Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-03-31 / 14. szám
Honnan jött az ember? Korábban már beszámoltunk róla, hogy a National Geographie Társaság és az IBM összefogása nyomán példátlan méretű genetikai kutatási program vette kezdetét 2005 tavaszán. A Genográfiai Tervezet (Genography Project) nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy a lehető legaprólékosabban feltárja azokat az útvonalakat, melyeket az emberiség követett, mikor benépesítette a Földet. A kutatások végérvényesen bebizonyították afrikai eredetünket. Ennek egyik legkézenfekvőbb bizonyítékát ä busmanok vizsgálata eredményezte. Délnyugat-Afrika ma már eltűnőiéiben levő törzsei bámulatosan nagyszámú semleges mutációt hordoznak magukban, más szavakkal élve genetikai változatosságuk igen magas. A busmanok tehát egyike voltak azon népcsoportoknak, melyekből kisebb hordák, törzsek váltak le, és a genetikai állomány egy részével együtt távoztak a fekete kontinensről. Az azóta eltelt 60-70 ezer év alatt a busmanok helyben maradtak, s bennük a mutációk folyamatosan halmozódtak. Az Y-kromoszóma mutációi klánokba rendezhetők, melyek mindegyikének leszármazási vonala kétséget kizáróah Afrikába vezethető vissza. Az ember mintegy 60-70 ezer évvel ezelőtt hagyta el a fekete kontinenst, és csakhamar benépesítette az összes földrészt. Mit árulnak el a legújabb genetikai eredmények az ember vándorlásáról? A kivándorlók első nagy hulláma az Indiai-óceán északi peremén futott végig, és végállomása Ausztrália volt. A tengerparti vándorló törzsek ivadékai elszórva ma is megtalálhatók az útvonal mentén; az indiai veddák, az andamánok, a malájziai orangaslik, a pápuák és nem utolsó sorban az ausztrál bennszülöttek külső megjelenése a mai napig egyértelműen utal közvetlen afrikai eredetükre. A régészeti leletek nagy általánosságban alátámasztják a genetikai vizsgálatok eredményét, habár épp a tengerparti vándorlás útvonal ma már a tenger mélyén húzódik, mivel a gleccserek visszahúzódása óta több tízméternyit emelkedett az óceánok vízszintje. A jégkorszak egy enyhébb fázisában, úgy 40 ezer évvel ezelőtt az éghajlat nedvesebbé vált, és a Közel-Kelet sivatagai hirtelen kivirultak. Ezzel megnyílt az út Afrikából észak felé is. A törzsek először inkább kelet felé vándoroltak, mert Európa irányában az átjárást sűrű erdő zárta el a Balkánon, ami ekkor még szokatlan közeg lehetett a nyílt pusztaságokhoz szokott embereknek. Átszelve a mai Irak, Irán és Afganisztán területét, az ember eljutott Közép-Ázsiába, majd a vándorlási hullám valahol a Hindukus-hegység környezetében három ágra szakadt. Az egyik a termékeny Hindusztánialföldet vette célba, a másik a Dzsungáriai-szoroson átkelve a mai Kína területére lépett, míg a harmadik ág észak felé fordult, és a mamutcsordák nyomait követve, a könnyű zsákmány reményében vállalta a zord, fagyos éghajlattal való küzdelmet. -Ez az északi csoport 25- 30 ezer évvel ezelőtt kettévált. Keleti ága először Szibériát, majd a Bering-szoroson átkelve az amerikai kontinenst népesítette be, nyugati ága pedig betelepült Európába. Az európai népesség genetikai állományát zömében ezek az első betelepülők alapozták meg. Később (mintegy 10 ezer évvel ezelőtt) a lovakat használó indoeurópai törzsek és a földművelést elterjesztő közel-keleti népek járultak hozzá az európaiak genetikai változatosságához. A legősibb európai bevándorlók genetikai és nyelvi örökösei a spanyol-francia határzónában élő baszkok. A saját népünk esetében nagy genetikai változatosságról beszélhetünk. A legújabb hazai kutatások egyértelműen kimondják, hogy genetikai értelemben a szomszédos népek a legközelebbi rokonaink, ami az évszázadok óta tartó folytonos keveredés ismeretében egyáltalán nem meglepő tény. Egykori ázsiai eredetünk biológiai nyomait ma már alig lehet kimutatni. Bárki bekapcsolódhat a kutatásba, és elkészíttetheti „saját genetikai törzsfáját” - természetesen csak az apai ágon. A genetikai törzsfa azt mutatja meg nekünk, hogy férfiőseink mely mutációs típushoz tartoztak. A vizsgálathoz egy mintavevő szettre van szükségünk, melyet a projekt honlapján, online lehet megrendelni az Egyesült Államokból (az ára körülbelül 27 000 Ft). A szájüregünkből vett nyálmintát vissza kell küldeni a megadott címre, ahol egy laboratóriumban elvégzik az analízist. Az eredményeket visszaküldik nekünk. Az eljárás alatt személyi adatainkat teljes diszkrécióval kezelik. Az eladásból befolyó összeget a program szervezői a bennszülött népek támogatására ajánlották fel. Egyen lazacot! Elkerülheti a prosztatarákot A halolajban gazdag étrend megvédheti a férfiakat a prosztatarák agresszívabb változatának kifejlődésétől. A betegség sokkal nagyobb valószínűséggel válik életveszélyessé, ha a rákos sejtek vándorolnak és átterjednek más szövetekre is, például a csontvelőre. Laboreredmények szerint a lazacban (de a makrélában, tonhalban) is található omega-3 olaj mindezt meggátolja. A Paterson Intézet kutató kétféle olaj hatását vizsgálták, a már említett omega-3, illetve a növényekben, magvakban található omega-6 típusét. Utóbbi, amely fontos szerepet játszik egészségünkben, növelte a prosztatarákos sejtek átterjedését a csontvelőbe, míg az omega-3 gátolta a folyamatot. Miért halnak korán a magyarok? Csaknem 6 évvel élnek rövidebb ideig a magyarok a fejlettebb nyugat-erurópai honfitársaiknál. Bár az elmúlt 40 évben nőtt a születéskor várható élettartam, a növekedés mértéke sokkal lassabb volt nálunk, mint Nyugat-Európában - derül ki a Novartis Hungária Kft. és a Kopint Datorg Rt. közös kutatásából. Magyarországon és Nyugat-Európában is 1960-ban a születéskor várható átlagos élettartam 68 év volt. 1960 és 2000 között az EU-tizenötök országaiban 10 évvel javultak a tendenciák, Magyarországon viszont csak 4 év volt a növekedés, így átlagosan 72 évre nőtt a születéskor várható élettartam. Magyarországon az átlag mögött jelentős regionális különbségek is vannak: Közép-Magyarországon 73,5, míg Észak-Magyarországon csak 71,5 év ez az átlagadat. Ezenbelül Közép-Magyarországon a férfiak 70 évre, a nők 77 évre, Észak-Magyarországon a férfiak csak 67 évre, a nők pedig 76 évre számíthatnak. Az áltagéletkort befolyásolja az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) összege. Ez Magyarországon az EU-tizenötök átlagának 56 százaléka, az EU-huszonötöknek pedig átlagának pedig 62 százaléka. A szakemberek szerint ugyanakkor csak a GDP növekedésével nem orvosolható a probléma, a magyar egészségügyi hatékonyságát is növelni kell. Magyarországon ugyanis kiemelkedő a kórházi elbocsátások száma, ami ellentmondásban van a magas halálozási adatokkal. Otthon magasak az egészségügyi kockázati tényezők is, az elhízás, a magas vérnyomás, és az alkohol fogyasztás. A legfőbb halálozási ok - az összes halálozás 50 százaléka - szív- és érrendszeri problémákra vezethetők vissza, jelentős arányt - 25 százalékot - tesz a daganatos megbetegedések aránya. Jobb későn, mint soha Érdemes leszokni a dohányzásról A dohányosok rövidebb életre számíthatnak, ám sosem késő felhagyni e káros szenvedéllyel - vélik norvég kutatók A University of Bergen által szervezett felmérés során a kutatók huszonöt éven keresztül követték nyomon 1925 és 1941 között született ötvenezer falusi lakos (24.505 nő és 25034 férfi) életét, egészségi állapotát - olvasható a MedNovosztyi című egészségügyi témákra szakosodott orosz hírportálon. A vizsgálat kezdetén a résztvevőket kifaggatták esetleges káros szenvedélyükről is, majd ugyanezeket a kérdéseket öt és tíz év múlva is megismételték. A kutatás során 2333 középkorú nő és 4680 férfi halálozott el: a hölgyek 9 százaléka és az urak 14 százaléka sohasem dohányzott. Ugyanakkor az elhunyt hölgyek 26 százaléka és a férfiak 41 százaléka napi 20 cigarettánál többet szívott el. Az erős dohányosok szenvedélyükért éveket áldoznak életükből: a nők 1,4 évet, a férfiak pedig 2,7 évet veszítenek azokkal szemben, akik sosem cigarettáztak. A dohányosok esetében a halálokok toplistáját a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a rosszindulatú daganatok vezették. Érdekes, hogy a rákos daganatok előfordulása nagyjából egyforma volt a dohányzó férfiak és a nők esetében, ugyanakkor a napi 20 cigarettánál többet elszívó férfiaknál kétszer olyan gyakran alakultak ki szívás érrendszeri megbetegedések, mint a dohányzó nőknél. A vizsgálatot irányító Stein Emil Volsett szerint a leszokás egyértelműen javította az érintettek életkilátásait, s minél hamarabb mondott le valaki a dohányzásról, annál jobbá váltak az esélyei, hogy túléli cigarettázó kortársait. Különösen kedvező eredményekre számíthattak azok, akik 40-50 éves korukban mondanak le a cigarettáról, de 59-60 éves korban sem késő leszokni. Aszimmetrikus mellekkel nagyobb az esély a mellrákra Az aszimmetrikus mellekkel rendelkező nőknél nagyobb az esélye a mellrák kialakulásának - állítják egy brit egyetem kutatói. Az aszimmetria ugyanis annak a jele, hogy a szervezet fejlődése nem olyan stabil, mint amilyennek lennie kéne. A Liverpooli Egyetem kutatói 252 olyan nő mammogramját tanulmányozták, akiknél később kifejlődött a mellrák, és nagyjából ugyanennyi olyan nőjét, aki egészséges maradt. A kutatás eredményei szerint a mellrák kialakulásának relatív esélyei 50 százalékkal emelkednek minden 100 milliliteres mellméret különbséggel. A két mell közötti 100 milliliteres eltérés igen nagynak számít, hiszen az átlagos női mell mérete' 550 milliliter - hangsúlyozza a kutatást vezető Diane Scutt, hozzátéve, hogy szinte minden nő esetében van valamennyi eltérés a két mell mérete között. A kutatás során megvizsgált nők közül például csak egyetlen egynek voltak tökéletesen szimmetrikus mellei. Az emberi test alapvető szimmetriája, jobban mondva a tökéletes szimmetria olyan tényezők miatt borulhat fel, mint például a hormonok nem egyenletes kiválasztása. A tudósok szerint így az aszimmetria tulajdonképpen a nem teljesen stabil fejlődés jele. Az új kutatás azzal bővíti ezt az elméletet, hogy az aszimmetrikus mellekkel rendelkező nők olyan fejlődési zavarokra hajlamosak, amelyek végül rák kialakulásához vezethetnek. A kutatócsoport azonban azt is kiemeli: mivel a mellrák kialakulásában számos tényező játszik közre, a mellméretből egymagában nem szabad következtetéseket levonni. Figyelem! A CSÁRDÁSBAN naponta friss mákos és diós BEJGLI kapható! ryb> dÁhadjjon otthon a amMaásI - hiAjsm nálunk msujkafihaJtja kéA$en! Qukoh nélkülit h kÁA$liünk! ______(323) 962-6434 Március 31, 2006'
