Amerikai Magyar Hírlap, 2005 (17. évfolyam, 2-50. szám)
2005-09-30 / 38. szám
Az örök ifjúság új forrása Nem tervezem a megöregedést és a meghalást - állítja Ray Kurzweil futurológus. Meghökkentő állítása az öregedéskutatás, a gerontológia tudományának közelmúltbeli irányváltásán alapul. Míg a múltban e tudomány főleg arra koncentrált, hogy megértse az öregedés során az emberi szervezetben lejátszódó biológiai folyamatokat, most néhány kutató egyszerűen azt állítja, hogy az öregedés nem több puszta mérnöki problémánál, mely hamarosan kiküszöbölhetővé válik. A paradigmaváltást olyan kísérleti eredmények okozták, mint Michael Rose gerontológus gyümölcslegyeken végzett kísérletei. Rose és társai azt vizsgálták, hogy mi határozza meg a gyümölcslegyek természetes életciklusát és hogy ezt az életciklust lehetséges-e mesterségesen meghosszabbítani. Kísérleteik során elérték, hogy az általuk kezelt gyümölcslegyek sokkal tovább éltek. Rose publikált eredményeit is felhasználva legújabb könyvében Kurzweil odáig megy, hogy a „természetes” halál és így az öregedés a XXI. század végére elvileg teljesen eltűnhet, hála az orvostudomány ugrásszerű fejlődésének. Meggyőződése főleg a géntechnológia rohamos fejlődésére támaszkodik, mely kísértetiesen hasonlít a 80-90-es évek információtechnológiai forradalmára. Tizenöt évünkbe került meghatározni a HÍV vírust - mondja Kurzweil és megjegyzi, hogy a SARS elkülönítéséhez napjainkra már csak 31 napra volt szükség. Ebből azt a (meglehetősen idealistának tűnő) következtetést vonja le, hogy ha ilyen ütemben fejlődik tovább a technológia, akkor hamarosan lehetőség nyílik az ember öregedéséért felelős gének és folyamatok meghatározására. Szerinte annak, aki örökké szeretne élni, életének meghosszabbításához elegendő, ha minden, a tudomány jelenlegi szintjén elérhető információt és módszert felhasznál. Ahogy az idő halad, szükségszerűen lesznek új megoldások és lehetőségek, egészen addig, amíg el nem érjük célunkat, a halhatatlanságot. Kurzweil szerzőtársával, a táplálkozástudós Terry Grossmannal meg is határozza azt a három lépést, ami szükségszerű az öregedés kiküszöböléséhez. Az első, hogy a tudomány teljes eszköztárát fel kell használnunk tökéletes kondíciónk fenntartásához. Rengeteg gyógyszer áll már most is a rendelkezésünkre, mely lassíthatja sejtjeink öregedését, megfelelő mederben tartva a szervezetünkben lezajló biokémiai folyamatokat. Emellett folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a technológia fejlődését, és időben tudomást szereznünk az új eredményekről. Ilyenek a különféle betegségekre való hajlamot „megjósoló”, egyre divatosabbá váló, bár korántsem csalhatatlan DNS-tesztek. A harmadik lépés már kissé futurisztikus: Kurzweil szerint a nanotechnológia fejlődésével hamarosan az emberi szervezet belsejébe engedett és a kóros elváltozásokat kijavító mikrorobotokat is leszünk képesek előállítani. Ezt az elképzelést megerősíteni látszik, hogy Tao Mei és kutatócsoportja a Kínai Tudományegyetemen már létrehozott ilyen, úgynevezett hárommilliméteres úszó robotokat és azt állítják, hogy a nanotechnológia felhasználása az orvostudományban hétköznapi dolognak fog számítani századunk végére. A gerontológia tudományának ez az új felfogása azonban nem talált mindenhol lelkes fogadtatásra, a szkeptikusok rámutattak, hogy Kurzweil elmélete több tényezőt is figyelmen kívül hagy. Ilyen tényező például a génállományunk. Howard Jacobs, a Tampere egyetem kutatója a DNS mitokondriális mutációit vizsgálva megállapította, hogy a élethossz genetikusán is-erőteljesen meghatározott, így nem mindegy, hogy ki milyen génállományt örökölt. A köznyelvben ez annyit jelent, hogy jószerivel annál várható magas élettartam, akinek a szülei és a nagyszülei is hosszú ideig éltek. Jacobs szerint „az öregedéssel kapcsolatos biológiai és genetikai kutatások jelenleg a rákkutatás húsz évvel ezelőtti szintjén állnak”, így azokat a géneket, melyek a hosszú életért felelősek, még nem tudjuk befolyásolni. A legtöbb kutató arra is felhívja a figyelmet, hogy az öregedést, mint biológiai folyamatot, nem lehet egyoldalúan csak rossz dolognalrtekinteni. A rákkutatások során megfigyelték, hogy az idősebb emberek szervezetében a rákos sejtek sokkal lassabban termelődnek, mint a fiatalok testében, mert az öregedés során lecsökken a szervezetben a növekedési hormon, mely a sejteket szaporodásra és folytonos megújulásra sarkalja. Sok kutató vélekedik úgy, hogy ez a jelenség a szervezet természetes védelmi vonala a rákos megbetegedések ellen. Úgy tűnik, hogy az öregedés késleltetésében a célravezető megoldás elhasználódott sejtjeinknek a reaktiválása lenne, úgy hogy a természetes öregedési folyamatokba nem avatkozunk bele. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet sejtbiológiai laboratóriuma hasonló területen végez kísérleteket. Gál Anikó szerint a sejtek reaktiválása nemcsak az öregedést tudná késleltetni, hanem megoldás lehet olyan betegségek kezelésére is, mint az Alzheimer-kór vagy a stroke. Szervezetünkben ugyanis két rendszer felelős a sejtek haláláért. Az egyik a kromoszómák végén található telomér szálak hosszának csökkenése - ez határozza meg, hogy hányszor osztódhat egy sejt az életében, a másik pedig az apoptózis, sejtjeink programozott „öngyilkossága”, mely akkor következi be, ha a sejt már elöregedett, illetve betöltötte funkcióját. Ennek a két folyamatnak a befolyásolását nevezzük reaktiválásnak. Bizonyos betegségek esetén, amikor a szervezetben felborul a természetes egyensúly (pl. Alzheimer-kór) és valamelyik rendszer rosszul működik, akkor ezeket a folyamatokat lehetséges úgy befolyásolni, hogy új géneket építünk a szervezetbe (kikapcsoljuk a telomér rendszert vagy gyorsítjuk, illetve lassítjuk az apoptózist). Ezen természetes folyamatok mellett sejtjeink öregedésében még nagy szerepet játszik az oxidáció is. Sejtjeink élettartamuk alatt nagy mennyiségű oxigént vesznek fel, de a folyamat során az energiát szolgáltató oxigén folyamatosan roncsolja is a sejteket, melyek, akár egy belső égésű motor, lassan elkopnak, elhasználódnak. Az oxidáció folyamatában rengeteg úgynevezett szabadgyök is keletkezik, melyek képesek kapcsolatba lépni más molekulákkal, roncsolni egészséges sejteket (felgyorsítva a természetes öregedés folyamatát), illetve szélsőséges esetben akár az emberi DNS-t is képesek károsítani, rákos megbetegedéseket előidézve. A tudomány jelenlegi állása szerint azonban még nem tudjuk, hogyan lehetne kiküszöbölni az oxidáció káros hatásait. Már nálunk is kaphatóak úgynevezett antioxidáns készítmények, főleg C- és E-vitaminok, illetve származékaik, melyek bizonyos szinten megóvják sejtjeinket, lekötve a fent említett szabad gyökök nagy részét, de ezeknek az anyagoknak az öregedésre gyakorolt hatása klinikailag nem igazolt. Az örök életről szóló elmélkedések figyelmen kívül hagyják a környezeti tényezőket is - állítja dr. Gabányi József gerontológus. Az, hogy milyen ütemben öregszünk, nagyban függ attól, hogy milyen társadalomban élünk, mennyire vagyunk kitéve a stressznek, illetve a különböző környezeti hatásoknak. Mindemellett Kurzweilnek abban igaza van, hogy a világon mindenhol növekszik a várható élettartam, (Magyarországon jelenleg a férfiaknál 68 év, míg a nőknél 75 év a várható) és ez a tendencia 2050-ig folytatódni is fog. „Csak egyetlen dologgal nem számolnak az örök élet elvakult hívői”, - jegyzi meg Jay Olshansky demográfus. Tény, hogy jelentős eredményeket értünk el az öregedés megismerésében, de ezek az eredmények minden esetben olyan apró lényekre vonatkoznak, mint a gyümölcslegyek vagy a különböző férgek. Elképzelésünk sincs, hogy ha Kurzweil elmélete beválna és. két-háromszáz évig is élhetnénk, az milyen hatással lenne az emberi pszichére. A legtöbb ember 70-80 évre rendezte be az életét ugyanis, ezekre készül fel, tudja kezelni fázisait. Ha hirtelen kitolódna a várható élettartam, az minden bizonnyal az élet összes területén éreztetné a hatását, akár mindenkori életmódunkban is radikális változásokat idézhetne elő. * * Dupla KáVé ősbemutató Kanadában Tengerentúli koncertturnéra indul a Dupla KáVé, hétfőn. A többször platinalemezes duó Kanadában előbb mutatja be lemezét, mint itthon. A koncertturné a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” címet kapta, amely szeptember 30-án Edmontonban indul. A részletekről Köteles Istvánt közvetlenül az indulás előtt kérdeztük. Milyen műsorral készültök? Többnyire másfél órás koncerteket csinálunk. A nyitóbuli egyben a Szerenád című albumunk ősbemutatója lesz, amelyről hét dal hangzik el. Természetesen a legnagyobb Dupla KáVé slágerek is felcsendülnek, nevezetesen a „Nem tudom, nem fáj”, „Se veled, se nélküled” vagy a „Füredi Anna-bálon”. A bulikban Jenővel ketten és a kísérőzenészünkkel (Csömör Gyuri) szerepelünk. A televízió műsorukban látható táncosok nem tartanak velünk, már egyébként sem dolgozunk együtt. A szervezők erre az alkalomra helyi táncosokat toboroztak, akik már hónapok óta tanulják a koreográfiát. Hány koncertet adtok? Szeptember 30-tól október 30-ig huszonhárom koncertet adunk az Egyesült Államokban és Kanadában. Jártunk már máskor is ebben a térségben, de akkor csak baráti alapon találkoztunk a közönséggel. Most egy igazi, profi, jónevű szervező keresett meg bennünket az év elején (Pongratz András a Pongrátz Entertainment Phoenix Arizonából), hogy csináljunk együtt egy turnét. Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy visszatérhetünk, hogy ennyi magyar előtt felléphetünk. A koncertszervező iroda eddig is remek munkát végzett, bízom benne, hogy lebonyolítás is ilyen lesz. Kicsit izgulunk, komoly kihívás lesz végig utazni Amerikán, és bizonyítani, hogy méltók vagyunk a meghívásra. Pihenésre lesz lehetőség? Az utolsó három napon Orlandoban megpihenünk, mielőtt hazaindulnánk, és talán az az álmom is valóra válik, hogy egy igazi „Country” kocsmába is ellátogathatunk. Bíró Zsolt Mekkora derékbőség kockázatos? A férfiaknál a 94, a nőknél pedig a 80 centiméternél nagyobb derékbőség már veszélyes. A szívinfarktust legtöbbször a kövérség, ezen belül is az úgynevezett hasi elhízás okozza. A legújabb klinikai vizsgálatok szerint ugyanis a has szerveiben felhalmozódott zsír felgyorsítja az érelmeszesedést. A magyar kardiológusok szerint Magyarországon egyre több a túlsúlyos ember, a 7. vagyunk az úgynevezett „elhízott” országok listáján, de Amerika sem áll a lista végén. Szív- és érbetegségben 17 millió ember hal meg évente a világon. Magyarország a 4. helyen áll. Nálunk évente 20-25 ezer ember kap szívinfarktust, a szívbetegek száma viszont ennek többszöröse. Az orvosok szerint a legtöbb bajt a túlsúly, főleg az úgynevezett „alma típusú” hasi elhízás okozza. Amikor nem a bőr alatti zsírszövet szaporodik fel, hanem a has szerveiben, és szervei között lévő zsír halmozódik fel. Ez a legveszélyesebb - mondta el a Híradónak Dr. Zámolyi Károly, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. A zsírszövetekben ugyanis olyan anyagok vannak, amelyek felgyorsítják az érelmeszesedést. A férfiaknál a 94, a nőknél pedig a 80 centiméternél nagyobb derékbőség már veszélyes. Az orvosok aggasztónak tartják, hogy egyre több az elhízott kamasz. Magyarországon minden 6. gyerek túlsúlyos, többségük pedig az is marad. Szakemberek szerint már napi 30 perces rendszeres, intenzív sétával, kocogással vagy biciklizéssel meg lehet szabadulni a felesleges kilóktól. ^^j^^^^J^TJ^Szeptember 30,2005
