Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-05-26 / 22. szám
Kevesebb szentet akar a pápa „Szentgyár” - nevezte el egyik munkatársa azt a vatikáni „minisztériumot” - a szentügyi kongregációt amelynek feladata a különböző jeles személyiségek szentté avatásának jóváhagyása volt, mivel olyan sok munkájuk akadt II. János Pál idején. A tavaly elhunyt egyházfő egyfajta kommunikációs csatornaként alkalmazta a szentté avatásokat, szentjeit példaképként állította a világ katolikusai elé. Gyakorlatilag egyetlen nemzet vagy csoport sem maradt ki, II. János Pál közel 500 szentet avatott - többet, mint elődjei az őt megelőző öt évszázadban összesen. Egy csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentumból azonban kiderül, XVI. Benedek a hét elején óvatosságra szólította fel a kongregációt, és közölte, szigorú előírásokat kell betartani ahhoz, hogy valakit szentté avassanak. A szigorítás kihathat magának II. János Pálnak a szentté avatására is, akit pedig pont XVI. Benedek indított el a kanonizálás útján. A konzervatív katolikusok mindig is nehezteltek II. János Pálra, hogy túl könnyedén kezeli a szentté avatásokat, és nem veszi figyelembe az előírásokat, például azt, amely szerint a szentnek szánt személy körül előzőleg egyfajta kultusznak kell kialakulnia. XVI. Benedek úgy véli, e nélkül nem lehet szentté avatni, ahogy fizikai csodatételre is szükség van, „az erkölcsi csoda nem elégséges”. A csodatétel alól csak a mártírok mentesülnek a szentté avatáshoz, ám az új pápa itt is szigorúbb, szerinte nem elég meghalni a vallásért, hanem a mártírnak keresztényellenes üldöztetést kell elszenvednie, amelyben „szükséges, hogy megnyilvánuljon üldözője hit iránti gyűlölete is”. II. János Pál külföldi útjait gyakran kötötték össze a meglátogatni tervezett országbeli személyeket szentté vagy boldoggá avatásával. Az ő esetükben felhozott csodatételek miatt ugyancsak sokan húzták fel a szemöldöküket a Vatikánban - írja a Guardian. Román városok zárlat alatt Ötven fölé emelkedett az utóbbi két hét alatt madárinfluenza vírusával fertőzött, illetve fertőzésgyanús települések száma Romániában, ahol a többnyire az ország közepén fekvő 8-10 megye után a hét végén a fővárosban és egy második székelyföldi faluban is találtak fertőzésgyanús háztáji gazdaságokat - derült ki bukaresti közlésekből szombaton. Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter sajtótájékoztatóján bejelentette: a bukaresti szaklaboratórium szerológiai vizsgálatai szombatig húsz helységben erősítették meg a madárinfluenza H5- ös vírusának a megjelenését a háztáji gazdaságokban és (legalább is a Brassó megyei Feketehalom esetében) egyes ipari rendszerű baromfitelepeken. A román agrártárca tájékoztatójából szomorú újdonságként tudhatta meg a közvélemény, hogy az utóbbi 24 órában új megye - a moldovai Neamt - és egy újabb megyeszékhely, Nagyszeben is felkerült a madárinfluenza-fertőzés két hete megkezdődött „tavaszi hadjáratának” térképére. A megismételt helyszíni gyors tesztek Bukarest két negyedében és a háromszéki Szitabodza után Málnásfaluban is, valamint Neamt megye egyik településén a H5-ös vírus előfordulását mutatták ki. Ezzel szemben jó hírnek tekintik a román hatóságok, hogy az eddig fertőzésgyanúval kórházba szállított csaknem húsz személyről kivétel nélkül kiderült, hogy nem kapták el a madárinfluenza vírusát. Irán sárga színnel jelölné meg a zsidókat Az iráni parlament elfogadott a minap egy törvényt, amely különböző szabvány ruha viseletére kötelezi az irániakat vallásuk szerint - erősítették meg a hírt a tekintélyes kanadai National Postnak ott élő irániak. Az új törvény, amelyet még Ali Khamenei ajatolláhnak is ellenjegyeznie kell, a nem muszlim lakosságot megkülönböztető jel viselésére kötelezi. Irán közel 25 000 ezer zsidó lakosának kötelező lesz egy sárga csíkot varrnia a ruhájára, míg a keresztények számára egy piros jelvény, a tűzimádó vallást követőknek pedig kék színű viselet lesz előírva. „Ez egyértelműen a holokausztra emlékeztet” - mondta Mervin Hier rabbi, a Simon Wiesenthal központ vezetője Los Angelesben. „Irán egyre közelebb és közelebb mozdul ideológiájában a nácikhoz. Ali Behroozian, egy Torontóban élő iráni menekült azt mondta, hogy a törvény akár már jövőre életbe léphet. „Nincs okunk feltételezni, hogy nem fogják beiktatni a törvényt, hacsak nem lesz valamiféle nemzetközi akció ez ellen.”- tette hozzá Mervin Hier. A törvény ötletét egyébként két éve jegelik. A siíta többségű országban már eddig is jelentős volt a diszkrimináció a vallási kisebbségekkel szemben, különösen a munka, oktatás és lakhatás terén. A zsidók különösen éles diszkrimánációt kénytelenek elviselni. Az iszlám forradalmat vezető Komeini ajatollah őket tette meg első számú ellenségnek, az amerikaiak mellett. 2000- ben például hamisan vádoltak meg 10 zsidót és 2 muszlimot Izraelnek való kémkedéssel, akiket csak a nemzetközi felháborodás mentett meg a kivégzéstől. Az iráni zsidó kisebbség több mint 2000 éves múltra tekint vissza, jelenleg már csak egy töredékük maradt az országban. A tűzimádó vallás pedig népvallás volt Perzsiában az iszlám térhódítása előtt, a közösség jelenleg körülbelül 200 ezer tagot számlál az országban. Az iráni keresztények száma 300 ezer. Fájdalmas évforduló: 60 éve űzték el Sopronból a német kisebbséget Sopronilap, 2006 április A német kisebbség kitelepítése Sopronból városunk történelmének egyik legsötétebb mozzanata: 1946 tavaszán két hét leforgása alatt közel 8000 német ajkú soproni lakosnak kellett elhagynia a várost. A kitelepítés során éppen azokat az embereket űzték el Sopronból, akik az 1921-es népszavazáson megmutatták hűségüket a magyar néphez, illetve Sopronhoz. Mi történt pontosan hatvan évvel ezelőtt? Hogyan zajlott a kitelepítés? A város polgárai és vezetői tétlenül nézték, hogy hűségükért cserébe elűzzék a német kisebbséget, vagy megpróbáltak tenni valamit az érdekükben? A német kisebbség „huszadik századi mohácsát” Krisch András levéltáros segítségével idézzük fel. Hivatkozási alap: kollektív bűnösség A magyar kormány - a kollektív bűnösség elvére hivatkozva - 1945 végén határozta el, hogy kitelepíti a német kisebbséget az országból. A döntéssel a szociáldemokraták és a kisgazdák kivételével valamennyi párt egyetértett. Vita ezután már csak arról folyt, hogy pontosan hány embert érintsen a kitelepítés, kiknek lehet vagy kell mentességet adni? Kelet-európai abszurd: hűségért kitelepítés? A soproniak 1946 januárjában megdöbbenve értesülnek a kormány szándékáról. A városvezetés és a polgárok egyaránt tisztában vannak vele, mekkora erkölcsi és anyagi veszteséget jelentene Sopron számára a német kisebbség kitelepítése. Mégis csak kevesen gondolják úgy, hogy cselekedni kell. Az első lépést az egyház teszi meg: az evangélikus egyház a katolikus konventtel közösen feliratot juttat el a kormánynak, amelyben felhívják a figyelmet Sopron különleges helyzetére, az 1921-es népszavazásra. A feliratra nem érkezik válasz. Eközben Házi Jenő soproni főlevéltáros Budapestre megy, és Varga Béla kisgazdapárti képviselőtől ígéretet kap arra, hogy Sopront kiveszik a rendeletből. Házi Jenő a miniszterelnök figyelmét is felhívja a soproni helyzetre: „az 1921- es népszavazáskor... ha minden magyar anyanyelvű le is szavazott magyar hazája mellett, ez csupán 48,7% -ot jelentett volna, vagyis Sopron városát Magyarország elvesztette volna, ha a német anyanyelvű lakosságának több mint fele nem maradt volna hű hazájához. Ezek a magyar hazához hű, német anyanyelvű soproni német lakosok még ma is élnek és ők voltak az a szám szerint 4935 lélek, akik az 1941-es népszámlálás során német anyanyelvűk megvallása mellett magyar nemzetiségűeknek írták be magukat... és ezek hűségét jutalmazná most a magyar nemzeti kormány azzal, hogy Németországba áttelepíti őket?... Azzal a kéréssel fordulok Miniszterelnök Úrhoz, hogy ezt a 4935 magyar hű német lelket minden további nélkül mentesítse az áttelepítés alól.” Válasz erre a feliratra sem érkezik, ellenben április 5-én Ágfalvára megérkezik a kitelepítési bizottság. Az elkeseredett Házi Jenő ismét Budapestre megy, hogy a kitelepítést ellenző kisgazdákkal tárgyaljon, azonban szomorúan kell tapasztalnia, hogy a Kisgazdapárt már elvesztette hatalmát, az országot a kommunista párt irányítja. Reményvesztetten érkezik haza, biztos benne, hogy már nem lehet megakadályozni a tragédiát, és Sopron elindult végzete felé. sejtései hamarosan beigazolódnak: április 19-én körülzárják a várost, 20-án a Festőteremben megjelenik az első kitelepítési lista. Csordás Sándorné született Göschl Emília így emlékszik vissza a tragikus napra: „nem akartam hinni a szememnek, amikor megláttam a nevemet a listán. A 41-es népszavazáson német anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek vallottam magam, a férjem pedig teljesen magyar volt, és életét áldozta a hazájáért: elesett a háborúban. Ezért nagyon igazságtalannak és megalázónak éreztem, hogy felkerültem a listára. Szerencsére szüleim kapcsolatai révén megmenekültem a kitelepítéstől.” Hogy hányán voltak olyan szerencsések, mint Csordás Sándorné, arról nincsenek adatok, de tény, hogy még a listák megjelenése után is próbálták megmenteni a német anyanyelvű, de magyar nemzetiségű lakosokat. Öntudatos búcsú: „hazádnak rendületlenül légy híve” Az első szerelvény április 27-én hagyja el a várost, két hét leforgása alatt megtörténik a közel 8000 fős német kisebbség kitelepítése. Az egyik szerelvény indulásánál ott volt a Déli pályaudvaron a kitelepítéstőlmegmenekült, szomszédait búcsúztató Csordás Sándorné: „A nők közül sokan sírtak, a férfiak többnyire sorsukba beletörődve meredtek maguk elé, voltak olyanok is, akik az itt maradóknak könyörögtek, hogy segítsenek a visszatérésben. Amikor elindult a szerelvény, a vonatból integető emberek a szózatot énekelték: Hazádnak rendületlenül légy híve ó magyar... ezt a jelenetet soha nem felejtem el.” „Sopronban minden csendes” Sopronban minden rendben, Sopronban minden csendes - jelentette május 17-én, a kitelepítés befejezésének napján a kitelepítési bizottság soproni megbízottja. Sopron valóban elcsendesedett: elnéptelenedett a gazdanegyed, eltűntek az iparosok, a vasárnapi harangszóra nem kígyóztak hosszú sorok az evangélikus templom bejáratánál. Míg az 1941-es népszámláláson 42255 volt Sopron lakóinak száma, 1949- ben már csak 32000. Emlékmű: üzenet a jövő nemzedéknek Sopron elcsendesedett, majd elhallgatott: a német ajkúak kitelepítése a rendszerváltásig tabutéma volt. 2005. év közepén megkezdődött a kutatómunka, a hatvanadik évfordulóra pedig egy feltáró összefoglaló munka jelenik meg a kitelepítésben rokonai által érintett Krisch András levéltáros tollából. A soproni németek kitelepítése 1946-ban című könyv német és magyar nyelven is olvasható lesz. A városvezetés a hatvanadik évfordulóra egy emlékmű felállítását tervezi, emlékeztetőként a jövő nemzedék számára, hogy soha többé ne történhessen hasonló. A kitelepítés számokban 1941-es népszámláláson 42255 főnyi lakosságból 12533- an vallották magukat német anyanyelvűnek. Ezek közül 7698-an német nemzetiségűnek, 4935-en magyar nemzetiségűnek tartották magukat. Nincsenek pontos adatok arról, hogy hány embert telepítettek ki, Krisch András kutatásai alapján úgy gondolja, kb. 8000 főt űztek el. Az 1949-eS népszámláláson Sopronnak 32000 lakosa volt. Homor Judit www.BudapestTravel.us 7260 Sunset Blvd. #206, Hollywood, CA 90046 (323) 876-9975 1 800 928-3273 KEDVEZMÉNYES REPÜLŐ ÁRAK - EUROPEAN RIVER CRUISES Hawaii * Mexico * Tahiti * Australia * Europe * Caribbean Szigetek Creative Tours & Crouises * E-Mail: beabudapesttravel@yahoo.com Budapest Spa Packages For other Specials check: www.BudapestTravel.us ^ Május 26,2006"
