Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-06-23 / 26. szám
Miért dohányzunk? A nikotin gyorsan ölő' sejtméreg voltát ügyesen tudja feledtetni, amikor báránybőrbe bújt farkasként, dohányzás formájában a lassú öldöklést választja. Nézzünk kicsit a körmére, milyen trükkel tudja behálózni áldozatait. A cigarettafüstben a szervezet számára közömbös anyagokon kívül, csak a káros összetevők között legalább 2-4000 vegyületet szoktak felsorolni. A függőséget egyetlen anyag, a nikotin okozza, amely a dohánynövény fő alkaloidája. A növény nikotintartalma 0,5- 7% fajtától, termőhelytől és időjárástól függően. A nikotint a szervezet a teljes testfelületen könnyen fel tudja venni - a dohányzással a légutakon keresztül bejuttatott nikotin ennek csak egyik lehetséges formája - , és ha már bejutott a szervezetbe, a vérben oldódva gyorsan el tud jutni annak bármely pontjára. Mivel minden további nélkül át tud jutnia vér-agy gáton is, semmi sem állja útját, hogy a központi idegrendszerbe is elszállítódjon. Itt az acetil-kolin nevű idegi hírvivő molekuláknak készült receptorokhoz kötődik, elfoglalva az acetil-kolin molekulák helyét. Az eredeti hírvivőhöz hasonlóan az idegsejteket jeltovábbításra készteti. Csakhogy olyankor, amikor a szervezet ezt magától nem tette volna. A másik különbség abból adódik, hogy a nikotin nem a szervezet saját anyaga. A saját hírvivő molekulákat, miután ingerület kiváltó feladatukat ellátták, az idegrendszerben lévő enzimek - jelen esetben az acetilkolin-észteráz - elbontja. A nikotint viszont nem, így az idegsejtek nem tudnak az ingerületi állapot után regenerálódni. A nikotin, mivel az idegrendszer tele van acetil-kolin-receptorokkal, annak több pontján is hat, többek között az agykéregre is; az ember megélénkül, jobban tud figyelni, javul koncentrálóképessége, rövid távú emlékezete is jobb lesz. Bár az is igaz, hogyha a nikotin dohányzással jut a szervezetbe, ezt a pozitív hatást mérsékli a párhuzamosan okozott oxigénhiány. A nikotinbevitel utáni felélénkülés csak átmeneti, amit szükségszerűen egy nyomottabb, tompább állapot követ. Ez egyrészt abból a már említett jelenségből fakad, hogy az idegsejtek tovább vannak ingerületi állapotra késztetve, és nem tudnak regenerálódni, másrészt, ha a szervezet saját, jól bevált hírvivő anyagával szeretne valamit elérni, nem tudja, mert a neki készített receptorokat még mindig a nikotin-molekulák foglalják el. A nikotinbevitel után mintegy két órával a nikotin lassan lebomlik és kiürül a testből, a szervezet visszatér eredeti átlagos, sőt kissé nyomott állapotába, ami természetesen nem olyan kellemes, mint az élénkség. Ekkor kézenfekvőnek tűnik a megoldás; újabb nikotinadagot kell bejuttatni. A dohányzónak jól esne egy szál cigaretta. Ehhez jön, hogy a nikotin a középagyban a dopamin hírvivő számára „készült” receptorokhoz is köt, aminek hosszú távon bizonyítottan szerepe van a dohányzó ember magatartásának megváltozásában. A rendszeres dohányosok központi idegrendszerében kimutatták, hogy megszaporodik a nikotin-receptorok száma, amiből logikusan következik, hogy a szervezet „nikotincentrikusabb” életre rendezkedett be. A függőség - dependencia - lényegében hasonlít a kokain és heroin által kialakítotthoz, testi és lelki okai is vannak. A lelki adottságok hajlamosíthatnak a szokásra, ami testi függőséget alakíthat ki. A függő szervezet a lelki működéseket is befolyásolja, amelyekkel, ha előbb nem, a leszokási kísérletek idején kell szembesülni. A dohányzás hosszabb kimaradása a központi idegrendszer működésében olyan változásokat eredményez, melynek jeléig a nikotinmegvonási tünetek: szorongás, frusztráció, dühösség, koncentrálóképesség zavara, étvágyfokozódás, testsúlygyarapodás, nyugtalanság. A szervezetben az agyon kívül is sok helyen fordulnak elő acetil-kolin receptorok, ezzel magyarázható, hogy a nikotin nagyon sokféle reakciót vált ki a szervezetből, de ezekről a káros hatások és a betegségek tárgyalásánál fogunk szólni. Senki nem szánt szándékkal. Az élénkítő, stimuláló hatás természetesen kívánatos lehetne, de általában nem ez készteti a fiatalokat a kipróbálásra. Az első szál cigarettákat kíváncsiságból, próbaképpen, valamilyen program, társasági esemény kapcsán szívja el az ember. A fiataloknál sokszor a csapatszellem követeli meg, és a felnőttesség kelléke. Sok nem dohányzó ember számára nem véletlenül rejtély, hogyan lehet valaki egy olyan szer kötelékében, aminek fogyasztása annyi kellemetlenséggel jár együtt. A dohányosok is megerősíthetik, hogy első füstöléseik először inkább rosszulléttel fejfájással, hányingerrel, mint valóban jó közérzettel járt. Még mielőtt az agyi oxigénhiány fejfájást okozna, a nikotin máris hat vegetatív működésekre, és émelygést, hányást okoz. Igaz vannak olyanok is, akiknek meg se kottyan az első cigaretta, de ez a ritkábbik eset. Sajnos a nikotinhoz gyorsan hozzászokik a szervezet, és elmarad a rosszullét. így aki az első néhányat „hősiesen” kibírja- és ehhez kell sokszor a barátok vagy közösség késztetése, netán nyomása - megtapasztalhatja azt is, ami a dohányzásban jónak tűnik, az élénkítést, kiegyensúlyozottságot. A folyamatos dohányzásnak köszönhető tartós hatásra talán jobban rá vannak utalva, akik valamiért eleve kevésbé tudják kezelni konfliktusokat, alkatilag vagy életük alakulása miatt hajlamosabbak a rossz hangulatra. Bár a magyar lakosság világviszonylatban nagyon jól informált a dohányzás káros hatásairól, sokkal elnézőbbek vagyunk mind a dohányzással, mind a dohányzókkal szemben, mint a hasonló tudással rendelkező fejlett országok lakói. Összességében nemigen akar csökkenni a dohányzók száma Magyarországon. Legalábbis a Magyar Gallup Intézet 2000-ben közzétett felmérése szerint 1995 és 2000 között nem volt változás, csak az arányok változtak. Eltűnt a korábban jellemző nemek közötti különbség, és több a fiatalon rászokó dohányos. Ráadásul ők sokkal korábban szoknak rá, mint a mostani középkorú vagy idős korosztály, akik fiatal felnőttkorban, 18-22 évesen kezdtek füstölni. Ma nem ritka, hogy serdülő-, sőt gyerekkorban kezdenek el dohányozni. A felnőtt lakosságnak egyharmada füstöl, a 30 évnél fiatalabbaknak viszont a 41 százaléka dohányzik - derül ki a statisztikából. „Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai Centres for Disease Control and Prevention (CDC) által nemzetközileg koordinált világméretű dohányzásfelmérés (Global Youth Tobacco Survey) legfrissebb reprezentatív magyarországi adatai szerint (Németh, 2003) a 13-16 éves fiataloknak 70.7%-a már próbálkozott dohányzással, és több mint egyharmaduk (33.5%) legalább havi rendszerességgel jelenleg is dohányzik.”- írja Somogyi Mónika az óvodai dohányzásmegelőző programról szóló munkájában. A felmérésekből az is látszik, hogy idősödve a dohányosok mind nagyobb része, 70 százaléka szabadulna meg szenvedélyétől. Amíg nem tettek ezért igazi erőfeszítéseket, elég optimistán ítélik meg a helyzetet, és úgy gondolják, könnyen menne. A valóság viszont az, hogy az erős dohányosok csak egy részének sikerül a leszokás, módszertől és akaraterőtől függően 30-60% tudja abbahagyni. A nikotin trükkje tehát sajnos beválik. Az egy felnőttre eső évenkénti 3260 cigarettával a világ harmadik legnagyobb cigarettafogyasztó nemzete vagyunk. 30 év alatt 10 hellyel kerültünk előre. Kontinensünkön Magyarországon halnak meg legtöbben tüdőrákban és krónikus hörghurut és tüdőtágulat következtében. A dohányzással szintén összefüggő szív-érrendszeri halálozásban a 6. helyen állunk. Minden ötödik ember, évente 35 ezer fő hal meg a dohányzás káros hatásainak következményeként. A KSH adatai szerint 20 percenként veszítjük el egy honfitársunkat dohányzás miatt. Minden bizonnyal azoknak van igaza, akik saját tapasztalataik alapján mondják, hogy még egyszer nem indulnának el a rászokás csalóka útján. Márpedig így vélekedik a dohányosok 78%-a. Június 23,2006 LÓRÁNTFFY ZSUZSANNA SZERETET OTTHON 2631 Copley Rd., Akron, OH 44321 Rövid, tartós, vagy végleges betegség esetén soron kívüli elhelyezést biztosítunk a LÓRÁNTFFY OTTHONBAN. Telefon: 330-666-2631 Website: www.lorantffy.com I Fax: 330-666-2637 Email: admission@adelphia.net Elfogadunk minden biztosítást, Medicare-t, Medicaid-et is. Magas színvonalú egészségügyi és lelki gondozást biztosítunk lakóinknak. SZOLGÁLTATÁSAINK: • Skilled nursing services including IV Therapy and Complex Wound Care Szakképzett betegápolás, infúziós terápia, sebek szakszerű kezelése • Rehabilitation Services: Physical and Occupational Therapy including Ultrasound and E-stim treatment for dysphagia patientsQ Restorative Nursing Rehabilitációs kezelések: fizikai és foglalkozás terápia, ultrahang, elektromos gégestimulációs kezelés a nyelési nehézségekben szenvedőknekD Felépítő kezelések • Respite Stays welcome Szívesen fogadunk ideiglenes kezelésre szoruló betegeket is • Hospice Care Fájdalom enyhítő kezelések végleges betegségben szenvedők számára • Wander Management System Automatikusan záródó biztonsági ajtók • Psychiatrist on site weekly Pszichiáter / ideggyógyász minden héten vizitel • Specialists on site regularly (eyedoctor, dentist, footdoctor, audiologist, lab work, X-ray) Szemorvos, fogorvos, láborvos, audiológus, laboratórium, röntgen rendszeresen vizitel otthonunkban • Registered dietitian Szakképzett diétás nővér • Religious Services Egyházi szolgáltatások • Magyarul beszélő személyzet (személyzetünk - a magyaron kívül - még több európai nyelven is beszél) !• Magyar konyha • Magyar könyvtár • Magyar filmek, újságok • A messziről érkező látogatók / rokonok számára díjtalan szállást és ellátást biztosítunk a vendégházban Kérem látogasson el hozzánk és győződjön meg a mi kényelmes és családias hangulatú OTTHONUNKRÓL. 10 jótanács időseknek íme 10 megszívlelendő jótanács a békés, derűs öregséghez, Isten elvonókúrájához 1. Sose tartsuk értelmetlennek, céltalannak az életet, mert nem az. 2. Mindhalálig ápoljuk kapcsolatainkat: fölfelé, befelé, kifelé (Istennel, önmagunkkal, az emberrel illetve a természettel) 3. Ne idegenkedjünk az újtól. Vagy növekszünk, vagy zsugorodunk. A természet nem ismeri a stagnálást. 4. Mindvégig foglalkozzunk azzal, amivel foglalkoztunk, vagy azzal, amivel mindig szerettünk volna, de nem futotta időnkből. 5. Kössünk barátságot a fiatalokkal, különösképpen gyerekeink gyerekeivel, a harmadik generációval. 6. Többet törődjünk az élőkkel, mint a holtakkal. 7. Beszélgessünk, ne csak beszéljünk. ( A jóízű vitatkozás is jobb a némaságnál.) 8. Mosolyogjunk sokat és sokszor- a humor vonzó, a keserűség taszító. 9. Óvakodjunk a tétlenségtől és a stresszeket okozó túlerőltetéstől. 10. Barátkozzunk meg az öregséggel, mint az Isten elvonókúrájával. A magyar férfiak fele nem éli meg a nyugdíjkorhatárt A férfiak 40 százaléka nem éli meg a nyugdíjkorhatárt, mivel a 35 és 65 év közötti korosztály ezen része keringési zavar, anyagcsere zavar, vagy szív- és érrendszeri megbetegedés miatt elhalálozik. Ezt a statisztikát Magyarország vezeti a világon - mondta a gödöllői Tormay Károly Egészségügyi Központ igazgató főorvosa, a Férfiak Egészséghete Program konferenciájának egyik előadója. Szabadfalvi András közölte: össztársadalmi összefogás szükséges ahhoz, hogy a férfiak törekedjenek az egészséges életmódra. Magyarországon a férfiak átlagosan csaknem 10 évvel rövidebb ideig élnek, mint a nők. Ez főleg a családon belüli és a társadalomban betöltött szerepüknek köszönhető, amely gyakran szorongást okoz náluk. A meg nem felelés érzéséből adódó szorongás sokszor szervi problémákat idéz elő. A férfiaknál ilyenek a keringési és az emésztő szervi megbetegedések. Ha azonban egy férfi megéli a 65. életévét, onnantól életkilátásai megegyeznek a vele egykorú nőkével. A szakember a már jól ismert megelőzési módokat ajánlja: sokat kell mozogni és egészségesen kell táplálkozni. Kerülni kell a túlzott alkoholfogyasztást és a dohányzást is.
