Amerikai Magyar Hírlap, 2004 (16. évfolyam, 5-50. szám)

2004-01-30 / 5. szám

Vallási szakadék az Egyesült Államok és Európa között

Jámborságban is versengenek az amerikai elnökjelöltségre pályázók

Személyi, társadalmi események

KÖLTÖZIK A HIVATAL

A már javában zajló amerikai választási kampány és néhány európai fejlemény sok elemzőt ébresztett új felismerésekre. Az Egyesült Államok és Európa között - vélekednek - újabb szakadék alakult ki. Ezt pedig a vallásosságnak a politika formálásában játszott növekvő szerepe határozta meg.

Néhány hete az Egyesült Államokban megkezdődtek az előválasztások, az elnökjelöltségre pályázók „selejtezői”. A rajt hagyományosan Iowában van, ahol a két párt hívei helyi gyűléseken jelölnek. New Hampshire-ben viszont már szabályos szavazást tartanak a demokrata és a republikánus párthívek. A republikánusoknál meglepetésre nem kell számítani. A Fehér Ház jelenlegi lakójának nincs kihívója. Más a helyzet a demokratáknál, ahol nyolcán is versengenek a jelöltségért. Eddig Howard Dean vermonti kormányzó vezetett a közvéleménykutatásokban. Elemzők szerint azonban elvesztheti befutó helyét, ha megerősödik a róla kialakult kép, hogy a hit és a vallás dolgai meglehetősen hidegen hagyják, így aztán az orvosból lett politikus a közelmúltban hirtelen többször is beszélt a hithez való viszonyáról, arról, hogy bibliát olvas, és templomba' jár. Ezzel akarta gyengíteni a róla, mint a legvilágiasabb jelöltről kialakult képet. Demokrata vetélytársai eddig is rendszeresen beszéltek erről, hiszen Amerikában, ahol a szavazók többsége templomjáró, s még többen vallják magukat valamilyen módon vallásosnak, ez is része a politikának. Különösen a legutóbbi, 2000-es választási harc óta, amikor mind a két jelölt bevitte a kampányba a maga hitbeli életének legintimebb részleteit is. Ez folytatódik most is. A Reuters ezért is írhatta a minap: „az európai választópolgárok, akik ahhoz szoktak, hogy a kampányok a költségvetési hiány, a nyugdíjak és a bevándorlás problémáival foglalkoznak, meglepődnének, ha azt hallanák, hogy az egyik jelölt (Wesley Clark nyugalmazott tábornok, volt európai NATO- löparancsnok) imádkozási szokásairól szól, a másik (John Kerry szenátor), pedig istenfélőként jellemzi magát.”

Bush elnökké választását nagyrészt a vallásilag konzervatívabb déli és középnyugati államoknak köszönhette. Az Atlanti-óceán északkeleti urbánus partvidékén és Kaliforniában Gore és a demokraták győztek. Eközben Gore és alelnökjelöltje, az ortodox zsidó Lieberman szenátor is belépett a jámborsági versenybe.

Ez az idén tovább folytatódik. Az elemzők szerint Bush vallásosságát a választási harcban nem szabad támadni, viszont az a demokrata jelölt, aki magát vallásilag közönyösként tüntetné fel, kizárná magát a politikai főáramból. Mások viszont arra

utalnak, hogy az elnök szavazatokat veszíthet, ha a fundamentalista keresztény jobboldal követeléseinek enged. Amerikában tehát a valláshoz való viszony megkerülhetetlen a politikai hatalomért folyó harcban. És ez így van folyamatosan a Clintonelnökség évei óta, amikor egyre nagyobb szerepet kezdtek játszani a vallási konzervatívok. Az általuk felvetett ügyek csak részben érintik a hit problémáit. Olyan kérdésekről van szó, amelyeket Európában sokkal inkább a személyes szabadság, önrendelkezés és a nemek közötti egyenlőség, a nemi identitásválasztás körében tartanak számon.

Az amerikai szélső konzervatívok egyik fő botrányköve jelenleg az, hogy a meleg párok több államban is közel kerültek ahhoz, hogy legálisan házasságot köthessenek. (Először Vermont engedélyezte ezt.) Jelenleg ezért azt szeretnék elérni, hogy Bush még a választás előtt kezdeményezzen alkotmánykiegészítést, amely ezt megtiltaná. Hasonló módon szeretnék elérni a művi vetélés tilalmát is. Hogy Bush megkockáztatja-e ezt a lépést? Ezt sokan kétlik, hiszen ezzel sok olyan szavazót elfordíthat magától, aki ugyan gazdaságpolitikájával, adócsökkentéseivel egyetért, de társadalmi kérdésekben másként gondolkozik. Nem beszélve arról, hogy a republikánus szavazók között legalább egymillió meleg van. A The New York Times szerint az elnök most felemás ötlettel áll elő: másfél milliárd dolláros programot indítana a házasságkötés előmozdítására és a házasságok tartósságának védelmében. Ezt az összeget elsősorban a nagyvárosi szegénynegyedekben indított tanácsadási programokra, oktatásra fordítanák. Itt többségben vannak a csonka családok, s a párkapcsolatban élők közül sokan élettársi viszonyban vannak. Hogy ez változtathat-e a gettócsaládok helyzetén, azt sokan vitatják.

Erős túlzással lehet csak azt mondani, hogy Amerika következő elnökének személyéről kizárólag hitbeli jámborsága, illetve a vallásos szélsőségek (fundamentalisták és harcos atgisták) által fontosnak minősített ügyekhez való viszonya dönt majd. De ha felidézzük, milyen kicsiny volt a különbség a két jelölt között a legutóbbi választáson, akkor elfogadhatjuk, hogy ezek döntő témák lehetnek az idén novemberben.

Az óceán innenső partján, Nyugat-Európában, a vallásra való hivatkozás kiszorult a politikából. Jól példázta ezt az a határozottság, amellyel az európai konvent többsége elutasította a keresztény örökségre való utalást az unió jövendő alkotmányának bevezetőjéből. Az európaiak többsége nem kívánja a vallás semmilyen politikai felhasználását. Azok sem, akik valamilyen keresztény, konzervatív párt

szavazói. Az állam világi jellegét több országban az emberi jogok érvényesülésének alapvető biztosítékaként értelmezik.

Eközben nem a lakosság többsége, hanem egy újonnan megjelent kisebbség - a muzulmánok - kerültek konfliktusba ezzel az elvvel. A vallásos muzulmán nők nyilvános kendőviselete az állami intézményekben okozott ilyen botrányt Franciaországban és Németországban. Ez vezetett ahhoz a francia törvényjavaslathoz, amely kitiltaná az állami intézményekből az összes vallás ilyen feltűnő jeleit - az iszlám fátylat, a zsidó férfiak fejfedőjét, a nyakláncokon lógó túl nagy kereszteket.

Aligha kétséges, hogy a vallásilag és kulturálisan elkülönülő muzulmánok jeleiüéte Nyugat- Európában, plusz a szeptember 11- i nferénylet hatása felelevenítette kontinensünkön a túlhaladottnak vélt állapotokat. Korábban a boszniai konfliktus idézte fel egy európai vallásháború képét. A nyugat-európai szélsőjobb pártok is elsősorban a keleti bevándorlók által keltett veszélyekre (bűnözés, kulturális idegenség) építik propagandájukat. Az a vallásos köntösben megjelenő politikai hisztéria, amelynek Romániában és legutóbb Magyarországon lehettünk tanúi, tőlünk nyugatra nem jelenik meg. Jellemző, hogy Lengyelország is inkább nyugati mintát követ. A nagy többségében hagyományosan vallásos országban a harcos politikai katolicizmus nem tudott a többség közelébe kerülni. Az európaiak valláshoz való viszonyát kutatók szerint az EU-polgárok többsége elégedetten veszi tudomásul, hogy országaik túlléptek a felekezeti előítéleteken, s ezt a tudomány és a racionális gondolkodás diadalaként értelmezik. Ez az „istentelenség” sok amerikai számára félelmetes Európában. Egyesek szerint tartós szakadék ez, hiszen az amerikai gyarmatosok éppen olyan férfiak és nők voltak, akiket vallásos meggyőződésük miatt üldöztek el az európai hatalmak. Utódaik ezért hozták létre a világ első olyan államát, ahol az alkotmány kimondta az államegyház létrehozásának tilalmát, s ahol ezt a rákövetkező 200 évben következetesen érvényesítették.

NSZ - Miklós Gábor Alapszerződések az Alkotmánybíróság előtt

Az Alkotmánybíróság hétfőn kezdi tárgyalni a Zétényi Zsolt ügyvéd, volt MDF-es parlamenti képviselő nevével fémjelzett beadványt, amely szerint az alkotmányba ütköznek a Magyar Köztársaságnak Ukrajnával, Szlovákiával, illetve Romániával kötött, a jószomszédság és az együttműködés alapjairól - még a kilencvenes évek közepén - aláírt szerződései. Az indítványozó egyebek közt azt •sérelmezi, hogy Magyarország az alapszerződések aláírásával örökre lemondott a békeszerződések kedvező megváltoztatásának lehetőségéről.

Bolgár András és Ágnes, a népszerű TRADESCO utazási iroda tulajdonosai február hónapban elköltöznek városunkból. A hírt Ágnes jelentette be szerkesztőségünknek, és ennek kapcsán elbeszélgettünk terveikről és arról, hogy mindez mit jelent családjuknak és az utazó közönségnek.

Először is arra voltam kíváncsi, miért költöznek el, és hová.- Floridába megyünk, és az első ok az, hogy tavaly ott jártunk egy konferencián Fort Lauderdale-ben, és egyszerűen beleszerettünk a vidékbe. Ezenkívül az sem megvetendő, hogy a keleti part három órával közelebb van Budapesthez.- Mind a két lányotok Magyarországon él?- Nem, Dóra Oaklandban lakik, San Franciscóban dolgozik a Chronicle Books gyermekkönyvkiadónál. Előtte a Random House-nál is dolgozott, New Yoric-ban. Dóra augusztusban férjhez megy. A leendő férje amerikai, graduate student a UC Davis egyetemen, de megpályázott egy Fulbright ösztöndíjat Budapestre. ^Filozófia és kreatív írás a szakterülete, és 1956-ról készül könyvet írni.- És a másik lányotok?- Lili Pesten lakik (most éppen itt van nálunk). Ő jelenleg a Budapest Hiltonban dolgozik. Budapesten végezte az Idengenforgalmi Főiskolát, de volt Monte Carloban is három hónapig, és több más országban szerzett tapasztalatot.- Akkor hát mind a két gyermeketek élete egyenesben van, és ti már nyugodtan mehettek, ahová kedvetek tartja. De mi lesz az utazó közönséggel, akik már megszokták, ho'gy a segítségetekkel kényelmes és olcsó gyógyutazásokat tehetenek Budapestre, a Thermálba, meg a Margitszigeti Nagyszállóba, koszt-kvartéllyal és kezelésekkel, rendkívül jutányos áron?- Ezeket a szolgáltatásokat változatlanul megtalálják, hiszen eddig sem személyesen szoktak bejönni az irodába. A részleteket úgyis telefonon vagy e-mailen beszéljük meg, a jegyeket pedig postán küldjük el. Még az iroda egyik munkatársa is velünk jön Floridába, tehát ismerős hang veszi majd fel a telefont, ha hívnak. Biztosíthatunk mindenkit, hogy ugyanúgy számíthatnak ránk, mint eddig.- Mikor költöztök?- Most csomagolunk és rövidesen szállítják a berendezést. Február 5-én utazunk, és az irodát Floridában február 17-én nyitjuk meg.- Hogyan találhatnak meg az érdeklődők?- A 800-as telefonszámunk változatlanul megmarad:

1-800 448-4321.

Az iroda új címe:

3372 Woods Edge Circle Suite 104

Bonita Springs, FL 34134- Sok sikert kívánunk és továbbra is várjuk a híreket az utazási „csomagokról”.- jancsó -Tíz hónap fogház Bencsik Andrásnak

Tíz hónapos fogházbüntetésre ítélte a Pesti Kerületi Bíróság Bencsik Andrást, a Magyar Demokrata főszerkesztőjét.

A hetilapban 2001-ben Bertók László Attila újságíró egy háromoldalas cikkben szó szerint közölte a Mécs Imre 1957. július 4-i rendőrségi kihallgatásán készült jegyzőkönyvet. A nyilvánosság előtt addig ismeretlen dokumentum akkor készült, amikor a belügyi szervek a forradalom alatti tetteiről faggaták.

A cikkben az is olvasható: „Nagy Józsefet, Bárány Jánost, Ivicz Györgyöt, és Szabó Józsefet - nem kis részben e vallomásnak köszönhetően - felakasztották. Vancsó Béláné 15 évet kapott, amiből hat és fél évet letöltött”. A lap Bencsik András publikációját is közölte, amelyben a főszerkesztő abból a tényből, hogy a szabaddemokrata politikust kifütyülték az 1956-os hősök koszorúzási ünnepségén, azt a véleményét fogalmazta meg, hogy „a társaira valló Mécs még nem azt kapta a füttyel, amit megérdemelt, csak annak töredékét”. Mécs Imre magánvádlói feljelentést tett a két írás miatt.

Az ügyet elsőfokon tárgyalta a Pesti Kerületi Bíróság, amely Bencsiket tíz hónap letöltendő fogházbüntetésre ítélte, Bertók László Attila pedig nyolc hónapot kapott, két évre felfüggesztve. Mindketten a nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt kapták büntetésüket. Fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős.

Bencsik András elmondta: olyan vezércikket írt, amelyben a véleményét fogalmazta meg. Szerinte ezzel veszélybe került a sajtó szabadsága, ami magát a demokráciát is fenyegeti. Hozzátette: elkezdődött a szólás szabadságának korlátozása, amit a demokrácia mellett elkötelezett embereknek mindenképpen meg kell állítaniuk.

A bíróság szerint Bencsikék nem tudták bizonyítani állításuk valóságát. - A testület az eredeti iratok alapján megállapította, hogy Mécs Imre vallomása nem tartalmazott olyan információkat, amelyről már korábbi vallomások alapján az akkori bíróság ne tudott volna.

January 30,2004