Amerikai Magyar Hírlap, 2004 (16. évfolyam, 5-50. szám)
2004-11-12 / 44. szám
AMERICAN/HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER 11/12/2003 M0L300 AUGUST MOLNÁR, DR. AMERICAN HUNGARIAN FOUNDATION 300 SOMERSET St. - P . 0 BOX 1084 NEW BRUNSWICK, NJ 08903 Az EU jó viszonya az USA-val világérdek Beszélgetés Somogyi Ferenc külügyminiszterrel Somogyi Ferenc . Fotó: Népszabadság Az új külügyminiszter röviddel a parlamenti eskütétel után nyilatkozott a sajtónak. A Népszabadságnak adott interjújából közlünk néhány részletet.- Külügyminiszter nálunk is, másutt is többnyire politikusból lesz. Ön hivatásos diplomata - pár éves üzleti kitérővel. Nem jelent-e ez majd hátrányt?- Nem hiszem, hogy nagyon különleges eset lennék, könnyen találni más miniszter kollégákat diplomatamúlttal. Igaz viszont, hogy a többség, más országokban is, pártpolitikus. Sőt, van arra is példa, hogy koalíciókban a kisebbik partnerpárt elnöke kapja a külügyi tárcát. Azt gondolom, hogy a szakmai háttér átsegít majd ezen az akadályon is, ha lesz. Egyébként, mivel említették az üzleti kitérőt, elmondom, hogy Straub Elek, a Matáv elnöke azt mondta: én a cég nagykövete vagyok Macedóniában. Ezzel arra utalt, hogy meglehetősen kényes politikai feladat a magyar főtulajdonos nevében irányítani egy konzorciumot, képviselni a céget a tulajdonostárs macedón állami szervekkel, a kormánynyal, az üzleti élettel szemben. Különösen, hogy egy kevéssé kedvelt távközlési monopóliumról volt szó. De hát ez csak egy elem. Korábban - mint tudják, huszonnyolc évet dolgoztam a külügyben - voltak olyan diplomáciai feladataim, amikor főként politikai képviseletet láttam el. Tárgyaltam a szovjet csapatok kivonásáról és az euroatlanti integrációról. A tábornokok sokszor a szememre is hányták, hogy egy napot sem voltam sorozott katona! És még egy tapasztalat, amit az üzleti életből hoztam. Megváltozott a gazdaság és a diplomácia kölcsönhatása. Azelőtt a külügyi tárgyalásokkal igyekeztünk segíteni a magyar gazdaság külföldi jelenlétét. Most azt látom, hogy a gazdaság, a magyar nagyvállalatok jelenléte segíti a hazai külpolitikai célokat is. És éppen a számunkra különösen fontos és ■ érzékeny térségekben. De visszatérve kérdésükre, nem aggódom, amiatt, hogy ilyen háttérrel tértem vissza a Bem rakpartra. Nagy örömmel fogadtam a felkérést, és-nagy megtiszteltetésnek érzem.- Kovács László állítólag két személyt ajánlott utódjául a miniszterelnöknek. Ön közöttük volt?- Úgy tudom, igen.- A napokban Gyurcsány Ferenc azt mondta brüsszeli tárgyalópartnereinek, hogy a magyar külpolitika a jövőben több ponton határozottabb lesz, és a hangsúlyok máshová kerülnek. Mit jelent ez majd a gyakorlatban?- Azzal, hogy teljes jogú tagjai lettünk a NATO-nak, majd az Európai Uniónak, minőségileg új helyzet jött létre. A két szervezet politikájának tervezésében, formálásában és végrehajtásában is aktív szerepünk lesz, befolyásolhatjuk azt. Ráadásul, a velünk szomszédos, számunkra fontos térségek jelentősége is felértékelődik. A mi itt szerzett tudásunk, tapasztalatunk jól. hasznosítható. Megváltozott helyzetünkkel együtt nőttek érdekérvényesítő lehetőségeink is. Természetesen nem kaptunk a tagsággal biankó csekket a magyar politikai célok támogatására.- Új helyzetünk jó lehetőségeket ad a magyar kisebbségek támogatására is?- Igen. De nem akarunk sérelmi politikát folytatni, bármennyire jogosak és fájók legyenek is azok a régi sebek. A reális, európai pers-pektívában megvalósuló nemzetegyesítés távlatát szem előtt tartva fogunk politizálni. És ez annál is könynyebb, mivel valamennyi érdekelt ország szeretne bekerülni az unióba. Évekkel korábban is azt tapasztaltam, hogy ez a perspektíva önmagában is segített a kétoldalú problémák rendezésében. így valósulnak meg az európai értékek a gyakorlatban.- Ezekben a napokban a külügyben számos átszervezés történt, s több, az európai integrációval kapcsolatos részleget „kiszerveztek” a minisztériumból. Miért?- A Külügyminisztérium eddig is csak koordinálta a tárcák integrációs tevékenységét, a minisztériumok pedig önállóan végezték az uniós csatlakozással kapcsolatos munkát. A mostani átszervezés jobban megfelel az EU-tagságnak, s perspektívában, az új európai alkotmányos szerződéssel is inkább összhangban van a most formálódó rendszer.- Említette az európai alkotmányt. Lesz nálunk népszavazás az ügyről?- Erről még nincs döntés. Várakozásom szerint nem lesz ilyen referendum Magyarországon.- Mit gondol a török és az ukrán tagságról?- A magyar vélemény egybecseng a többi tagállaméval, ha vannak is hangsúlybeli különbségek. Az unió szavahihetőségét kockáztatná, ha nem kezdené el a tárgyalásokat a törökökkel. Ez azonban jóval bonyolultabb helyzet a korábbi belépési hullámoknál. És lehet, hogy nem teljes tagság, hanem valamilyen más viszony jönne létre első lépcsőben. Ukrajna éppen abba a kategóriájába tartozik az országoknak, amelyről beszélgetésünk elején szóltam. Tehát, amelyek demokratikus jogállami és piacgazdasági fejlődésére különös figyelem összpontosul, s ahol a mi tudásunkat nagyra értékelik szövetségeseink. Azt gondolom, hogy Kijevvel először intézményes kapcsolatokat kell kiépítenie az uniónak, s most még nincs napirenden a csatlakozás.- Ön akkor lép hivatalba, amikor a magyar külpolitika egyfajta ázsiai offenzívát is folytat.- Nemcsak ázsiait. Nagyon fontos számunkra a transzatlanti kapcsolat, az Egyesült Államokkal való szövetségünk. Azt gondoljuk, hogy a harmonikus USA-EU viszony nemcsak Európának és Amerikának, de az egész világnak érdeke. Talán érdemes itt megemlíteni, hogy még éppen csak bejelentették kinevezésemet, s - jövendő kollégáim közül elsőként - Colin Powell máris gratulált nekem. Bizton állíthatom, akár republikánus, akár demokrata lesz az új elnök, Magyarország jól együtt fog működni vele, amint az elmúlt évek példája igazolja. Ami pedig Ázsiát illeti: ez a térség a világ legdinamikusabban fejlődő része. Magyarországon fontos befektetők a japán és a dél-koreai cégek. Ők egyébként segíthetnek bennünket Vietnamban és Mongóliában, ahol a mi átalakulási tapasztalataink manapság érdeklődést váltanak ki. George Bush: még négy év! George Bush megnyerte a választásokat, vagyis - ha valami közbe nem jön - még négy évig elnök marad Az amerikai választók többsége rá adta voksát és ezzel visszaigazolta politikáját. Mondhatjuk: Amerika “a választások választásán” szerdára virradó éjjel az erő politikájára, az Egyesült Államok hegemóniájára - és persze a konzervatív, keresztény értékekre, Amerika liberális hagyományai ellen - szavazott. A demokraták sokáig nyalogathatják sebeiket. Nem ismétlődött a 2000-es választások utáni herce-hurca egyes államok szavazatainak az újraszámlálásáért, mert John Kerry idejekorán belátta: a végeredményen csak valamilyen csoda változtathat. Amilyen elkeseredett és agresszív volt a kampány az utolsó héten, olyan úri módon viselkedett a vesztes elnökjelölt, amikor eldőlt a sorsa: szerda reggel felhívta Bush elnököt telefonon és gratulált neki. Igaz, azt mondják rá, hogy ő a bostoni “patrícius”, a tartásával nem is volt soha baj. Inkább a felesége, a nagypénzű Theresa az, aki sokakat megbotránkoztatott közönséges megnyilvánulásaival. Őt bizony nehéz lett volna elképzelni, mint négy éven át Amerika első asszonyát... Nyilvános búcsúbeszédében Kerry megköszönte mindazok fáradozását, akik segítették, és méltósággal viselte vereségét. “Egy amerikai választásnak nincsenek vesztesei, mert akár a mi jelöltünk győz, akár nem, másnap reggel mindnyájan amerikaiként ébredünk. És ennél nagyobb kiváltság senkit nem érhet a világon.” Nem könnyű részleteiben megjósolni, hogy milyen lesz az újabb négy év Bush-sal. (Vannak, akik már azt próbálják kitalálni: mely ország, “a gonosz birodalmának” mely tagja lesz a következő célpont. Észak-Korea? Irán?) Azt azonban tudni lehet, hogy Bush a választók többségének “megbízatásával” a kezében, még határozottabb lesz. Bush felhasználja a választásokon nyert „politikai tőkét” Bush elnök 52 százalékkal biztosan nyerte meg a választást Kerry 48 százalékával szemben. 1988 óta, amikor édesapját, az idősebb (George Herbert W.) Busht választották meg, ő az első amerikai elnök, aki a szavazatok több mint 50 százalékát szerezte meg. Az elnök nem titkolta a választások eredménye fölötti örömét és első sajtókonferenciáján mindjárt ki is jelentette, hogy teljes mértékben „el fogja költeni” a politikai tőkét, amit nyert. Megígérte, hogy együtt fog dolgozni a demokratákkal a társadalombiztosítás és az adórendszer megreformálásán, a gazdaság fellendítésén, és az iraki háború sikeres befejezésén. Bár a hangnem a választások befejeztével megenyhült, és Bush megértést mutatott aziránt, hogy a demokraták véget akarnak vetni a háborúnak, adminisztrációjának más vezetői hangsúlyozták, hogy az elnök kinyújtott karja csak akkor tudja elérni a másik oldalt, ha azok is közeledni akarnak. A negyven perces sajtókonferencián Bush utalt arra is, .hogy hamarosan megkezdi kabinetjének átalakítását. A hírek szerint John Ashcroft lesz az első, aki távozik, de valószínűleg követi őt Colin Powell is, aki megfogadta, hogy ha a Bush-Cheney csapat nyer, ő megy.
