Amerikai Magyar Hírlap, 2005 (17. évfolyam, 2-50. szám)
2005-09-30 / 38. szám
AMERICAN/HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER Amerika visszamenne a Holdra Nem egészen fél évszázaddal az első holdraszállást követően ismét embert küldene a Holdra a NASA. Az amerikai űrkutatási hivatal vezetője, Michael Griffin Washingtonban mutatta be a 2018-as repülésre vonatkozó terveket. A NASA a következő 12 évben 100 milliárd dollárt fordítana az új űrsikló és rakétahajtómű kifejlesztésére. A NASA a fenti tervekkel George W. Bush amerikai elnök utasításait követi, aki tavaly januárban 2020 előttre ígérte az amerikai népnek a Holdra váló visszatérést. Az akkor felvázolt vízió szerint később a Holdról indulhatnának a Mars meghódítására törő űrhajók. Amerikai kártérítés a magyar holokauszttúlélőknek! Hozzávetőleg ötmilliárd forint - 25,5 millió dollár - kártérítést ítélt meg egy amerikai bíróság a holokauszt magyar túlélőinek. Patricia Seitz bírónő szerint az összeg azokért az értéktárgyakért hivatott kárpótlást nyújtani, amelyeket 1945-ben a híres „aranyvonaton” szállítottak Nyugatra a németek és a nyilasok, és amelyek egy része azután amerikai tisztekhez került. Az amerikai kormányzat által folyósítandó összeget nem közvetlenül azok a személyek, illetve családok kapják meg, akiktől annak idején az értéktárgyakat elrabolták, hanem szétosztják a holokauszt magyar túlélői között. Több az olaj a reméltnél Szaúd-Arábia rövidesen hivatalosan is bejelentheti, hogy a bizonyított és kitermelhető kőolajtartalékai körülbelül 200 milliárd hordóval nagyobbak a jelenleg hivatalosan elismert 264 milliárd hordónál, mondta Ali al-Naimi szaúd-arábiai olajipari miniszter kedden egy johannesburgi szakértekezleten, a legújabb kutatásokat és feltárásokat ismertetve - írja a Tőzsdefórum. Úgy vélte, hogy a most folyó beruházások nyomán háromnégy éven belül az egész világ olajtermeléséhez képest is lesz megint elegendő kitermelhető tartalék a föld és a tengerek alatt az olajtermelő országokban, és megszűnik a mostani nyugtalanság a feszített tartalékhelyzet miatt, amit az okozott, hogy a kilencvenes évek végére meredeken csökkent olajárak miatt sok fejlesztő beruházás elmaradt világszerte. Azt mondta, hogy Szaúd-Arábia maga hosszabb távon is napi 1,5-2 millió hordós tartalék kapacitást akar fenntartani a napi termelésén felül. BUDAPEST - Gyurcsány Ferenc kormányfő a héten négynapos látogatást tesz az Egyesült Államokban, és pénteken találkozik George Bush amerikai elnökkel a Fehéi*Házban. Az utóbbi három évben ez lesz a harmadik miniszterelnöki látogatás Magyarországról és a felek nyugtázhatják a 2002-es kormányfői vizit óta bővülő együttműködést, amely a jó kapcsolatok szükséges, de nem elégséges feltételét jelentő biztonságpolitikán túl egyebek között kiterjed a technológia és az egészségügy területére, is - emelte ki Simonyi András nagykövet csütörtökön magyar újságíróknak tartott tájékoztatóján. A látogatás tárgyalási témáiról szólva a nagykövet , hangsúlyozta, hogy jelentős előrelépés történt az egészségügyi kapcsolatokban, a gyakorlatilag csaknem teljesen privatizált amerikai és a csaknem teljesen állami magyar egészségügy együttműködésének kiemelt területe lett a rák-, és szívbetegség-megelőzés. Ennek ugyanúgy lökést adhat a kormányfői látogatás, mint a gazdasági együttműködésnek, amely a csúcstechnológia és a biotechnológia felé mozdult el. A magyarországi közvetlen beruházások jelentős része Amerikából érkezik - mondta a nagykövet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki elődjeinél hosszabb, ötvenpercesre előirányzott találkozója George Bush elnökkel Simonyi András szerint az amerikai érdeklődés fokát jelzi. A két ország eljutott oda, hogy az ilyen szintű találkozón már nem csak leltárt készítenek a kapcsolatokról, de megbeszélik a világ dolgait is. Az amerikaiak felfigyeltek arra, hogy Magyarország szeretné kivenni részét a demokráciaépítés Washingtonban kiemelten fontosnak tekintett feladatából, illetve arra, hogy Budapesten létrehozták a Demokratikus Átmenet Nemzetközi Központját (ICDT). Az egyetlen nyitott ügy, a vízummentesség kérdése is szóba kerül a fehér házi találkozón. Most az amerikai elnök által a közép-európai és balti országok számára Pozsonyban meghirdetett útitervnek az egyes országokra való lebontását, a konkrét feltételek és időrend meghatározását kell elérni. A könnyítések és a 2005-ös báziséven induló statisztikai szigor egyszerre történő alkalmazása elvezethet a vízumkényszer megszüntetésének konkrét felvetéséhez. Magyarország azt szeretné, ha minden országot egyéni alapon, érdemei szerint ítélne meg Washington - hangsúlyozta Simonyi András. —----—------------------------------------—--------------------X Zsidó vallású olvasóinknak KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK YOM KIPPUR alkalmából Cristopher Columbus ( 1451-1506) A porba döntött legenda Amerika az utóbbi években, valamiféle politikai korrektségből, sokak szerint méltatlanul, szisztematikusan mellőzi legendás felfedezőjét, Kolumbusz Kristófot. Még a napját is, amelyet a 300. évforduló óta ünnepelnek, és 1968-ban Johnson elnök nemzeti ünnepnek nevezett ki, már a nyolcvanas években töröfték a pirosbetűs ünnepek sorából és újabban a „Bennszülöttek napjának” keresztelték át. Kolumbusznak már a származását is sok rejtély övezi. Bár az elmúlt évszázadokban több ezer róla szóló monográfia, tanulmány és dolgozat látott napvilágot, s ezek szerzői őszintén törekedtek arra, hogy feltárják az igazságot, meglehet, éppen ez a nagy igyekezet kuszálta össze még inkább a szálakat. Annak idején Homéroszért hét város versengett, - írja az Új Szó - Kolumbuszért legalább háromszor annyi. Hogy csak Itáliában volt vagy tíz ilyen város, az különösebben senkit sem lep meg. A franciák is szívesen elhitették volna a világgal, hogy hősünk országukban született. 1882-ben a korzikai Calvi városka önkormányzata még szobrot is állíttatott nagy fiának, miután két tudós szerzetes olyan dokumentumokra bukkant, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy Kolumbusz itt jött a világra. De Anglia, a németországi Köln (latinul: Colonial) városa, sőt Dánia is szóba jött. A zűrzavart csak fokozta a nagy felfedező nevének számtalan változata: Colombo, Columbus, Colomb, Colón, Colomé, Colom stb. Azok a települések, ahol ilyen nevek előfordultak, joggal pályáztak arra, hogy saját szülöttüknek tekinthessék Kolumbuszt. A genovai eredetet ennek ellenére a legtöbb szakember ma már elfogadja, noha András László 1977-ben kiadott Alapos gyanú című könyvében továbbra is kétségeit hangoztatja, mondván, hogy Kolumbusz egyáltalán nem beszélt olaszul. Feljegyzéseit latinul és kasztíliai nyelven készítette, s még az Itáliából érkezett látogatókkal (elsősorban a genovai bankárokkal) is spanyolul beszélt. Kolumbusz négy utat tett meg az Új Világba. Bátor volt, három hajóval vágott neki az ismeretlen óceánnak, azt gondolván, hogy Indiába ér. 1492. október 12-én a Pinta egyik matróza látta meg--először a földet, a Bahamák egyik szigetét. Erre emlékezünk minden évben október második hétfőjén . (Képünk: a partraszállás) - j -/ ”..^.......... ^ .......T..............................T....T.. [ • • 12/31/2009 M0L300 AUGUST MOLNÁR, DR. I < AMERICAN HUNGARIAN FOUNDATION 300 SOMERSET ST. - P.0. BOX 1084 NEW BRUNSWICK, NJ 08903 I \ ' J postal Form 3526 on Page 2. | A héten Gyurcsány-Bush találkozó A nagy kérdés: lesz-e vízummentesség?
