Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-06-09 / 24. szám
AMERICAN/HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER 12/31/2009 M0L300 AUGUST MOLNÁR, DR. AMERICAN HUNGARIAN FOUNDATION 300 SOMERSET ST. - P.0. BOX 1084 . NEW BRUNSWICK, NJ 08903 <______________________________________________________________> Itt az új Gyurcsány-kormány Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök bemutatta kormányát. Az ügyvezető miniszterelnök közölte: mind a 12 miniszterjelölt felelősségnyilatkozatot írt alá, amelyben azt rögzítették, hogy a miniszterelnök és a miniszterjelöltek milyen módon vesznek részt az országreformban. A pénzügyi tárcát az új kormányban is Veres János irányítja, és posztján marad Kóka János gazdasági, Gráf József földművelésügyi és Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. A rendészettel kiegészült igazságügyi tárcát Petrétei József, a most alakuló önkormányzati és területfejlesztési minisztériumot pedig Lamperth Mónika vezeti. A Külügyminisztériumot Göncz Kinga, ügyvezető esélyegyenlőségi miniszter, a honvédelmi tárcát Szekeres Imre, az MSZP-elnökhelyettese, az egészségügyi tárcát pedig Molnár Lajos kórházigazgató irányítja. Az oktatási és kulturális tárcát Hiller István, az MSZP elnöke, a szociális és munkaügyit pedig Kiss Péter jelenlegi kancelláriaminiszter kapta. A Miniszterelnöki Hivatalt Szilvásy György, a kormányfő eddigi kabinetfőnöke irányítja. Gyurcsány Ferenc azt is közölte, hogy az Államreform-bizottság vezetője Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter lesz, a Fejlesztési Kabinetet Bajnai Gordon, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke irányítja. A Fidesz szerint az alkotmányos kereteket feszegeti a kormánystruktúra, bár még azon belül van. Répássy Róbert frakcióigazgató kijelentette: formalitássá üresedett a miniszteri poszt, azok az új testületek viszont, amelyekben a tényeges döntések születnek, nem tartoznak a parlament ellenőrzése alá. Ezen a helyzeten esetleg egy eseti parlamenti bizottság felállításával lehetne változtatni. A politikus azt is bejelentette, hogy amennyiben ez a struktúra gátolja a kormányzást, akkor a Fidesz Alkotmánybírósághoz fordul. Az MDF szerint Gyurcsány Ferenc kormányának megalakításával azt üzente, hogy a minisztereknek nem szakpolitikusoknak, hanem politikusoknak kell lenniük, akik a miniszterelnöki akaratot hajtják végre. Hock Zoltán elnökhelyettes kijelentettte: „Megismerve a kormányzati struktúrát tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy (a kijelölt kormányfő) bárkit kinevezhetett volna, hiszen Magyarországnak ennyire centralizált, ennyire a miniszterelnök akaratának alárendelt kormánya még nem volt.” Energiaár-emeléssel kezd a megalakuló kormány A Népszabadság információi szerint júliustól 10 százalék körüli villamosenergia-áremelésre készül a kormány. A tervek szerint a lakosság ezúttal valamivel nagyobb növekedésre számíthat, mint az ipar. Kóka János gazdasági miniszter információnkat sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta. A bevezetés napja még bizonytalan. Ennek oka, hogy feltehetőleg az áram- és a gázárak emelését egy napon szeretné a kabinet letudni. A gázármódosítást a szabályok szerint a bevezetés előtt egy hónappal már közzé kell tenni, a bevezetés kőbe vésett időpontjának pedig eddig július elseje számított. A bejelentéssel mindenképpen megvárják az új kormány megalakulását, ami június közepét jelentené. Jogászok vizsgálják annak lehetőségét, hogy hogyan lehet ennek ellenére július elsején életbe léptetni az ármódosításokat. Kell még emlékezni Trianonra? lehetősége azonban sem a szocialista párton belül, sem a Magyarország számára hivatalosan 1920. június 4-én, a trianoni békeszerződéssel ért véget az első világháború. A győztes nagyhatalmak pillanatnyi érdekét szolgáló diktátum eredményeként a Magyar Királyság területének 72, lakosságának 57 százalékát veszítette el. Apponyi Albert, a Párizsban tárgyaló magyar delegáció vezetője a béke feltételeit megismerve döbbenten jegyezte meg: Magyarországtól azt várják, legyen öngyilkos, nehogy megöljék. A kettős állampolgárságról tartott, 2004. december 5-i népszavazás eredménye is bizonyítja, hogy a mai magyar társadalom legnagyobb része közönnyel viseltetik Trianon kérdése és a határainkon túl élő magyarság iránt - nyilatkozta Raffay Ernő történész, aki négy évig volt a Károli Gáspár Tüdományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja. Véleménye szerint a közöny és az elutasítás gyökereit a kommunista rendszerben kell keresnünk: a Rákosidiktatúra a proletár nemzetköziség jegyében minden eszközzel üldözte a „magyar nacionalizmust”, Trianonnak akár az említését is, mindent, amit a Horthy-korszakhoz köthetett. „A környező országok kommunistái is a magyar nacionalizmusban, irredentizmusban látták a dolgozó nép legfőbb ellenségét” - mondta a történész. Kádár puhának nevezett diktatúrája is a felejtést szolgálta azzal, hogy némi szabadságot, „gazdagodást” engedett, viszont nem tűrte, hogy a határainkon túl élő magyarokról, Trianon igazságtalanságáról szó essen. Mint Raffay a FigyelőNetnek elmondta, 1990-ben, a demokratikus átalakulás után azt várták, hogy végre történjen valami. Eddig azonban egyetlen magyar kormány sem vállalta fel, hogy szembenézzen Trianonnal - tette hozzá. Raffay szerint a mai közhangulat alapján nem csodálkozhatunk a kormányzat érdektelenségén: valószínűleg jelentős mennyiségű szavazatot veszítene az a parlamenti párt, amelyik ezt megtenné. Bár abban valamennyi párt egyetért, hogy Trianonról meg kell emlékezni és oktatására nagy hangsúlyt kell fektetni, a Fidesz által kezdeményezett gyásznappá nyilvánítást nem osztják a parlament más tagjai. Nyakó István, az MSZP szóvivője elmondta: Trianon tragédiájáról emlékezni kell, tanítani kell. Állami szintű megemlékezés koalíciós tárgyalásokon nem merült fel. Az SZDSZ szerint meg lehet emlékezni Trianonról, ám „nagy felhajtásra”, nincs szükség. A szomszédos országok félreértenék, revíziós támadásnak értelmeznék, és ezzel a határon túli magyaroknak is ártanánk. Osztja ezt az MDF is: soha nem javasolták június 4-e nemzeti gyásznappá nyilvánítását, hiszen a nemzeti emlékezetben október 6-a ez a nap - válaszolta lapunk kérdésére a párt sajtóosztálya. Hozzátették: Magyarország, mindenekelőtt erkölcsi, de az alkotmányban is rögzített felelősséggel tartozik a határon túli magyarokért. A békeszerződés során elcsatolt területek gyászolásánál mindig fontosabb, hogy soha ne feledkezzünk meg róluk. Nyakó szerint egy elkötelezett Európa-politika gyógyíthatja a trianoni sebeket: a határok nem változnak, de a közös Európában átjárhatók lesznek, ami elviselhetővé teszi a terhet. Az MSZP véleménye szerint egy uniós tag .Romániában a magyar kisebbség könnyebben kivívhatná azokat a jogokat, amelyekre igényt tart, amelyek megilletik. A párt ehhez minden segítséget kész megadni. Egyetért ezzel az SZDSZ frakcióvezető-helyettese is. „Az Európán belüli határok adottak, amelyek vitathatóan praktikusak, ezért a határok légiesítésére kell törekedni. Szerbia és Ukrajna kivételével ez már nincs is olyan messze, és ha eltűnnek a határok, Trianon problematikája is sokat veszít jelentőségéből - fogalmazott a FigyelőNetnek Pető Iván. Mint korábban írtunk róla, a határon túli magyarság körében olyan mértékű az elvándorlás, hogy rövid időn belül eltűnhet a délvidéki és az ukrajnai magyarság. Erdélyből, huszonöt év távlatában 500 ezer magyar költözhet át Magyarországra, ami hatalmas érvágást jelentene a ma mintegy 1,6 millió főt számláló erdélyi magyarság számára, mivel főleg a fiatalok döntenek az áttelepülés mellett. Raffay Ernő „csángósodásnak” nevezte azt a folyamatot, amikor tisztán magyar lakta területek viszonylag rövid idő alatt beolvadnak, eltűnnek. Szavai szerint ez a folyamat egyre gyorsabb, és a most felálló kormánynak nagyon komoly diplomáciai lépéseket kellene tennie, hogy megállítsa. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a FigyelőNetnek úgy nyilatkozott, hogy sokkal erőteljesebb támogatásra lenne szükségük a gazdaság megerősítésére. Raffay szerint a külföldre, magyar lakta területekre települő anyaországi cégeknek gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatásukon túlmutató jelentőségük is van. Tapasztalatai szerint a hazai cégek megjelenése erősíti a határon túliak önbecsülését, lelki tartást nyújt számukra. Példaként említette, hogy Erdélyben sokan még akkor is a Mól benzinkutaknál tankolnak, ha ott drágább a benzin. Ráadásul a hazai cégeknek is megéri a befektetés: olyan helyi munkaerő áll rendelkezésükre, amely beszéli mindkét nyelvet, és tisztában van a helyi viszonyokkal, jogszabályokkal. Óriási lehetőség lehet a magyar vállalkozások számára a román, és a hamarosan megkezdődő szerbiai privatizáció - fogalmazott Raffay Ernő. A csecsemők is 1 millió forinttal tartoznak Drasztikusán, mintegy 85 százalékkal nőtt a központi költségvetés adóssága 1999 és 2005 vége között - az Állami Számvevőszék csütörtöki jelentése szerint. Az elemzők szerint a meglévő adósság akkor is tovább növekedne, ha az állam egyetlen fillért sem venne fel, hiszen a finanszírozás logikája alapján, amikor lejár egy hitel, akkor újra- és újra meg kell újítani az adósságot. Ezt újabb hitelek és kötvények kibocsátásával lehet finanszírozni, de mindig romló feltételek, magasabb kamatszint mellett. A 12.744 milliárd forint államadósság egy főre lebontva azt jelenti, hogy minden magyar állampolgár (csecsemőket is beleértve) tavaly év végén 1 millió 186 ezer forinttal tartozott. Ha tovább számolunk, akkor ez alapján egy kétkeresős, kétgyermekes család adóssága 4 millió 750 ezer forint. Ha ez a képzeletbeli család a teljes hazavitt jövedelmét a törlesztésre fordítaná, akkor ezt az összeget két év alatt tudná törleszteni.
