Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-06-30 / 27. szám
Gyászol a zenei világ Ligeti György halálára Szinte kivétel nélkül valamennyi jelentős világlap - a Timestól a Le Monde-ig - terjedelmes méltatásban emlékezett meg a 83. éves korában, június 12-én Bécsben elhunyt Ligeti Györgyről, akit korunk egyik legnagyobb (néhányan a legnagyobb) zeneszerzőjének neveztek. Magánemberként, alkotóművészként egyaránt megpróbáltatásokat rótt rá a sors. Erdélyben, Dicsőszentmártonban született 1923. május 28-án. Felsőfokú zenei tanulmányait a kolozsvári konzervatóriumban, 1941-ben kezdte meg, ám a háború az ígéretes indulást megszakította. Munkaszolgálatra hurcolták, s bár átvészelte az üldöztetéseket, édesapját és bátyját az auschwitzi haláltáborban pusztították el. A vészkorszak elmúltával Budapestre költözött, a Liszt Ferenc Zeneakadémián - Farkas Ferenc és Veress Sándor tanítványaként - képezte magát tovább. Egyaránt vonzódott a népzenéhez és az avantgárd irányzatokhoz, így az ötvenes évek Magyarországon nem hagyták érvényesülni. Ráadásul az akkori üldöztetések is érzékenyen érintették: feleségét, Spitz Veronikát családjával együtt „burzsujnak” minősítették és kitelepítették. Az 1956-os forradalom leverése után Ligeti is külföldre távozott. Élt Bécsben, Kölnben, Stockholmban, - egy ideig Kaliforniában, a Stanford Egyetemen is tanított -, s mindeközben egyedi hangú szerzeményeivel kápráztatta el a világot. Nemzetközi hírnévre ugyancsak Amerikában, az 1968-ban forgatott „2001: A Space Odyssey” című film kísérőzenéjével tett szert, de már az 1958-ban szerzett, elektronikus „Artikuláció”-jával felkeltette a szakma figyelmét. Művészetére csakúgy hatottak a délkelet-ázsiai kultúrák, mint az afrikai népek zenéi. E sokszínűség jellemzi alkotásait, ennek ellenére zenei ars poétikájáról úgy nyilatkozott: „Nem alkalmazkodom semmihez, még az avantgárdhoz sem”. Valamennyi művét nem sorolhatjuk fel, de feltétlenül említést kíván a holokausztot idéző „Requiem” (1963/65), a „Harangok és felhők” című, női hangra és zenekarra írott műve (1973), a „Rondó” (1977), vagy egyetlen operája, a nagy sikerű „Le Grand Macabre” (A nagy haláltánc; 1978). A japán Császári-díjtól a finn Sibelius-díjig megannyi kitüntetés birtokosa, s ha későn is - mivelhogy senki nem lehet próféta a saját hazájában! -, 2003-ban átvehette a Kossuth-díjat is. E sorok írója rendszeresen felhívta olvasóink figyelmét egy-egy Los Angeles-i Ligeti koncertre (legutóbb május 12-én, amikor a „Requiem”-et adta elő az LA Philharmonic Esa-Pella Salonen vezényletével). A Los Angeles-i Filharmonikusok nagy tiszteletben tartották Ligetit, 75. születésnapja alkalmából, csaknem egy hónapos fesztiválsorozat keretében tolmácsolták műveit. Salonen a gyászhír hallatán a Los Angeles Times-ban úgy nyilatkozott: „A legkozmopolitább zeneszerző volt, de paradox módon igen szigorúan ragaszkodott gyökereihez és anyanyelvéhez, s különösen a humora nagyon magyar volt”. Mark Swed, az LA Times zenekritikusa nekrológjában hasonlóképp fogalmazott: „Ligeti gyökerei magyarok voltak: túlélte a holokausztot és az 1956-os menekülést Budapestről, de gyűlölte a szentimentalizmus bármely formáját, Magyarországhoz fűződő, tragikus kapcsolatát pedig többnyire szürreális érzékenységgel, no meg a bizarr és felejthetetlen hangzásokhoz és zenei struktúrákhoz való hallásával érzékeltette”, A The New York Times megemlíti: „A kényes, kifinomult ízlésű, önkritikus Ligeti sokat követelt környezetétől, de ha rokonszenvet érzett, nyitott, melegszívű és nagyvonalú tudott lenni”. A The Washington Post szerint: „Ligeti félénk, kecses ember volt, és a professzori szórakozottság levegője lengte körül. Alakja a világ zenei közösségében az évek múltával exponenciálisan nőtt, amíg végül a világ egyik nagy zeneszerzőjének tekintették”... ...Ligeti György zenéjét, a „Lontana”-t legközelebb november 2-án, 3-án és 5-én hallhatjuk a Walt Disney Concert Hallban, az LA Philharmonic előadásában. Épp azokban a napokban, amikor a forradalom félszázados évfordulóját ünnepeljük. Jó alkalom, hogy honfitársaiként jelen legyünk e hangversenyen és tisztelettel emlékezzünk rá. Földes Tamás Barátainak, ismerőseinek ajándékozzon ELŐFIZETÉST A HÍRLAPRA! f ANDREA VÖLORE ^ INGATLAN TANÁCSADÓ ÉS ELADÓ Real Estate Cunsultant, Realtor Associate 818 888-4663 Ingatlanok eladása és vétele bárhol. Probate, Foreclosure, Estate Olcsó árak, nagy haszon Hívjon bármilyen kérdéssel. Örömmel segítek. 20750 Véntura, Blvd suite 150, Woodland Hills CA 91364 ICOLDUieU. RAMKeite www.TopRealEstateServiee.com Nyit a Bowl - véget ér a balettévad Vendégjáték Miamiból A Dorothy Chandler Pavilion zár - a Hollywood Bowl nyit. Az elmúlt hét végén, Los Angeles nyári hagyományainak megfelelően, tűzijátékos koncerttel tárta szélesre kapuit Amérika (de talán az egész földkerekség) legnagyobb szabadtéri színpada, a mintegy 17 ezer nézőt befogadó Bowl. A következő látványos produkció a - már július 2-án és 3-án is hallható-megtekinthető - július 4-ei, ünnepi hangverseny lesz. Mint arról korábban hírt adtunk, a 2005/2006-os évadban az operák mellett balettelőadásoknak is tapsolhattunk a Dorothy Chandler Pavilionban. Hátra van még a tekintélyes Miami City Ballet e heti vendégszereplése. Két programmal lépnek színre - pénteken és szombaton este a többi között Frank Sinatra dalaira táncolnak, vasárnap délután pedig a Western Symphonyt mutatják be, George Balanchine koreográfiájára. Az ősszel kezdődő, 2006/2007-es évadban - más együttesek mellett - a Les Grands Ballets Canadians de Montreal, az egykor Los Angeles-i székhelyű The Joffrey Ballett, és az American Ballett Theatre műsorát láthatjuk. (földes) Falusi vasárnap (Nézsai emlék) Tehenek bőgnek, galamb búg, Hívogatóan harang zúg. Ebédre lesz jó húsleves. Siess, a misén ott lehess! Kitartón feljebb hág a nap, A templom telve, szól a pap. Száll fel az ének, égig ér! Ez engem végig elkísér. Dudás Péter A szőke Tisza Állok a Tisza partján. Bús kedvvel hallgatom erős csobogását és üzenetként tárolom a szellők bánatát Látom a Szőke Tiszát hosszan, hosszan nyúlni, örvényes, duzzadt vizétől hogyan szakadoznak partjai CHRIST REFORMED CHURCH 2625 Copley Road, Copley, Ohio Zenét a Magyarok Zenekara és AI Zimmerman Senior Button Accordeon Csoport szolgáltatja JÓ ÉTELEK * ÜDÍTŐK * JÁTÉKOK * NYEREMÉNYEK NINCS BELÉPŐ! * Magyaros töltött káposzta * Csirkepaprikás * Birkagulyás * Magyar sült kolbász * Sült malac * Lángos * Sütemények-torták MAGYAR REFORMÁTUS TEMPLOM LORÁNTFFY SZERETET OTTHON magyar zenés PIKNIKJE 2006. július 16-án déli 12-től este 8-ig A CD ára postaköltséggel 12 dollár. A két könyv ára $15. Cím: Kaprinyák Gyuláné, 25 W. Flynn Lane, Phoenix, AZ 85013 E-mail: kaprinyaks@webtv.net MEGZENÉSÍTETT VERSEK CD-N Kaprinyák Gyuláné (Bodnár Szercnke) versei szépérzékről, hazafias és vallásos érzületről tesznek tanúságot. Az Arizonában élő költőnő két kötete, az Emlékezz és a Hit, remény és szeretet igen népszerű a magyar olvasók körében. A szerző régi vágya, hogy költeményeit megzenésítve is hallhassa a közönség. Ez az álom teljesült! A verseket dr. Varga László, a Váci Szimfonikus Zenekar karmestere zenésítette meg, és Nagy Ibolya operetténekes adja elő. Az énekszámok a CD elején és végén hallhatók, s közben számtalan verset szavalnak el ismert versmondók a Hit, remény és szeretet című kötetből. A Tisza bosszúsan folyik, a Bodrog vele találkozik vigyorognak habjai, népüket akarják elnyelni A magyar népet az árvíz is üldözi, hányszor fogják szegények otthonukat elhagyni? Folynak közös gyorsasággal, kiterjesztik vad szárnyaikat, hogy elérjék a Dunát és elnyeljék a Hazát Mint megbőszült bikák köpködik mérgesen habját, tutajozzon a hab árján aki elfelejti Hazáját Kaprinyákné Bodnár Szerénke Phoenix, Arizona AMERIKAI tyagya r Hírlap © Június 30,2006
