Amerikai Magyar Hírlap, 2005 (17. évfolyam, 2-50. szám)
2005-09-23 / 37. szám
AMERICAN/HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER 12/31/2009 M0L300 AUGUST MOLNÁR, DR. AMERICAN HUNGARIAN FOUNDATION 300 SOMERSET ST. - P.0. BOX 1084 NEW BRUNSWICK, NJ 08903 „A világ legnagyobb újjáépítése kezdődik” Többe kerül a Katrina, mint az iraki háború Újjáépítik a hurrikánban elpusztult New Orleanst, a szövetségi kormány minden segítséget megad ehhez - jelentette be a helyszínen tévébeszédében George W. Bush. Az amerikai elnök körülbelül 200 milliárd dollárra becsüli a Katrina hurrikán pusztítása utáni költségeket. Ezt a pénzt nem adóemelésből teremtik elő - ígérte hanem a költségvetésből faragnak le. Bush azt mondta, a hurrikán nyomainak eltüntetése után az egyenlőtlenségek, mármint a társadalmi egyenlőtlenségek eltüntetésére is szükség van. Washingtonban istentiszteletet tartottak a Katrina áldozatainak emlékére. Egyébként egész Amerikában nemzeti imádság napja volt pénteken. A Katrina hurrikán pusztítása óta negyedszer járt a katasztrófa sújtotta térségben az amerikai elnök. Bush New Orleans történelmi városközpontjában, az úgynevezett Francia Negyedben, a szabad ég alatt - elég szürreális környezetben - mondta el 25 perces üzenetét. „Amerika nem képzelhető el New Orleans nélkül, s ez a nagyszerű város ismét felemelkedik majd” - mondta az elnök. George Bush ismét elismerte a felelősséget a kései mentési munkákért, a mentés kudarcáért: „a kormányzati munka minden szintjén hiányzott a koordináció az első napokban, és nem tudtunk megbirkózni a katasztrófával” - ismerte el az elnök. Azt mondta, hogy a szövetségi kormány most majd mindent megad, amire szükség van. Nemcsak New Orleanst, hanem a teljes öböl-menti partvidéket újjáépítik, Mississippi államban és Alabamában egyaránt. Bush elnök rövid- és hosszútávú célokat, teljes újraépítési programokat hirdetett meg. Legelső feladatnak azt nevezte meg, hogy a kitelepítetteket kihozzák a menekülttáborokból, és október közepéig hosszabb átmeneti időre szolgáló otthonokat biztosítsanak nekik. Közben megindul először a helyreállítás: az infrastruktúra - tehát az utak, a hidak, az iskolák, a csatornahálózat - helyreállításának költségeit legnagyobb részben a szövetségi kormány fedezi majd. S az azonnali javítások utáni időszakra az elnök nagyszabású oktatási és szakképzési, illetve átképzési programot hirdetett meg. Ez azért is fontos, mert ezen a vidéken különösen magas a szegények lélekszáma, és a katasztrófa is elsősorban őket sújtotta. „Túl kell lépnünk az egyenlőtlenségek történelmi örökségén” - fogalmazott az elnök. S támogatást ígért a kisvállalkozások beindításához, az építkezésekhez, sőt, azt mondta, hogy az új otthonokban az emberek ne bérlők, hanem tulajdonosok legyenek. „Az egyik legnagyobb újjáépítés lesz itt, amit a világ valaha is látott” - mondta Bush elnök. Orbán visszaállamosítana FRANKFURT - A Frankfurter Allgemeine Zeitung szombati számában Visszaállamosítás Magyarországon? főcímmel és Orbán ellenzéki vezető privatizálásokat akar érvényteleníteni alcímmel jelentetett meg cikket. A konzervatív német lap Orbán Viktornak, a Fidesz-MPSZ elnökének Kőszegen elhangzott, a privatizálási eljárások felülvizsgálatával kapcsolatos megállapításait idézte, s úgy vélte, hogy ezek a fejtegetések mind Magyarországon, mind külföldön meghökkenést váltottak ki. A lap tudósítója szerint a polgári-konzervatív Fidesz-MPSZ most majdnem olyan álláspontot képvisel, mint amilyet inkább államszocialista pártok utódszervezeteitől várna az ember. Orbán kevésnek tartja az állami arányt. „Annak azonban, ami egyesek számára az abszurd színház valamelyik darabjának tűnik, szilárd okai vannak Magyarországon. Magyarországon az 1989-es fordulat után megvalósított privatizálás népszerűtlen. Nagyon is feltűnőek a szabálytalanságok. Egykori elvtársak kétes eljárások következtében gazdagsághoz, gazdasági és politikai hatalomhoz jutottak. Ez utóbbiak közé tartozik a forintmilliárdos Gyurcsány, akit Orbán közvetlen el akar találni, közvetve pedig diszkreditálni akar” - vélte a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkírója. Az USA szerint kérdéses az ENSZ jövője Semmitmondó záródokumentum, elégedetlen ENSZ-tagok a közgyűlésen A történelem folyamán még soha nem gyűlt össze enynyi vezető személyiség - ám ez önmagában nem volt elég arra, hogy érdemi eredményekkel záruljon le az ENSZ 60. ünnepi ülésszaka New Yorkban. Az eseményen 170 küldött, közöttük 150 állam- és kormányfő vett részt. Az eredetileg tervezettnél jóval kevesebb áttörést jelentő záródokumentum került elfogadásra - jelenti az AFP. A Boston Globe szintén aláhúzta, hogy inkább vissza, mint előrelépésről beszélhetünk a csúcs lezárása után. A tervezett megállapodások kudarca ellenére csak három ország: Kuba, Fehér- Oroszország és Venezuela jelezte, hogy elégedetlen tűm tartalmával, venezuelai külüg; lentette, hogy ntm vn wgyci a szöveg elfogadásának módjával és annak tartalmával sem. Kofi Annan védelmébe vette a világszervezet tevékenységének reformájával kapcsolatban született szerény eredményeket. A 35 oldalas záródokumentummal, mint jelezte, az ENSZ-főtitkár sem elégedett, mégis sikerként beszélt róla: szerinte ez a lehető legjobb kompromisszum, ami 191 ország között létrejöhetett és alapot jelent a továbbhaladásra is. A végleges szövegből sok vitatott részt kihagytak, konkrétumokat általánosságokra cseréltek fel, és a lényeges döntéseket az ENSZ közgyűlésére hagyták, így például nem esik szó benne a terrorizmus meghatározásáról, vagy a tömegpusztító fegyverek tilalmáról és a leszerelésről. Mindemellett a főtitkár „soha nem látott” megállapodásként üdvözölte a népirtással és az etnikai tisztogatással kapcsolatos megállapításokat a zárónyilatkozatban, mely rögzíti a világszervezet felelősségét, előírva a védelemmel kapcsolatos felelősséget. Mint emlékezetes, a boszniai háború idején, 1995-ben az ENSZ-csapatok tétlenül nézték véuia amint il!lill!ll'llll,1,,Hll,lill11....m'HHW’Ií fiút mészároltak le a városban. A csúcs középpontjában a terror és a szegénység elleni harc mellett a hatalmi egyensúly kérdései álltak. Az amerikai külügyminiszter élesen bírálta a világszervezet működését. Condoleezza Rice kijelentette: forradalommal felérő változás kellene ahhoz, hogy az ENSZ reális erőt képviseljen a XXI. században. Közgyűlési felszólalásában az ENSZ gyökeres átalakítását sürgette, a világszervezet legfontosabb feladatának a szegénység és a terrorizmus elleni harcot nevezte. Sólyom László köztársasági elnök, a magyar küldöttség vezetője méltatta az ENSZ, a csúcstalálkozó és az elfogadásra javasolt dokumentum jelentőségét. A közgyűlésen a japán kormányfő és a német külügyminiszter egyaránt a Biztonsági Tanács kibővítését sürgette. Koidzumi Dzsunicsiro igazságosnak tartaná a Biztonsági Tanács reformját, és azt is, hogy töröljék az ellenséges nemzetek fogalmát az Egyesült Nemzetek alapokmányából. Az 1945-ben Vízumútitervet várunk Washingtontól Magyarország egy rá szabott vízumútiterv részleteit szeretné megkapni az Egyesült Államoktól - mondta Somogyi Ferenc külügyminiszter, Budapesten. Egy Magyarországra szabott útiterv egy lépéssel közelebb vihet annak tisztázásához, milyen formában tehetünk eleget azoknak az elvárásoknak, amelyeket az Egyesült Államok támaszt a vízummentesség eléréséhez - jelentette ki Somogyi Ferenc, aki a magyar vonatkozású diplomáciai eseményekről beszélt újságírók előtt. Somogyi Ferenc Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretének tagjaként utazik október elején Washingtonba. A kormányfőt a tervek szerint október 7-én fogadja a Fehér Házban George W. Bush amerikai elnök. A külügyminiszter kiemelte: a vízumkérdés rendezése nem csak Magyarország esetében, hanem általában is egy meglehetősen komplikált és hosszabb távon tervezhető folyamat. elfogadott dokumentum mindenekelőtt Németországot és Japánt tekintette ellenséges államnak. A német külügyek irányítója, Joschka Fischer is szorgalmazta a Biztonsági Tanács kibővítését, és sajnálatosnak nevezte, hogy az ENSZ reformjáról folyó vita háttérbe szorítja a leszerelés és a terrorizmus kérdését. A közgyűlésen felszólaló Sáron izraeli miniszterelnök a gázai kivonulásról és Irán nukleáris programjáról beszélt. Beszédében Jeruzsálemet Izrael örök, megosztás nélküli fővárosának nevezte, de békejobbot nyújtott a palesztinoknak is. Felszólította őVot a — ' a komproifliktus bea, a gázai _ r___Tin vezetés a.felelős az ottani történésekért. Kijelentette, hogy a palesztin nép is megérdemli a szabadságot és a nemzeti függetlenséget saját országában, és most Izrael fájdalmas áldozata után rajtuk a sor, hogy bebizonyítsák békevágyukat. Ariel Sáron beszédében erősen kritizálta a világszervezetet. Mint mondta, a zsidó nép emlékezik az épület falai közt született, Izraelt elítélő igazságtalan és súlyos határozatokra. Kifogásolta, hogy jelenleg is a széksorokban ülnek annak az országnak a képviselői, amelyik Izraelt eltörölné a Föld színéről, miközben senki sem szólal fel ez ügyben semmit. Irán nevének említése nélkül kitért az arab ország nukleáris programjára is, amely fenyegetés ellen síkra kell szállni az ENSZ-tagállamoknak. Totális háborút hirdetett az Al-Kaida Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezét iraki szárnyának vezetője, Abu Muszab al-Zarkavi internetes üzenetében totális háborút hirdetett, és további támadásokkal fenyegette meg az amerikai megszállókkal a szunniták ellenében együttműködő síitákat azután, hogy a hét végén az észak-nyugati Tel Afarban egy közös amerikai-iraki hadműveletben megöltek csaknem 200 felkelőt. Egy előző üzenetben az Al- Kaida iraki szárnya közölte, hogy emberei követték el a több mint 160 halálos áldozatot követelő csütörtöki merényletsorozatot, amelyet megtorlásnak szántak a szervezet emberei ellen az elmúlt napokban végrehajtott észak-iraki hadműveletekért.
