Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-06-09 / 24. szám
Erdélyi kiruccanás: faluturizmus kastélyokkal Az egyre színvonalasabb kiszolgálásért a Magyarországot körülvevő országok közül még mindig Romániában fizetünk a legkevesebbet. A faluturizmus páratlan bája pedig egyfajta garancia arra, aki egyszer már járt ott, újra vissza fog térni. Nem nehéz megtervezni egy erdélyi kiruccanást. Kezdhetjük rögtön a kincses várossal! csak most kezd erőre kapni. Ugyanis most jóval több pénzből gazdálkodnak, elkészítették saját weblapjukat, és elindult egy utcai plakát-, illetve járműreklámkampány, aminek nagyon pozitív visszhangja volt. „Rajtunk is múlik, hogy az Erdélybe érkező turistát valóban ne érje csalódás” - folytatja s ennek szerinte valóban kicsi az Kolozsvárt kevés arrajáró turista hagyja ki, s nemcsak azért, mert Mátyás király szülőhelye. Érdemes megállni . Torockón is, a páratlanul festői erdélyi falucskában, ahol kétszer kel föl a nap. S kár lenne, ha kimaradna az úticélok közül Segesvár középkori várnegyede. A hegyvidéki túrák, a borvízforrások felkutatása is sokat ígér a szabadidő eltöltésére. Romániának minden természeti adottsága megvan ahhoz, hogy turisztikai nagyhatalommá váljék. Az elmúlt években nagyon sok minden megváltozott az országban. A bukaresti vezetés végre felismerte a turizmusban rejlő gazdasági és országimázslehetőségeket: 2006-2008 között 325 millió eurót szán a büdzséből idegenforgalmi fejlesztésékre. „A fejlődés már most is látványos, számos új szálloda, vendégház, fogadó nyílt az elmúlt években Nagyváradtól egész Székelyudvarhelyig” mondta a hvg.hu-nak Kerekes Gábor, a Román Turisztikai Hivatal budapesti képviseletének vezetője. Változatosságában és sokszínűségében Románia páratlan turisztikai célország, s a képviselet feladata, hogy az itteni közönség is hozzáférjen azokhoz az információkhoz, ami esélye, hiszen minden régiónak megvannak előnyei, a három csillagos szállodától egészen a falusi vendéglátásig. Havasok, gyógyfürdők és borvízforrások földje Míg délen, és a többségben románok lakta vidékeken leginkább belga, holland, francia és olasz turisták fordulnak meg, és gyógyulni vágyókat. A legnépszerűbb gyógyfürdők pedig Szováta, Parajd, illetve Székelyudvarhely. A vidéken a borvízforrások (ez ásványvizet jelent) is igen gyakoriak, szakemberek szerint akár több ezer is létezhet belőlük. Ha gyógyvizeket akarunk kóstolgatni, érdemes beszerezni egy olyan térképet, amelyen fel vannak tüntetve a legfontosabb források, ennek segítségével ugyanis remek túrákat is szervezhetünk. A felmérés érdekessége, hogy a megkérdezettek közül másképpen vélekednek az országról azok, akik nemrég voltak ott, és másképpen azok, akik régen vagy soha nem jártak Romániában. Utóbbiak leginkább az utak minőségétől, illetve a közbiztonságtól tartanak, noha az elmúlt években az utak minősége is sokat javult keleti szomszédunknál. Csökken az oda látogatók átlagéletkora, egyre gyakoribbak a fiatal turistacsoportok, amelyek szórakozásból és kalandvágyból utaznak. Ám megfigyelhető, mivel a faluturizmusra szakosodottak emeltek áraikon, egyre többen inkább a szállodai kényelmet választják. A magyar turisták egyre inkább igényesek a kényelmükre, az elszállásolás a magyarországi utazók főként a Maros vidékét, Székelyföldet, illetve Kalotaszeg környékét részesítik előnyben. A hegyvidéki kirándulások legnépszerűbb célpontjai a Fogarasihavasok, valamint a Biharihegység. Hévízforrásokban, gyógyfürdőkben is igen gazdag alapján el tudja dönteni, kivánesie a szomszédos országra, vagy sem - magyarázza Kerekes, aki szerint annak ellenére, hogy már 2002 óta működnek, irodájuk a régió, míg nyugaton számos radioaktív hévízforrás táplálja a fürdőket, a keleti, vulkanikus eredetű kénes, illetve a Sóvidék sós vizei várják a pihenni körülményeire. A faluturizmussal szemben is nőnek az elvárások: a szobákhoz legyen külön fürdőszoba, a helyiségek ne legyenek átjárhatóak, sőt előnyben részesítik a háziúr nélküli vendégházakat. Egy éjszakáért 1500-2000 forintot kérnek fejenként; Erdélyben bárhová megyünk, hasonló árakkal fogunk találkozni. Parajd, a Sóvidék központja A környék fő attrakciója a sóbánya, amelyet már a rómaiak is ismertek. A már kitermelt kamrákat gyógyászati és turisztikai célokra alakították ki, focipályával, a gyerekeknek játszótéri homokozó helyett sózóval. De ha megéhezünk, itt lenn a mélyben is van lehetőség étkezésre. Az egykori bánya büszkesége a kápolna, ahol gyakran rendeznek koncerteket. Ha itt akarunk megszállni, akkor számos vendégház, illetve panzió közül választhatunk. Torockó, ahol kétszer kel fel a nap Az egy ik legvarázslatosabbnak tartott erdélyi település az Erdélyi Szigethegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre. A falu eredeti lakói német vasművesek voltak, akiket az Árpád-házi királyok uralkodása idején a Thoroczkai család telepített ide. A település fölé magasló Székelykő jellegzetes formája miatt Torockón kétszer 9-10 méterre szűkül a távolság. A szoros érdekessége hogy a történelmi Magyarország határa itt húzódott. Erre bőven találunk utalásokat, bizonyítékokat. Ilyen például a magyarok hídja a Kisbékás patakon. Fogarasi-havasok A Déli-Kárpátok legmagasabb és legegységesebb hegylánca. Felszínének nagy része 2000 kel fel a nap, de más látnivalót is kínál a település: a Néprajzi Múzeumban megtekinthetjük a vasművesség tárgyait, a híres festett bútorokat és a torockói népviseletet. A településen található egy 1723-ból való vízimalom is. Ha már itt vagyunk nem lehet kihagyni a 8 kilométerre lévő bedellői cseppkőbarlangot, a gyalogtúrákat, sziklamászásokat és a siklóernyőzést sem. Segesvár, a festői középkori vár Marosvásárhelytől délre, a Nagy-Küküllő völgyszorulatában fekszik. A Világörökség részét képező segesvári vár falain belül találjuk Erdély legfestőibb középkori várnegyedét. Meredek lejtésű hegyek, erdővel borított domboldalak ölelik a környezetéből szigetként kiemelkedő várat. Segesvár a középkorban egyike volt Erdély legfontosabb városainak, mind gazdasági, mind egyházi szempontból. Az első céhek megszervezése a XIV. század elejére tehető, kézműipara már ekkor igen fejlett volt, amely a későbbi időkben még inkább felvirágzott. A Gyilkos-tó és a Békásszoros A fenyőcsonkokkal teletűzdelt tó látképét sokan ismerik. Ez a kép vezet be a környék lélegzetelállítóan szép sziklarengetegébe. A tótól mindössze néhány kilométerre található a Békás-szoros, meredek és magas sziklafalakkal, a hely varázsát fokozza a nagy robajjal tovaszáguldó hegyi patak. A szoros sziklái között gyakran méter feletti, több csúcsa pedig 2500 méter fölé emelkedik. Az elmúlt évtizedekben több kisebbnagyobb barlangot is feltártak, amelyeket a felszín alatti patakok és több méter magas vízesések teszik változatossá és érdekessé. A sziklás gericek között meghúzódó csillogó tavak vagy tengerszemek a hegység különleges színfoltjai. A környék tisztasága és a szállások minősége nagyon sokat javult az utóbbi időben, főleg a tó környéki magánpanziók ajánlhatók az utasoknak. Törcsvár, a Drakula-kastély Törcsvár Brassótól 25 kilométerre található, a Királykő és a Bucegi hegység között valóságos kaput képez Erdély és Oláhország között. Ez a vidék is gazdag turisztikai látnivalókban. Európa egyik leglátogatottabb kastélyát, a Drakula-kastélyt semmiképpen ne hagyjuk ki. Bár a kastély nevéből a Drakulaként elhíresült, kegyetlenkedő Vlad Tepes havasalföli vajdára asszociálunk, az épületnek nincs sok köze hozzá. Brassó lakói építették ugyanis 1377- 1382 között az átjáró védelmére a török inváziók idején. Most múzeumként működik, gyönyörű bútorokkal berendezett szobákat is láthatunk. Külföldi állampolgároknak kétszeres belépődíjat számítanak fel, ám ezzel meglátogathatjuk a vár tövében található falumúzeumot is. A közelben találjuk a Rozsnyói kastélyt, és meglátogathatjuk a Sinaiai Peles-kastélyt, vagy Erdély egyik legnagyobb szász várát Berethalmon. Június 9,2006
