nagy probléma, hogy az ,56-os eseményeknek napjainkban sincs egységes narratívájuk, megítélésük: vannak, akik polgári forradalomként tartják számon, mások egy szocialista harmadik út modell megteremtési kísérleteként tekintenek rá, de még a XXI. században is van olyan magyar gimnázium, ahol a tanár ellenforradalomként tanítja az ötven évvel ezelőtt történteket. Nemcsak a fiatalok tájékozatlanok azonban a forradalommal kapcsolatban, hanem a társadalom nagy része is keveset tud az ‘56-os eseményekről - tette hozzá Tallai Gábor. Megítélése szerint a magyarok ismerete azért csekély, mert a rendszerváltásig nem lehetett az akkor történtekről beszélni, 1989 után pedig nem volt olyan kezdeményezés, amely felvállalta volna, hogy az ‘56-os eseményeket egy közös társadalmi emlékezetbe ágyazza, így az emberek nem is foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Hasonlóan vélekedik az 1956- os Intézet kutatója, Lénáit András is, aki szerint Nagy Imre mártír miniszterelnök újratemetése volt az utolsó olyan esemény, amely megérintette a társadalmat. A szakember szerint az iskola, a média és a családi emlékezet hiánya az oka annak, hogy keveset tudnak magyarok ‘56-ról. Lénárt András rámutatott, hogy csak azokban a családokban téma a forradalom, amelyeknek valamelyik tagja tevékenyen részt vett az eseményekben. A média nagy részén pedig nem jutnak át a tudományos témák, a híradásokban megjelenő évfordulós koszorúzások, politikusi beszédek pedig nem érdeklik az emberek többségét - hangsúlyozta a kutató. Patonay Anita, a témával foglalkozó szakértő szerint választóvonalak figyelhetőek meg a különböző generációk között: vannak, akik átélték az ötven évvel ezelőtt történteket, így személyes élményekkel árnyalt tényszerű ismereteik vannak, azok, akik a rendszerváltás előtt jártak iskolába, más szemszögből, gyakran téves ideológiával tanulták az akkor történteket, az új generáció pedig - habár lehetősége lenne arra, hogy objektívan ismerje meg az eseményeket - egyszerűen nem érdeklődik az 1956-os események iránt. A megkérdezett szakértők egyetértenek abban, hogy elsődlegesen az oktatást kellene átalakítani ahhoz, hogy a magyarok többet tudjanak saját történelmük fordulópontjairól, ugyanakkor alternatív megoldásokra is szükség van. Például olyan projekteket kell indítani, amelyek során a közösség emlékezetét gyűjtik össze. Nagyon fontosnak tartják azt is, hogy az 1956-os szellemiség ne váljon az aktuálpolitikai csatározások eszközeivé. Egyetértés mutatkozik a témával foglalkozók között abban is, hogy az emlékév kiváló alkalmat kínálhat arra, hogy a társadalom nagy többsége többet megtudjon történelmének ezen részéről. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy emlékművek avatása, koszorúzások és nemzetközi delegációk látogatása önmagában még kevés ahhoz, hogy megváltozzon a magyar társadalom gondolkodásmódja, egységes kezdeményezésekre lenne szükség. 1956 áldozatai nem kívánnak a „gyilkosok utódaival” ünnepelni Nincs egyetértés az 56-os szervezetek között abban, hogy részt vesznek-e a forradalom ötvenedik évfordulóján rendezett központi ünnepségeken: az 1956 Alapítvány és az Élő 56 arról nyilatkozott, hogy távol marad a közös megemlékezéstől, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség viszont a közös ünneplés mellett érvel. Az 1956 Alapítvány és az Élő 56 szerdai közleményében azt írta: ha az állam nem tartotta szükségesnek, hogy az 56-os szabadságharcosok megjelenjenek Bush amerikai elnöknek a forradalom tiszteletére Budapesten elmondott beszédén, akkor az október 23. ünnepségekre se tartsa kívánatosnak a részvételüket. „A gyilkosok utódjaival az áldozatok egyébként sem kívánnak bármilyen közös megemlékezésen részt venni. Ugyanígy nem tartunk igényt semmilyen állami kitüntetésre” - áll a nyilatkozatban, amelyet az 1956 Alapítvány nevében Balás Piri László, Czakó József, Kovács Sándor, Tittmann József, Vanek Béla, Wittner Mária, és Trencsényi László kurátorok, az Élő 56 képviseletében pedig Regéczy-Nagy László írt alá. Az aláírók között szerepel Nagy Alajos, Európai Szabadságharcos Szövetség tiszteletbeli elnöke, valamint Fehérváry István, a Politikai Elítéltek Közösségének elnöke is. Wittner nem fog odaállni Gyurcsányék mellé október 23-án Meglehet, hiábavaló lesz Göncz Árpád, Sólyom László és Kosáry Domokos arra irányuló felhívása, hogy az 1956-os szervezetek együtt ünnepeljék a forradalom ötvenedik évfordulóját, mert Wittner Mária 56-os halálraítélt néhány 56-os szervezetet külön megemlékezésre szólít fel - olvasható az egyik napilapban. Wittner Mária a lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: ezzel a kormánnyal mi nem ünnepelhetünk. Az általuk megrendelt emlékmű nem október 23-ának, hanem a november 4-ei megszállásnak állít emléket. Arra az ellenvetésre, hogy közjogi méltóságok is közös ünneplésre kérték az országot, azt felelte: minket ez nem érdekel. Nyilatkozatot fogunk közzétenni arról, hogy aki részt vesz a központi ünnepségen, az megtagadja ’56 szellemiségét. A Népszabadság megjegyezte, Orbán Viktor írásban tett ígéretet Kosáry Domokosnak, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökének, hogy részt vesz az ötvenedik évforduló tiszteletére rendezendő állami ünnepen, ahová a világ számos vezető politikusát, többek között Olaszország kommunista múltú elnökét is várják, aki helyeselte annak idején a forradalom leverését.- Orbán ígérete egy dolog, és egy dolog a miénk. Mi másképp gondolkodunk, mint ő. Egyébként pedig ötvenhatos vagyok, nem pedig a Fidesz, egy párt tagja. Hogy ők kivel ünnepelnek, az az ő dolguk. Október 23-ára pedig máris öt programom van, ebbe amúgy sem fér bele, hogy odaálljak Gyurcsányék mellé - válaszolta Wittner arra a fölvetésre, hogy Orbán Viktor ott lesz a közös ünnepségéen. Mint a lap írja, Boross Péter volt miniszterelnök szerint, aki egy sor 1956-os szervezetet is képvisel, Wittner szándéka a külön ünneplésre „egy politikai következményeket felmérni nem tudó szólista elképzelése”. Mécs Imrét, aki szintén egykori 56-os halálraítélt, jelenleg az MSZP-frakció tagja, elszomorítja a kezdeményezés. Szerinte az esetleges külön ünnep hihetetlen károkat okozna az országnak. Kosáry Domokos, az emlékév kuratóriumának elnöke a lapnak azt mondta: a nemzet érdeke a kormány összetételétől független ünnep. A megosztottság rosszat tesz az országnak, ezért arra kérem Wittner Máriát, gondolja át még egyszer, mit cselekszik. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője tiszteletben tartja Wittner Mária véleményét. Ha 56-al kapcsolatban autentikus véleményt keresünk a pártban, akkor Wittner Mária például autentikus vélemény - jelentette ki. Hozzátette: elnökségi és‘ frakcióülésen is meg fogják vitatni, hogy 1956 megünneplése kapcsán milyen álláspontot foglaljanak el, és ő maga teljesen ehhez az állásponthoz tartja majd magát. (MTI, MNO) Festékszóró az emlékmű ellen Festékszóróval fújták le szerda reggelre a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet, a tettes vörös festékkel írt feliratokat a Budapest belvárosában álló obeliszk talapzatára. Az emlékmű talapzatának három oldalán a következő feliratok olvashatók: „Újra nagy lesz”, „Nem felejtünk”, „Emlékezz”. Festékkel fújták le az oszlop alján található harcoló katonákat ábrázoló domborművet is. A fémkordonnal körülvett emlékművet folyamatosan figyelik a rendőrök. Az emlékművet az elmúlt négy évben már többször megrongálták. Legutóbb 2004 novemberében egy 32 éves férfi fáradt olajjal öntötte le az obeliszket, őt a helyszínen járőröző rendőr elfogta. 2003 szilveszter éjjelén vörös festéket öntöttek az emlékműre. Az obeliszket a Szabadság tér - és ezzel együtt az emlékmű - felújítása után vették körül rendőrségi kordonnal. Olvasói levél “Teljes mértékben egyet értek Wittner Máriával, aki nem akar együtt ünnepelni a megtorlások egyik hóhérja, Apró Antal unokája férjével, az egykori KISZ funkcionáriusával, Gyurcsány Ferenccel” és a többi KISZ taggal, akik kirabolták Országunkat. Arra vonatkozólag, hogy Boross Péter volt miniszterelnök szerint, aki egy sor 1956-os szervezetet is képvisel, Wittner szándéka a külön ünneplésre „egy politikai következményeket felmérni nem tudó szólista elképzelése” (igen, Boros jól felmérte politikai következményeket, hogy ma is ott ül közöttük) őrá pedig csak azt tudom mondani, amit Gergely Bátyám mondott, hogy „Magyarország legnagyobb gazembere”, és ne oktasson ki minket 56-osokat, hogy hogyan ünnepeljük Szent Forradalmunk 50. évfordulóját. „Mécs Imrét, aki szintén egykori 56-os halálraítélt, jelenleg az MSZP-frakció tagja, elszomorítja a kezdeményezés. Szerinte az esetleges külön ünnep hihetetlen károkat okozna az országnak.” Mécs Imrének pedig ugyancsak Gergely Bátyám szavait kell idéznem, amikor azt mondta neki, hogy „Szegény Nagybátyád forog a sírjában, de ha itt lenne akkora pofont adna, hogy egyik szemed kiütné a másikat” Gyurcsányék valóban jó társaságban lesznek, „Olaszország kommunista múltú elnökét is várják, aki helyeselte annak idején a forradalom leverését.” Jól van Mária, ahogy megmondtad nekik a Parlamentben, most is megmondtad nekik. Köszönöm. PONGRÁTZ ANDRÁS . A hat Korvin- közi Pongrátz legfiatalabbja m Augusztus 18, 200( AMERIKAI Hfagyar Hírlap
