Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-01-06 / 2. szám
Tüdunk-e még ünnepelni? MEGJELENT!!! Magyarországon nagy siker volt! ÉNEKES BEÁTA: A vágyak balladája „A lélek csak akkor teljesedhet ki, ha önmagát keresi, ha szeretni és adni képes, önzetlenül, abban a tudatban, hogy nem vár viszonzást. ” Énekes Beáta Magyarországon élő fiatal, mohácsi születésű író- és költőnő odahaza már elismert versíró. Az Acordia Kiadónál nemrég megjelent kötetében jellegzetes, mindennapi konfliktus-helyzeteket énekel meg - szó szerint énekel, mert a kötetbe foglalt versek dalszövegek, és ekként is olvasandók. Az írónő most szeretné eljuttatni gondolatait a világ minden részében élő magyarokhoz. A külföldön élő magyarok Magyarországon élő szeretteiknek is tudnának a verseskötetből ajándékozni. A kötet ára postaköltséggel: $15.Magyarországon belüli szállítással az ár $13.A megrendeléseket pénzesutalvánnyal (Cashier’s Check) együtt a következő címre kérjük küldeni: Énekes Beáta 7700 Mohács, Tömöri utca 8., Hungary Tel/Fax/Üzenetrögzítő az USÁ-ból: 011-36-30 426-5915 A Énekes Beáta: EGYÜTT Át tudjuk-e élni az örömöt, tudunk-e együtt énekelni, tudunk-e melegebb fénnyel szeretni még? A Magyar Rádió Háttér című műsorának vendége volt Kopp Mária magatartáskutató és Csányi Vilmos etológus professzor.- Professzor úr, az állatok tartanak-e valamilyen ünnepet?- Az állatoknál természetesen nincsen ünnep. Az ünnep egy emberi konstrukció, egy olyan rítus, ami nagyon fontos minden kultúra működése szempontjából. Nagyon komoly etológiái, biológiai alapjai vannak annak, hogy az emberek szeretnek ünnepelni, hogy egyáltalán szeretnek különböző rítusokat végrehajtani - mondta Csányi Vilmos.- Milyen etológiái oka van ennek?- Ennek valószínűleg az az oka, hogy egy csomó információt lehet a rítusba rejteni. Arra kell gondolni, hogy ősidők vannak, 100-150 ember él valahol a szavannán egyedül, harminc évenként látnak másik 150 embert messze elvonulni a látóhatár szélén, tehát egyedül vannak, és minden, amit tudnak, az a fejükben van. Ahhoz, hogy a tudást a következő generációnak is átadhassák, hogy megőrizzék azt, amit az apák, az ősök tudtak, ahhoz valamiféle rendszeres ismétlésre van szükség és ezt szolgálja a rítus. Amikor valamilyen rituális táncot, szertartást végeznek, akkor tulajdonképpen felidéznek fontos tudnivalókat az előző időszakból, az apáik, őseik történetéből vagy a saját történetükből, és ezek az idézetek nagyon fontos ismeretekről szólnak és ezt akkor a következő generáció is átveszi, megtartja, és így generációról generációra átadódik egyfajta tudás, és ez tulajdonképpen a legősibb ilyen információtároló elrendezés az emberiség életében. Ha már itt az állatok többször előkerültek, akkor hadd tegyek valamit hozzá, hogy van egy kivétel, és ez a kivétel a kutya. Mi a tanszéken azt nézzük, hogy a kutyák a háziasítás során hogyan alkalmazkodtak hozzánk, és hogyan kezdtek egy picit az emberre hasonlítani, és nagyon érdekes, hogy az egyik dolog, amiben ilyen emberszerű tulajdonságokat nyertek, az az, hogy hajlandók a rítus kialakítására. Minden kutyatartó tudja, hogy ha egy bizonyos cselekvési sorral megy mondjuk sétálni vagy azzal kapja a kutya az ennivalóját, akkor a kutya ezt megtartja.- Igen, de ezek tanult reakciók és azt hiszem, hogy az ünnep, a rítus feltétlenül több mint a gyakorlás, valaminek a begyakorlása. Ez az, ami minket ki tud emelni a hétköznapokból - vélekedett Kopp Mária. Ha a mai magyar lelkiállapotot és egészségi állapotot vizsgáljuk, az egyik legsúlyosabb probléma, hogy nem tudunk igazán ünnepelni, nem tudunk igazán kiemelkedni a hétköznapokból. Az emberiségnek, az emberi kultúrának valóban talán az egyik legfontosabb jellemzője, hogy az ünnepekkel a kultúra kiemel minket a hétköznapokból, túlemel azon a dimenzión, amelyik csak az életfenntartás és mondjuk a természetes, mindennapi örömszerzéssel kapcsolatos, valami többre, valami másra emeli föl az embert. Ha nem tudunk ünnepelni, akkor nagyon sivárrá válik a lelkünk is.- Miért nem tudunk ünnepelni? Elkoptak az ünnep tartalmai és nincsenek újak?- Az egyik nagyon súlyos probléma, hogy az ünnepek mindig ablakot nyitottak a transzcendensre, ezért minden esetben az emberiségnek a történetében a vallások és az ünnep nagyon szorosan összekapcsolódtak. Azt mondanám, hogy egy újabb dimenziót nyitnak meg. Azt a dimenziót, amiben az ember a hétköznapokban általában kevésbé él benne - mondta Kopp Mária. Hogy miért kopott el a karácsony? Mi azt mondjuk, hogy a karácsony a szeretet ünnepe, és ez nem igaz. A karácsony a születés ünnepe. Az új születése, az a csoda, amit mondjuk egy etológus is folyamatosan lát, hogy két sejtből egy újabb sejt keletkezik és ebből valami egészen hihetetlen csoda jön létre. Nem kell vallásosnak lenni egy embernek, hogy azt mondja, ez valami olyan csoda, ami messze kiemel minket a hétköznapokból és ennek a születésnek, az újjászületésnek az ünneplése az, amire nagy szükségünk volna. Sajnos a karácsony az egymást túllicitáló vásárlásnak az ünnepévé vált ahelyett, hogy az újjászületést tudnánk ünnepelni. ^Fohász 41 Áldalak téged születésem napjától fogva merengve, álmodozva neved szent csengését szívembe zárva hordozlak Mennyek országa bátorítsd a gyáva szíveket adj mindannyiuknak szebbnél szebb éveket és kértek Uram segíts a magyar lelkeken A lelkek megtörtek és szívbemarva tébolyultak áldalak téged Uram a magam valóságában és e drága országért fohászkodom, imáimban Kaprinyákné Bodnár Szerénke Phoenix, Arizona ^1_______________________P Életre születtem. Ámulok, mi körülvesz. Idegenek. De idegenek-e? Táj, mi körbevesz, Számomra ismeretlen. Félek. De félnem kell? Nem! Hisz védenek! Védelmez, aki ölel! Ölel! Engem átölel! Béke nyugtat, ringat. Őrzi önnön létem. Élek. E világban élek! Apró darabja lettem, Kincse az egésznek! Összekötője. Igen, alkotóeleme! Kicsiny, észrevétlen rész. Mely magában mit se ér. Egyedül? Halálra ítélt! De együtt, egységben, Elsöprők lehetnek! Összefogva! Erőt egyesítve! Hát ne feledjük el, Együtt vagyunk erősek. Igen! Együtt, egységben! Örömünnep a baptistáknál Orgonaavatás Alhambrában Jelentős változással - a hitéletet is meghatározó művészeti eseménynyel - köszöntötték a karácsonyt, búcsúztatták az óévet a kereken nyolcvan esztendős Amerikai Magyar Baptista Gyülekezet lelkes hívei: új orgonát avattak. Az 1925-ben alakult gyülekezet 1967 óta tartja istentiszteleteit Alhambrában, az önmaguk építtette templomban. Jelenleg 84 tagjuk van, de egy-egy hálaadáson hozzávetőleg százan - köztük nemcsak baptisták - vesznek részt. Minderről Novák József lelkipásztor tájékoztatott, aki - portlandi teológiai tanulmányai után - 1989 óta szolgál e közösségben.- Évtizedes álmunk valósult meg, amikor a régi orgonánkat e most felavatott hangszerrel válthattuk fel - mondotta. - Ezt nem tehettük volna meg, ha nem lennének tiszteletet érdemlő adományozóink. Az orgona ötvenezer dollárba került, s ehhez a családi okból Texasba költözött, ám 1956 óta a gyülekezethez tartozó dr. Oláh Sándor és Ilona húszezer dollárral, idős orgonistánk, Mátyás Lídia pedig huszonötezer dollárral járult hozzá. Lídiáról hadd említsem meg, hogy távolból, Mentone-ból jön Alhambrába, és igyekszik minden istentiszteleten résztvenni. Az új hangszer avatására tekintélyes orgonaművészt, Beharka Pál tudós-zeneszerzőt, a Budapesti Baptista Teológiai Akadémia himnológiai professzorát, az Újpesti Baptista Gyülekezet elöljáróját hívták meg. (Beharka Pál Novák József tanára volt; az általa tanított himnológia egyházi zenetörténetet jelent.) A rendkívül szerény művészember neve itt, Kaliforniában a “dr.” titulussal is kiegészült: a La Mirada-i Biola Egyetem példátlanul rövid idő alatt díszdoktorrá avatta. A díszdoktorrá-avatási eljárás általában egy évet igényel, de miután a magyar templom lelkipásztora tájékoztatta az egyetemet a professzor életéről és munkásságáról, gyorsított eljárással, soron kívül jelölték a megtisztelő címre. Élményt adó hangversenyen szólalt meg először az orgona. Magunk is hallhattuk, hogy Beharka Pál valóban avatott mestere - művésze! - az orgonálásnak. A műsor első részében külföldi, majd a továbbiakban magyar zeneszerzők művei hangzottak el többek között Ludwig Van Beethoventől, Johann Sebastian Bachtól, Liszt Ferenctől, Bartók Bélától, s hallhattuk az előadó Magyar karácsony című szerzeményét is. A professzor - professzorhoz méltóan - nemcsak muzsikált, hanem egy-egy szám között röviden szólt mind a zeneszerzőről, mind az elhangzó műről. A templom kórusát Novák Györgyi vezényelte, dr. Somogyi Imre alkalomhoz illő költeményét Héthalmi Páth Károly özvegye, Tériké tolmácsolta. A koncert vendégei között volt Bősenbacher Ferenc főkonzul, a társegyházak lelkipásztorai, továbbá jó néhány olyan magyar barátunk, akik nem tartoznak a baptista gyülekezethez, de az orgonaavatás hírére megjelentek. Tapssal, meleg szavakkal bizonyították: örültek, hogy ott lehettek... Kívánjuk - s aligha kétséges: így lesz -, hogy az új orgona sok örömöt szerezzen a baptista gyülekezet híveinek. , ' Földes Tamas MEGZENÉSÍTETT versek CD-N Kaprinyák Gyuláné (Bodnár Szerénke) versei szépérzékről, hazafias és vallásos érzületről tesznek tanúságot. Az Arizonában élő költőnő két kötete, az Emlékezz és a Hit, remény és szeretet igen népszerű a magyar olvasók körében. A szerző régi vágya, hogy költeményeit megzenésítve is hallhassa a közönség. Ez az álom teljesült! A verseket dr. Varga László, a Váci Szimfonikus Zenekar karmestere zenésítette meg, és Nagy Ibolya operetténekes adja elő. Az énekszámok a CD elején és végén hallhatók, s közben számtalan verset szavalnak el ismert versmondók a Hit, remény és szeretet című kötetből. A CD ára postaköltséggel 12 dollár. A két könyv ára $15. Cím: Kaprinyák Gyuláné, 25 W. Flynn Lane, Phoenix, AZ 85013 E-mail: kaprinyaks@webtv.net Január 6, 2006
