Amerikai Magyar Hírlap, 2005 (17. évfolyam, 2-50. szám)
2005-09-23 / 37. szám
Békés polgár állig fegyverben Tíz amerikai családból négynek fegyvere van Minden harmadik amerikainál van otthon fegyver. Az egyesült államokbeli Járványügyi és Kármegelőző Központ (CDC) nevű egészségügyi intézmény nyilvánosságra hozott jelentése szerint több mint 1,6 millió gyerek és fiatal otthonában van megtöltött, nem kellő biztonsággal tárolt fegyver. 2002-ben több mint harmincezer amerikai, köztük 1400 kiskorú halálát okozta lőfegyver. A szövetségi államoknak csak egy töredékében van törvényben szabályozva, hogyan kell az otthon tartott fegyvereket biztonságosan tárolni. A szabad fegyverviselés Amerikában már az államalapítás óta tiszteletre méltó és érinthetetlen hagyomány. 1791 óta alkotmányos jog. Úgy látszik azonban, hogy a lövöldözéseket csak kétféleképpen lehet elkerülni: vagy mindenki cipel magával egy pisztolyt, vagy senki. Amerika alaptörvényének második, 1791-ben elfogadott kiegészítése is kimondja, hogy az embereknek elidegeníthetetlen joguk van egyrészt egy jól felfegyverzett hadsereghez, másrészt pedig saját fegyverükhöz. A családok 40 százaléka pedig vesz is magának legalább egy stukkert. Ezt pedig könnyen megtehetik - és bár rendőrségi dossziéjukat ellenőrzik vásárláskor, fegyverviselési engedélyre nincs szükség. A minnesotai Red Lake-ben lakó Jeff Weise is igen hasznos dolognak tartotta a fegyvereket. Egy kora márciusi reggel felkelt, kivette a pisztolyt még mélyen alvó rendőr nagyapja fiókjából, amit az öregúr, mint már kifigyelte, este nyitva szokott hagyni. Először ágyban fekvő nagyapját és barátnőjét lőtte le, majd a rendőrautóval elindult az iskolába. Ott a fémdetektor egyből jelzett, de a biztonsági őrnek már nem volt ideje kérdőre vonni őt, mert Jeff vele is azonnal végzett. Az ámokfutás alig tíz percig tartott. A rendőrök érkezése után a fiatal azonnal bezárta magát egy tanterembe, és fejbe lőtte magát. Addigra azonban már öt másik diákot halálosan megsebesített. A történet már nem is túl eredeti: az 1999-es, a coloradói Columbine középiskolában történt, tizenkét'halálos áldozattal végződő lövöldözés óta szinte minden évben egy-két diák fegyverrel megy az iskolába, és használja is azt. Nem véletlen, hogy az amerikai állami középiskolákba szinte kivétel nélkül csak fémdetektoron átsétálva lehet bejutni. Ám, mint Jeff Weise esete is mutatja, ez önmagában még nem akadály. Az amerikai törvényhozás persze nem csak a tömeggyilkosok két szép szeméért engedélyezi a fegyverviselést. Az amerikai állam egyik alapeszméje, alkoholtilalom ide, terrorellenes törvények oda, hogy a törvényhozás nem szól bele az ember magánügyeibe, főleg abba, hogy mit vásárolnak. De miért is? Valóban annyira lőfegyvermániások az amerikaiak, mint azt Michael Moore bemutatta a Kóla, puska, sültkrumpli című filmjében? Az alkotmánykiegészítés hátterében valószínűleg az áll, hogy az államalapítás után nem sokkal, egy meglehetősen ritkán lakott országban, nehezen lehetett józan ésszel elvitatni a családfő jogát, hogy a semmi közepén fekvő birtokán az őt zaklató banditák fenekébe eresszen pár sörétet. Amerika jó része pedig még most is viszonylag ritkán lakott, ahol az önvédelem ezen metódusa meglehetősen indokolt. Nem véletlen, hogy a Moore által megszólaltatottak jó része farmokon lakik - a város közepén vadászpuskával járőröző szomszéd ritka látvány. Az ország középső részét leszámítva azonban a puska nem tartozik a McDonald’s menü alaptartozékai közé. Nem merném teljes bizonyossággal azt állítani, hogy New York állam északi részén nincsenek fegyverboltok, de az biztos, hogy kirakatban lőfegyvert errefelé nem láttam az elmúlt években. így hát amikor felfedeztem, hogy a szomszéd falu kisboltjában vadászati szekció is van, egyből megragadtam az alkalmat, hogy beújítsak egy stukkert. Ám a fák nem nőnek az égig. „Sajnos először el kell küldenünk minden papírját Albanyba, az állami központba. Körülbelül öt nap, amíg utánanéznek magának, és csak akkor adhatjuk le a rendelést a fegyverre,” közölte a marcona eladó, aki még azt sem engedte, hogy kézbe vegyem a pult mögött csak kiállítási céllal elhelyezett puskák egyikét. „Fogynak szépen,” árulta el érdeklődésemre a vásárlási statisztikát. Nem is csoda: állítólag tizenhét mülióan vadásznak többé-kevésbé rendszeresen az országban, a fegyvertulajok csaknem egynegyede. A biztonság mellett ugyanazért vesznek az amerikaiak lőfegyvert, mint hatalmas sportterepjárót: a „senkinek nincs joga megmondani, mit szeressek és mit nem, amíg törvénybe ütközőt nem cselekszem” attitűd tökéletesen megfelel az individualista amerikai eszméknek. így hát a fegyverviselési jog legnagyobb támogatója, Amerika egyik legbefolyásosabb lobbicsoportja, a Nemzeti Lőfegyver Szövetség (NRA) is voltaképpen csak az ország liberális alapelveit védelmezi - ezért is fürcsa, hogy tagjai között neves konzervatív politikusok tucatjait tudhatja. Egyik leghíresebb korábbi tagja pedig az idősebb George Bush volt, amíg ki nem lépett, miután a szervezet egy nyílt levele „kormányzati banditáknak” nevezte a szövetségi bírákat. „Jeff Weisét is csak úgy lehetett volna megállítani, ha vala. melyik tanárnál és a biztonsági őrnél is van fegyver,” vélekedett Aaron, egy texasi republikánus ismerősöm. „Ha valaki szerezni akar egy pisztolyt, úgyis' megszerzi. A kérdés az, hogy utána mit tud tenni vele.” Ezt a társaságot túlzás lenne ágyúmániások gyülekezetének nevezni, már csak a mérete miatt sem: a csoportnak hárommillió tagja van, így gyakorlatilag minden századik amerikai tagja. Ők sem az utcán lövöldözés hívei azonban - bár kétség sem férhet hozzá, hogy aki lövöldözni akar bármilyen formában, vadászattól kezdve bérgyilkosságig, az belép hozzájuk. „Csak arra kérünk mindenkit, ne legyen előítéletes a fegyverekkel szemben. Kezeljük őket a mindennapi élet részeként, akár az úszómedencéket, a gyufásdobozokat és a háztartási tisztítószereket,” kéri a szervezet egyik hirdetése. Ezt pedig a felvilágosítás mellett évi közel százmillió dollárral próbálják elérni - az NRA így a republikánus és a demokrata pártnak is a tíz legnagyobb támogatója között szerepel. A lövöldözéseknek nem könnyű tehát véget vetni - egyrészt, bár nagy port vernek fel az ilyen esetek, egyáltalán nincs sok belőlük, másrészt pedig nem könnyű olyan rendszert felállítani, amely kizárna minden lőfegyverrel kapcsolatos visszaélést. A demokraták számára a kézenfekvő megoldás ugyanaz lenne, mint a dohánygyárak esetében: abagókonszemek többmilliárd dolláros kártérítést fizettek még a Clinton-kormányzat idején az állami egészségügyi programoknak, miután az állam beperelte őket. Az ilyen pereket egyféleképpen tudnák elkerülni a fegyvergyártók, az pedig az „okos lőfegyverek” bevezetése lenne. Ez az igazi háború csatatere. Egy „okos lőfegyver” mindenféle biztonsági elemet tartalmazna, ami megakadályozná, hogy a tulajdonoson kívül bárki is el tudja sütni. Nyilvánvaló, hogy a fegyvergyártók ellenzik a regulációt, mert ehhez először is ki kellene hozzá fejleszteni a technológiát, másrészt pedig jó eséllyel lehetetlenné tenné a használt fegyverek kereskedelmét. Az NRA egyetért, szerintük az „okos lőfegyver” bevezetése csak további korlátozások előfutára lenne. Amerika fegyverviselési hagyományai nagyon hasonlítanak Svájcéhoz: ott minden 20 és 42 év közötti férfitől megköveteli a törvény, hogy tartson otthon pisztolyt, tízezrek vadásznak vagy lőnek célba szabadidős kikapcsolódásként - a lőfegyverekkel elkövetett gyilkosságok száma mégis gyakorlatilag nulla. „Nem a vadászatot kéne betiltani,” véli Aaron. „Inkább megtanítani az embereket a veszélyekre és a felelős viselkedésre.” Lehet, hogy igaza van: Amerikával ellentétben Svájc általános- és középiskoláiban oktatják a fegyverhasználatot. Szeptember 23,2005 Cinit rémálmok gyötrik Nem túlzás azt állítani, hogy Zalatnay Sarolta közzétett levele, segélykiáltás a pokolból. Cininek nemcsak lelki, hanem egészségi állapota is rosszabbodott, olyanynyira, hogy ismét a tököli rabkórházban vetik teljes körű orvosi vizsgálat alá. Zalatnay Sarolta tizenegyedik hónapja van börtönben. Mint ismert, az énekesnő már bevonulásakor sem volt tökéletes egészségi állapotban, korábbi daganatos betegsége miatt rendszeres orvosi vizsgálaton kell részt vennie hónapok óta. Cini levele komoly aggodalomra ad okot, az énekesnőt legutóbbi vérvételének eredményei alapján újabb kivizsgálásra szállítják Tökölre. „Nem vagyok jól, sokat fáj a hasam, hullik a hajam... Jövő héten megyek Tökölre orvoshoz, és remélem, összehívják a konzíliumot, mert a véreredményeket most tudtuk meg, s mert sajnos újabb problémák merültek fel, amik lehetnek a műtét, az alapbetegség következményei...” Cininek nemcsak az éjjeleit, a nappalait is áthatja a rettegés, a bizonytalanság. Álmában örvénylő mocsárban vergődik, s kétségbeesve próbál menekülni. „...Sötét alagútból, ingoványbán próbálom keresni a kijáratot, de állandóan süllyedek a mocsaras talajban és nem találok ki...” Húsz döglött macskából ötven liter “biodízel” Sokkolta a német állatvédőket Christian Koch 55 éves német feltaláló azon kijelentése, miszerint olyan üzemanyagot állított elő, amelyben háztartási hulladék mellett elgázolt macskákat is felhasznált „adalékanyagként”. Tapasztalatai alapján 20 macska elegendő 50 liter „biodízel” előállításához. A feltaláló Alphakat nevű cége literenként 23 eurócentért állítja elő a gyomorforgató keveréket. Wolfgang Apel, a német állatvédők szövetségének elnöke szerint aggodalomra nincs ok, a német kutyák és macskák biztonságban vannak, mivel az eljárás törvénytelen. Erősítse egészségét, növeCje szépségét és 6oCdogságát” Mindezt elérheti rendelőnkben: Susan Pekarovics, M.D. Belgyógyász szakorvos, endocrinológus, Fibromyalgia specialista Klinikánkon megtalálható: 1. Széleskörű belgyógyászati ellátás 2. A legkorszerűbb diagnosztikai eszközök 3. Általános endocrinológiai problémák és fibromyalgia kezelése 4. A szervezet öregedési folyamatának és növekedési hormon zavarok szabályozása 5. A legkorszerűbb és legbiztonságosabb kozmetikai lézer kezelés 6. Komplex és eredményes fogyókúra program Rendelőnk címe: 6360 WlLSHIRE BLVD. #502, L.A., CA 90048 TEL: 323-951-4916
